BH 2004.11.469 A felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően, a hitelezői igényeket a cég vezetése jogszerűen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 4. §, 34. §, 38. §].

A peres felek között távbeszélő szolgáltatásra állt fenn szerződés, amelynek alapján az alperes a felperes részére folyamatos távközlési szolgáltatást nyújtott. A felperes az alperes által havonta kiállított számla alapján fizette meg a szolgáltatás díját. Az alperes a 2000. október havi szolgáltatás díját a 2000. november 7-én kiállított számlában érvényesítette, amelyet a felperes - összegszerűen 234 886 forintot - 2000. december 7-én teljesített.

A felperes felszámolását a megyei bíróság a 2000. december 5. napján jogerőre emelkedett végzésével elrendelte, ez a felszámolás kezdő időpontja.

A felperes felszámolója a 2002. március 12-én kelt levelében felhívta az alperest a felszámolás kezdő időpontját követően kifizetett 234 886 forint visszafizetésére. Az alperes elzárkózott a díj visszafizetésétől.

A felperes keresetében 234 886 forint és annak 2000. november 1. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a felszámolás kezdő időpontja utáni teljesítés jogszabályba ütközött és emiatt az alperes a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszatérítésre köteles.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy díjigénye szerződésen alapul. A számla esedékességekor nem volt tudomása arról, hogy a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedett. Egyúttal a felszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. §-ának (3) bekezdése alapján beszámítási kifogást terjesztett elő a 2000 novemberére vonatkozó és a felperes felszámolója által nyilvántartásba vett és visszaigazolt 231 481 forint díjtartozás erejéig.

A felperes az alperes beszámítási kifogásként érvényesített követelését elismerte, ennek alapján keresetét 3405 forintra és járulékaira leszállította.

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapította: a felperes felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését a bíróság a 2001. január 2-án kelt határozatával állapította meg, az ezzel kapcsolatos hirdetmény pedig a Cégközlönyben csak 2001. január 18-án jelent meg. A Cstv. 34. § (1) és (2) bekezdése a tulajdonost korlátozza abban, hogy a felszámolás közzétételéig terjedő hosszabb idő alatt - a felszámolás alatt álló cég vagyonával kapcsolatos - olyan magatartást tanúsítson, amellyel a hitelezői igények kielégítését veszélyeztetné. Ilyen esetben a felszámoló jogszerűen támaszthat igényt a tulajdonosi, vezetői körrel szemben. Ez a rendelkezés azonban nem ad arra alapot, hogy a felszámoló jóhiszemű harmadik személy részére kifizetett tartozás visszatérítése iránt igényt érvényesítsen.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a leszállított keresetnek történő helyt adás érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert a Cstv. 34. § (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontját követően a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A Cstv. nem nyújt arra lehetőséget, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően a cég vezetése hitelezői igényeket teljesítsen. Ezért az alperes jogosulatlanul tartja birtokban a részére átutalt összeget.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.