BH 2007.6.186 Nem követ el birtokháborítást, aki a megállapodás alapján neki átengedett birtokot nem bocsátja vissza [Ptk. 188. §, 191. § és 192. §].

A per tárgya négy külterületi szántó ingatlan birtoklási viszonyainak az elbírálása volt, amelyek közül két ingatlan K. területén fekszik. A Z/1 helyrajzi számú ingatlannak az alperes 4544/97300 részben, míg az ugyanitt lévő S/8 helyrajzi számú ingatlannak 32715/228126 részben tulajdonosa az alperes. Ez utóbbi ingatlan nagyszámú tulajdonosa közül az alperes tizenkilenccel földhaszonbérleti szerződést kötött 2002 novemberében, míg a másik ingatlan négy tulajdonosától vette át ugyancsak haszonbérletbe a tulajdoni hányadukat. A másik két ingatlan N.-en található, a L/2, illetve a L/1 helyrajzi számú ingatlan társtulajdonosaival az alperes 2003 novemberében, illetve 2002 novemberében kötött ugyancsak földhaszonbérleti szerződést.

A szerződések a jogszabályi előírásnak megfelelően 30 napon belül nem kerültek földhivatali bejelentésre.

2005 áprilisában a felperes tulajdonosa és egyben vezetője megállapodott az alperessel az ingatlanok tulajdonában álló részének eladásáról. Erről írásbeli szerződés is készült, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés azonban alaki hiba miatt elmaradt.

Az eladni szándékolt, illetve haszonbérleti szerződésekkel lekötött ingatlanhányadokat az alperes szóbeli megállapodás alapján átadta a felperesnek kötelezettséget vállalva a további tulajdonosok felkutatására, akiknek a név- és címlistáját át kívánta adni a felperesnek.

2005 tavaszán a felperes az átvett ingatlanokon megkezdte a mezőgazdasági művelést.

Az alperes augusztusban felhívta a felperest a művelési munkák abbahagyására. A felperes rövid kihagyás után folytatta a tevékenységet, ezért az alperes birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a felperessel szemben a mezőgazdasági munkáktól való eltiltás iránt.

A jegyző határozata a következő volt.

"A kérelemnek helyt adok és eltiltom az E. M. B. Kft.-t a jövőbeli birtoksértő magatartástól, miszerint D. Cs. által bérelt ingatlanain földművelő tevékenységet folytassanak."

A felperes a jegyző határozatának megváltoztatása, az alperes birtokvédelmi kérelmének elutasítása iránt terjesztett elő az alperessel szemben keresetet.

Az alperes elutasítást kért, arra hivatkozott, hogy a felperes a területeket jogosulatlanul vette birtokba.

Az elsőfokú bíróság a meghozott ítéletében a Ptk. 190. §-ának (3) bekezdése szerint hozta meg a döntését, amely kimondja, hogy a jegyző az eredeti birtokállapotot állítja helyre kivéve, ha a birtokvédelemre a kérelmező nyilvánvalóan nem jogosult. A jelen esetben az elsőfokú bíróság szerint az volt megállapítható, hogy az ingatlanok az alperes döntése alapján voltak a felperes birtokában, mégpedig véglegesnek tekintett szóbeli megállapodás alapján. Bár a szükséges alakiságok be nem tartása miatt a felperesnek a birtoklásra érvényes jogcíme nem keletkezett, ilyen az alperesnek sem volt, mert 2005 tavaszáig az 1994. évi LV. tv. (Ftv.) 25/A. § (2) bekezdése ellenére a haszonbérleti szerződéseit nem mutatta be a földhivatalnak. Ez a 25/B. § (3) bekezdése szerint a szerződéseket nem létezővé - a bíróság értelmezése szerint - semmissé teszi. Kifejtett érvelése szerint az érintett ingatlanok egészére az alperes érvényes jogcímmel nem rendelkezett, de mivel a jegyző határozatának meghozatalakor valamennyi földrészlet birtoklására egyik félnek sem volt érvényes jogcíme, így a birtokban lévő fél jogosultságát kell vélelmezni és védeni. Ezért a jegyző határozatát megváltoztatva a birtokvédelmi kérelmet elutasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetet elutasította.