A Kúria Pfv.21974/2012/4. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Almásy Mária, Havasi Péter, Udvary Katalin
A határozat elvi tartalma:
Bírósági jogkörben okozott kártérítés megállapításának feltételei.
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.III.21.974/2012/4.szám
A Kúria a dr. Szenes Györgyné ügyvéd által képviselt felperesnek az alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Nógrád Megyei Bíróságnál 21.P.20.359/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.356/2012/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes és volt élettársa között tulajdonjog megállapítása iránt a Városi Bíróság előtt folyamatban volt perben hozott jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes volt élettársa megszerezte a D. ... hrsz. alatti ingatlan 25/100 tulajdoni hányadát, míg a felperes a sz-i zárkert ... hrsz. alatti ingatlan tulajdonjogát 80/100-ad arányban. A jelen per felperesét kötelezte, hogy 90 napon belül fizessen meg a volt élettársa részére 5.844.716 forint megváltási árat.
Az alapperben másodfokú bíróságként eljárt alperes jogelődje, a Megyei Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben akként változtatta meg, hogy a felperes volt élettársa által élettársi vagyonközösség címén a d-i ingatlanban megszerzett tulajdoni hányadát 50/100-ad hányadra változtatta meg, a felperes által fizetendő megváltási összeget pedig 15.150.000 forintra emelte fel, míg a sz-i ingatlan vonatkozásában a felperes tulajdoni hányadát 50/100-ad hányadban állapította meg. Az ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felek az élettársi közös vagyon megszerzéséhez 50-50%-ban járultak hozzá, a megváltási ár meghatározásánál pedig a felperesi beruházások nélküli forgalmi értékből indult ki.
A felperes a másodfokú ítélet kijavítását kérte számítási hibára hivatkozva, akként, hogy a volt élettárs javára megállapított 50/100-ad tulajdoni hányadot a megyei bíróság 34/100-ad illetőségre csökkentse.
A Megyei Bíróság a kijavítás iránti kérelmet végzésével elutasította, megállapította, hogy a felperes a tulajdoni arány megváltoztatására irányuló kérelmében az ügy érdemében hozott döntés megváltoztatását kéri, e körben kijavító végzés nem hozható.
A felperes módosított keresetében bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén 15.952.205 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság által vétett számítási hiba miatt a volt élettársa az ingatlan 1/2-ed hányadát kapta meg, holott az ítéleti számítás szerint csak 1/3 tulajdoni hányad illette volna meg. A másodfokú bíróság hibázott akkor is, amikor a felperes teljesítőképességét nem vizsgálta, ugyanis csak az elsőfokú eljárásban megállapított megváltási ár fizetését ajánlotta fel. A jogerős ítéletben felemelt megváltási ár háromszor magasabb, mint az elsőfokú ítéletben meghatározott. Miután ennek a kifizetésnek nem tudott eleget tenni, késedelembe esett, emiatt pedig kamatfizetési kötelezettsége keletkezett, a végrehajtási eljárás is megindult ellene, melynek szintén vannak költségei, illetve visszterhes vagyonátruházási illetéket is kell fizetnie; mindezek miatt 8.049.855 forint összegű kára merült fel. Létbizonytalanságban él, nyugdíját letiltották, házát árverezés fenyegeti, e megpróbáltatások megviselték ezért 1.000.000 forint összegű nem vagyoni kára megfizetését kérte.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!