A Szegedi Ítélőtábla Pf.20465/2007/8. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 214. §, 218. §, 240. §, 319. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §] Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Szűts Károlyné

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.465/2007/8.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Nagy Géza ügyvéd (által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Rébeli Szabó Tamás ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti lakos I. rendű és (II.rendű alperes neve) ugyanotti lakos II. rendű alperesek ellen kölcsön visszafizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2007. június 27. napján kelt 13.P.20.870/2006/29. számú ítéletével szemben az alperesek részéről 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Az alperesek perköltség fizetésére kötelezését mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek 550.000,- (Ötszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 900.000,- (Kilencszázezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Megkeresi az (település 1.) Körzeti Földhivatalt, hogy az (település 1.) belterület ..../.../A/3. hrsz. alatti ingatlanra bejegyzett perindítás tényének feljegyzését törölje.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az alperesek a (település 2.)en, 2003. január 23. napján kelt adásvételi szerződéssel 25 millió Ft vételárért megvásárolták az (település 1., utca házszám) alatti társasházi lakást. A vételárat az (felperes) által nyújtott hitelből kívánták kifizetni, figyelemmel arra, hogy az I. rendű alperes a (intézmény neve) köztisztviselője.

- 2 -

A felperes és az (pénzintézet) a 2003. április 28. napján kelt 5311/304/2003. számú közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződés szerint a lakás megvásárlásához 25 millió Ft kölcsönt nyújtott az alpereseknek, akik a kölcsön és annak a szerződés szerinti járulékai megfizetésére egyetemleges kötelezettséget vállaltak. A szerződés az ügyleti kamatról akként rendelkezett, hogy az kamatperiódusonként változó mértékű, az egyes kamatperiódusok a kölcsön folyósítását követő naptári hónap első napjától számított egyenként 5 éves időtartamúak. Az első kamatperiódusban az ügyleti kamat 4 %, a kezelési költség évi 2 % volt. Rendelkezésre tartási jutalékként az igénybe nem vett összeg után évi 2 % került meghatározásra, amelyet az alperesek időarányosan voltak kötelesek megfizetni. A késedelmi kamatot évi 6 %-ban határozták meg, amely mind a kölcsöntőke, mind pedig a hiteldíj késedelmes fizetése esetén felszámítható. A kölcsön futamideje 25 év volt, az első részlet 2003. május 1-jén vált esedékessé 93.500,- Ft összegben, amelyből a kezelési költség havi 9.000,- Ft. A szerződés biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be a kölcsönből megvásárolt ingatlanra. A megállapodásban foglaltak szerint a kölcsönösszegből 14.444.000,- Ft-ra a Magyar Állam készfizető kezességet vállalt, amely a kölcsönösszeg 58 %-át jelentette. Rögzítésre került, hogy az adósok tudomásul veszik, amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a biztosított összeget megfizeti, akkor az adósok e tartozása a Magyar Állammal szemben köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.

A kölcsönszerződés felmondását akként szabályozták, hogy a hitelezők a szerződést jogosultak azonnali hatállyal felmondani, a teljes hiteltartozást és annak járulékait esedékessé tenni, ha az adósok vagy a zálogkötelezettek a szerződés alapján őket terhelő valamely kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződést - az adósi fizetési késedelmet is ideértve - megszegik. A 60 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a (pénzintézet) jogosult követelését az (felperes)-re átruházni. Ezen időponttól kezdve az adósok a hitelezők által alkalmazott, a forráshitel kamat, díj, jutalék és költség tételeiről szóló mindenkor hatályos hirdetményben közzétett kamatmértéket kötelesek megfizetni.

Az okirat záró rendelkezései tartalmazták, hogy az alperesek részére a (település 3., utca, házszám) alatti címre küldött tértivevényes, ajánlott vagy egyéb könyvelt levélpostai küldeményeket szabályszerűen postára adottnak és a címzettel közöltnek kell tekinteni akkor is, ha a küldemény ténylegesen nem volt kézbesíthető, vagy azokról a címzett nem szerzett tudomást.

A felperes az alperesekkel megkötött kölcsönszerződést a 2004. október 15. napján kelt 1992/2004. számú közjegyzői okiratba foglalt szerződést felmondó nyilatkozattal felmondta azonnali hatállyal és felszólította az alpereseket 24.918.243,- Ft tőke, 910.684,- Ft ügyleti kamat, 90.000,- Ft kezelési költség, 25.200,- Ft késedelmi kamat, mindösszesen 25.944.124,- Ft 15 napon belül történő megfizetésére. A szerződést felmondó nyilatkozatot a közjegyző az alperesek részére az (település 1., utca, házszám) alatti címre küldte meg, ahonnan a feladóhoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.

Az alperesek a hitelszerződést felmondó közjegyzői okiratot a peres eljárás során, a 2007. június 27. napjára szóló tárgyalási idézéssel együtt vették kézhez.

A felperes keresetében az alpereseket 24.918.243,- Ft tőke, 910.684,- Ft ügyleti kamat, 25.200,- Ft késedelmi kamat, 90.000,- Ft kezelési költség, a tőke után 2004.

- 3 -

Pf.I.20.465/2007/8.szám

szeptember 25-től évi 15 % ügyleti kamat, 6 % késedelmi kamat, 2 % kezelési költség, a kamatok és a kezelési költség után 6 % késedelmi kamat, a végrehajtási ügyérték után 8 % + ÁFA behajtási megbízási díj megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkoztak, hogy a kölcsönszerződést felmondó felperesi nyilatkozatot a peres eljárást megelőzően nem kapták meg. Előadták, hogy már 2004. március 22. napján kérelemmel fordultak a felpereshez, amelyben a családjukban bekövetkezett váratlan és kedvezőtlen egészségi és egyéb körülmények miatt fizetéshalasztást, illetőleg a kölcsön átütemezését kérték. Hangsúlyozták, hogy kötelezettségükért a Magyar Állam készfizető kezességet vállalt, amelyet a perben figyelembe kell venni. A kamatköveteléssel kapcsolatosan arra hivatkoztak, hogy annak jogalapja nincs, e körben a Ptk-nak a kamatra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 24.918.243,- Ft tőkét, ezen összegnek 2004. szeptember 25. napjától a kifizetésig számított évi 15 % ügyleti, 6 % késedelmi kamatát, 2 % mértékű kezelési költségét, 910.684,- Ft ügyleti kamatot, ezen összegnek 2004. szeptember 25. napjától a kifizetésig számított évi 6 % késedelmi kamatát, 25.200,- Ft késedelmi kamatot, ezen összegnek 2004. szeptember 25. napjától a kifizetésig számított évi 6 % mértékű késedelmi kamatát, 90.000,- Ft kezelési költséget és ennek 2004. szeptember 25. napjától a kifizetésig járó évi 6 % mértékű késedelmi kamatát és 1.900.000,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a kölcsönszerződés V/1/A pontja lehetővé tette a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondását, ha az adósok a fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. A perben nem volt vitás, hogy az alperesek e kötelezettségüket elmulasztották, a felperes ezért jogszerűen gyakorolta a szerződés felmondásának jogát. A közjegyzői okiratba foglalt szerződést felmondó nyilatkozatot a közjegyző az alperesek részére az (település 1., utca, házszám) alatti címre kísérelte meg kézbesíteni, de az "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. A szerződés szerint az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához valóban az volt szükséges, hogy azt a (település 3., utca, házszám) alá küldjék meg. A nem szerződés szerinti kézbesítésre figyelemmel a felperes jogszerű felmondása nem hatályosult.