A Kúria Kfv.35413/2021/6. számú precedensképes határozata köznevelési támogatás ügyben hozott közigazgatási határozat tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek., 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nkt. Vhr.) 37/M. § (2) bek., 37/B. §, 37/G. § (1) bek., (2) bek., 37/O. § (2) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az elszámolásra vonatkozó jogszabályi előírások alapján betekintést kell biztosítani az ellenőrző hatóság számára minden olyan dokumentációba, amely alkalmas a támogatás felhasználását igazoló adatok valódiságának bizonyítására. A követelmény nem csak a szakmai, hanem a pénzügyi dokumentációra is vonatkozik.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.413/2021/6.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke,

Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,

dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes: Felperes1 Cím2

A felperes képviselője: ügyvéd1 Cím3

Az alperes: Alperes1 Cím1

cím1/1

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: köznevelési támogatás ügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 11. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Győri Törvényszék 9.K.700.159/2021/10. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Törvényszék 9.K.700.159/2021/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú hatóság felperes fenntartásában lévő egyes köznevelési intézményeknél 2019. január 1 - december 31. közötti időszakra ellenőrizte a központi költségvetési támogatás elszámolását és felhasználását. Ellenőrzött jogcímek voltak Magyarország 2019. évi központi költségvetésről szóló 2018. évi L. tv. (a továbbiakban: Kvtv.) 7. melléklet I.4. ac) és b) pontja szerinti, a pedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert összege - alapfokú művészeti iskolában - főtárgy szerinti egyéni foglalkozás és csoportos foglalkozás keretében, valamint a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítők létszáma. Az ellenőrzés során vizsgálták a felperes által átadott tanügyi dokumentumokat, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó iratokat. Ezek között szerepeltek - egyebek mellett - a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok, éves beszámoló és főkönyvi kivonat, számviteli nyilvántartások, valamint a felperes 2018/2019. évekre vonatkozó bizonylati rendje, pénzkezelési, és kiküldetési szabályzata. Az ellenőrzés során felperes nem bocsátotta a hatóság rendelkezésére sem a térítési díj és tandíj mértékét megalapozó számítást, sem a térítési díjak megállapításáról szóló fenntartói döntést. A díjak beszedésével összefüggésben a hatóság a felperes bizonylati rendjét és pénzkezelési szabályzatát is vizsgálta a számvitelről szól 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Sztv.) szabályai szerint. Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy a felperesnél folytatott gyakorlat nem alkalmas a Kvtv. 7. melléklet VI. Kiegészítő szabályok 14. és 15. pontjában megfogalmazott kritériumok teljesítésére, tekintettel arra, hogy semmilyen rendelkezésre álló dokumentum nem bizonyítja a térítési díjak tanulóktól történő beszedését.

[2] Az ellenőrzés megállapításai alapján az elsőfokú hatóság a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakra a pedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert összege - alapfokú művészeti iskolában, főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében jogcímen 18.295.200 forint, a pedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert összege - alapfokú művészeti iskolában, főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében jogcímen 12.051.600 forint, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítők létszáma jogcímen pedig 4.200.000 forint visszafizetési kötelezettséget, összesen 34.546.000 forint finanszírozási különbözet állapított meg, továbbá 640.672 forint igénybevételi kamatot számított fel.

[3] Alperes az ÖNKFO/790-2/2020. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a felperes nem tudta hitelt érdemlően alátámasztani azt, hogy a térítési díjat a tanulóktól a vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelően szedte volna be. Felperes a számviteli nyilvántartásokban a térítési díjak befizetését az intézményvezető nevére kiállított és hiányos adattartalmú befizetési pénztárbizonylatokkal kívánta alátámasztani. Az ellenőrzés során átadott dokumentumok alapján azonban nem a tényleges pénzmozgás megtörténtekor állítottak ki bizonylatot a befizetésekről, a térítési díjat a pénztárt kezelő intézményvezető saját magától vételezte be, a tanulók, vagy a térítési díjat befizető hozzátartozók tényleges befizetését egyetlen dokumentum sem támasztotta alá.

[4] Alperes kifejtette, hogy a hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) 62.§ (2) bekezdése alapján minden olyan bizonyíték felhasználható volt, amely alkalmas a tényállás tisztázására. A rendelkezésre álló számviteli dokumentáció nem felelt meg az Sztv. 165.§ (2), 168.§ (1) és 169.§ (1) bekezdésében foglaltaknak, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. 77. §-ában foglalt, könyvek, nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabálynak. A felperes térítési díjak bevételezésére vonatkozó gyakorlata a pénzügyi szabályok mellett a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt.Vhr.) 37/G. §-ban előírtakat is sérti, ugyanis a támogatás felhasználását nem hiteles bizonylatok alapján előállított számviteli nyilvántartásokkal kívánta alátámasztani.

A kereseti kérelem

[5] Felperes keresetében egyebek mellett azért kezdeményezte a bírósági jogorvoslatot, mert a Alperes1ról szóló 310/2017. (X.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MÁK rendelet) 9.§ (2) bekezdésének h) pontja és az Nkt.Vhr. 37/O. §-ban foglaltak szerint az alperesnek nem volt felhatalmazása a számviteli bizonylatok és nyilvántartások szabályszerűségének ellenőrzésére, ebből következően pedig a hatóság nem írhatott volna elő fizetési kötelezettséget a számviteli bizonylatok vélt hiányosságai miatt. A fizetési kötelezettséget előíró rendelkezések hatáskör hiányában az Ákr. 123. § (1) bekezdésének a) pontja alapján semmisek. Sérti a határozat az Ákr. 81.§ (1) bekezdését, mert nem tartalmazza azokat a jogszabályhelyeket, melyek alapján a nyugtát csak az alperes alkalmazásában állók írhatnák alá, vagy, hogy az igazgató nem bevételezhet a házipénztárba. A térítési díj megfizetésére vonatkozó feltételek igazoltak voltak. A díj megállapításának feltételeit is vizsgálnia kellett volna. Az alperesi határozat sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés szerinti tisztességes eljárás és arányos szankció elvét.

Az elsőfokú ítélet