A Budapest Környéki Törvényszék P.25224/2010/27. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 50. §, 78. §, 86. §, 114. §, 123. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §, 361. §, 632. §, 655. §, 656. §, 685. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bíró: Kepesné dr. Bekő Borbála

Budapest Környéki Törvényszék

25.P.25.224/2010/27

A törvényszék dr. Vágó Zsuzsanna (...) ügyvéd által képviselt felperes neve (....) felperesnek - dr. Koblencz István (...) ügyvéd által képviselt alperes neve (...) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A törvényszék megállapítja, hogy a peres felek által 2010. június 2. napján a ... belterület ...hrsz. alatt felvett ingatlan ....-ed illetősége átruházása tárgyában megkötött öröklési szerződés érvénytelen.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően a törvényszék értesíti a .....arról, hogy a perbeli .... belterület....hrsz. alatt felvett, természetben ..... sz. alatti beépített terület megjelölésű ingatlant érintően az ..... széljegyszám alatt szereplő, és felfüggesztett ingatlanügyi hatósági eljárás alapját képező szerződés érvénytelen.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 60.000 (hatvanezer) Ft tőkét kamatmentesen.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 635.000 (hatszázharmincötezer) Ft, Áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget.

A törvényszék feljogosítja az alperest a tartozás beszámítására.

A törvényszék a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét a fentieket meghaladóan elutasítja.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 780.000.- Ft első fokú eljárási illetéket, valamint a felmerült 3.000.- Ft tanúdíj és 40.230.- Ft szakértői díjat a teljes személyes költségmentesség kedvezményben részesült alperes helyett az állam, míg a perrel felmerült költségeit az alperes maga viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Budapest Környéki Törvényszéknél 3 (három) egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni, amit a Fővárosi Ítélőtáblához kell címezni.

A II. fokú bíróság tárgyalás tartása nélkül dönt a fellebbezés tárgyában, amennyiben a felek egyezően ezt kérik, vagy fellebbezésük kizárólag a teljesítési határidőre, a késedelmi kamatra, a le nem rótt illetékre, az állam által előlegezett költségre, a perköltségre, vagy az ítélet indokolására vonatkozik, és tárgyalás megtartását nem kérik.

A bíróság tájékoztatja a feleket, arról, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Felhívja ezért a feleket, hogy az ítélet elleni fellebbezését jogi képviselő útján nyújtsa be. A jogi képviselő közreműködése nélkül benyújtott fellebbezést a bíróság hatálytalannak tekinti, és azt érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasítja.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai, az okiratszerkesztő tanú vallomása, a bizonyítási eljárás során lefolytatott tanúmeghallgatások adatai, valamint a ... sz. igazságügyi szakértői vélemény alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A ... éves felperes a perbeli 2010-es ügyletkötést megelőző néhány évvel költözött ..... Adásvétel útján szerezte meg a ....hrsz. alatt felvett, természetben ..... szám alatti perbeli ingatlan ....részét, míg az ingatlan további ....részben ....tulajdonát képezi.

A felperes személyes viszonya leánygyermekével elnehezült, .... lakó fiával, és annak családjával rendszeres telefonos és alkalmankénti személyes kapcsolata is megfelelő és kiegyensúlyozott volt, azonban gyermeke házastársának betegsége miatt személyesen ritkán találkoztak.

A felperes egyedül élő idős ember lévén, alkalmanként segítségre szorult, mely segítség igénybevételére néhány alkalommal az alperes házastársát,....kérte meg, aki a ház körüli teendők elvégzésében, valamint kisebb ingatlannal kapcsolatos karbantartási munkálatok elvégzésében, így villany- és bojlerszerelésben, tereprendezésben segítette a felperest, aki olyan céllal is megjelent néhányszor az alperesék ingatlanánál, ha azt feltételezte, hogy illetéktelenek kívánják háborgatni. Az alperes ez idő tájt, 2010-ben a ráckevei családsegítőnél dolgozott, ekkor még csak próbaidős munkavállaló volt, aki házastársával négy fiatal, illetőleg kiskorú gyermek eltartására köteles, illetőleg jelenben is gyermeket vár. Az alperes házastársának ötlete volt, hogy a felek kössenek öröklési szerződést a perbeli, a felperes tulajdonát képező ingatlanilletőségre. Az elhatározást megvalósítva a felek 2010. június 2. napján ....... ügyvédet keresték fel akként, hogy az alperes házastársa gépjárművet kért kölcsön, beültették a felperest, és a .... ügyvédi irodába szállították, ahol a felekkel történt megbeszélés után maga az ügyvéd gépelte, szerkesztette és ellenjegyezte az okiratot, mely kettő lapból, kettő számozott oldalból áll, és amelyben a peres felek rögzítették, hogy az örökhagyó tulajdonát képezi a perbeli ingatlan ....része. A megállapodás...pontjában az alperest a felperes örökösévé nevezte. Az ingatlan illetőség forgalmi értékét 13 millió Ft-ban jelölték meg a szerződők, az alperes pedig kötelezettséget vállalt a felperesről való természetbeni teljes gondoskodásra, mely úgy a napi háromszori étkezés biztosítását, mint a szükséges orvosi ellátást is magában foglalta. A felperes azonban idős, kiszolgáltatott ember lévén nem volt tisztában a szerződés jelentőségével, annak tartalmát az okiratszerkesztésnél kevéssé értette. Valamilyen módon az volt az elképzelése, hogy ez a megállapodás az alperesnek a munkáltatójával, a családsegítővel, az onnan történő ételszállítással van összefüggésben. A szerződéskötéskor mindvégig jelen volt az alperes jelenlegi házastársa, korábbi / ügyletkötés időpontjában/ élettársa....., aki az okirat megszerkesztését és az ügyvédi ellenjegyzést követően tanúként írta alá az öröklési szerződést, éppúgy, mint ...., aki az okiratszerkesztő irodájához közeli munkahelyen dolgozott, és érdektelen tanúként írta alá megállapodást.

Az alperes utóbb házasságot kötött ...., neve .....

A szerződéskötést követően az alperesék a megállapodásnak megfelelően igyekeztek gondoskodni természetben is a felperesről, aki ezeket a próbálkozásokat rendre meghiúsította. Utóbb félelmet érzett az alperessel és házastársával szemben és a szerződés- kötést követő 1-2 héten belül jelenlegi tartózkodási helyére, gyermekéhez költözött. Az alperesék néhányszor takarították a felperes ingatlanát, szállítottak a részére alkalmanként élelmiszert, és a háztartás vezetési teendőket is ellátták, amíg a felperes beengedte őket az ingatlanba.

A felperes jelenbeli állapota, belátási képességet kis fokban befolyásoló lelki megbetegedés, mely szorongásos hangulatzavarnak tekinthető, és amely az ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képességét a törvényben meghatározott nagymértékben nem csökkenti. Szakértői bizonyossággal megállapítható, hogy a felperes hátrányos állapota a perbeli 2010. június 2. napján kötött szerződés aláírásakor nem állt fenn.