A Kúria Bfv.1249/2019/15. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 294. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 662. §] Bírók: Bartkó Levente, Kónya István, Márki Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék B.45/2014/131., Győri Ítélőtábla Bf.114/2018/24., Kúria Bfv.67/2020/8., *Kúria Bfv.1249/2019/15.*

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.1.249/2019/15.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke

Dr. Bartkó Levente, előadó bíró

Dr. Márki Zoltán, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. július 14.

Az ügy tárgya: hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és

más bűncselekmények

Terhelt(ek): I. rendű

Első fok: Tatabányai Törvényszék, 4.B.45/2014/131., ítélet, tárgyalás,

2018. július 3.

Másodfok: Győri Ítélőtábla, Bf.II.114/2018/24., ítélet, nyilvános ülés,

2019. május 14.

Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Törvényszék 4.B.45/2014/131. számú, illetőleg a Győri Ítélőtábla Bf.II.114/2018/24. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Tatabányai Törvényszék a 2018. július 3. napján kihirdetett 4.B.45/2014/131. számú ítéletével az I. rendű terheltet 16 rendbeli hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. § a) pont], 5 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 294. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont aa) alpont és b) pont] és hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 294. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont aa) alpont] miatt halmazati büntetésül 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 5 év köztisztviselői foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az egyéb járulékos kérdésekről.

[2] A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. május 14. napján meghozott Bf.II.114/2018/24. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 3 év 10 hónapra, a foglalkozástól eltiltás tartamát pedig 7 évre súlyosította.

II.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára hivatkozva. Indokai szerint a bíróság a hivatali visszaélés bűntette vonatkozásában törvénysértően állapította meg az I. rendű terhelt bűnösségét, mivel sem a tényállások, sem a jogi indokolás nem tartalmazza a hivatali visszaélés szükségképpeni elemét, a célzatot, ezért e cselekmények minősítése törvénysértő, amelynek következményeként törvénysértő büntetés kiszabására került sor. Célzat hiányában ezen cselekmények nem bűncselekmények, legfeljebb szakmai szabályszegések, annak megfelelő munkaügyi vagy szolgálati következményekkel. A védő szerint sem logikai, sem nyelvtani értelmezéssel, sem tényből tényre való következtetéssel nem lehet arra jutni, hogy az I. rendű terheltet jogtalan előny szerzésére irányuló célzat vezette volna az érintett tényállások tekintetében.