A Budaörsi Járásbíróság P.21865/2013/62. számú határozata.

A bíróság a ügyvéd által képviselt felperesnek - alperes ellen iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a számon meghozott, és a számon felülbírált ítéletének kapcsolattartásra vonatkozó részét az alábbiak szerint változtatja meg:

Az peres jogosult az őszi, téli, tavaszi óvodai - iskolai szünetek felében a kezdő nap reggel órától a záró nap óráig a kapcsolattartásra az elvitel jogával.

Az peres a nyári időszakos kapcsolattartás keretén belül a nyári szünetben jogosult hét egybefüggő kapcsolattartásra akként, hogy a kapcsolattartás első napja adott év és órától záró nap, szintén óráig.

A kiskorú gyermekek átadásának és átvételének a helye a .

A kapcsolattartás esetleges akadályáról a felek egymást az akadály felmerülésétől számított 24 órán belül hitelt érdemlő módon (posta, SMS, e-mail) tájékoztatni kötelesek.

Amennyiben a kapcsolattartás a peres, vagy pedig a kiskorú gyermekek érdekkörében felmerülő ok miatt marad el, azt a következő hétvégén azonos időtartamban pótolni kötelesek.

A fentieken túlmenően a peres kapcsolattartás korlátozása, illetőleg lakáshasználat újrarendezése körében előterjesztett kereseti kérelmeit, valamint az peres gyermekelhelyezés megváltoztatása vonatkozásában előterjesztett viszontkereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság a és az számú ideiglenes intézkedéseit hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Magyar Állam javára az illetékügyi hatóság (NAV) külön felhívásra az ott megadott módon és időben fizessen meg Ft le nem rótt illetéket, illetőleg az alperest is kötelezi, hogy szintén fizessen meg az illetékügyi hatóság (NAV) felhívására az ott megadott módon és időben Ft-ot.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (Tizenöt) napon belül jelen bíróságnál 3 (Három) példányban írásban benyújtott, de a Törvényszékhez címzett fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

I N D O K O L Á S

A peres felek házastársak voltak, házasságukat a számú ítéletével bontotta fel, melyet a számon napján meghozott II. fokú határozatával felülbírált.

A felek házasságából utónevű gyermekeik születtek, akik a jelenben kiskorúak. A kiskorú gyermekeket a peresi édesanya nevelésébe és gondozásába helyezte el az I. fokú bíróság, mely döntését a II. fokú bíróság is jóváhagyta, az perest tartásdíj fizetésére kötelezte.

A kapcsolattartást akként rendezte, hogy az alperesi édesapa jogosult a gyermekekkel a kapcsolattartásra minden páros héten szombaton reggel 8:00 órától vasárnap este 19:00 óráig, illetőleg a kettős ünnepek másnapján is szintén reggel 8:00 órától 19:00 óráig.

A fentieken túlmenően a gyermekek őszi, téli, tavaszi óvodai és iskolai szünetek második felében jogosította fel az a kapcsolattartásra, nyári szünetben pedig hét egybefüggő kapcsolattartásra akként, hogy a kapcsolattartás 1. napja az adott év

Az ítélet pontosan nem tartalmazta, hogy ezek az időszakos kapcsolattartások hány órakor kezdődnek és hány órakor érnek véget, valamint nem rendelkeztek az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, illetőleg nem rendelkezett a kiskorú gyermekek átadásának és átvételének a helyéről. Ennek az utóbbinak valószínűleg az volt az indoka, hogy a felek akkoriban még egy házban éltek, de egymástól elkülönülten.

Az utolsó közös lakás - a felek arányú közös tulajdonát képező ingatlan osztott használatát rendelte el.

A II. fokú bíróság az I. fokú bíróságnak mind a lakáshasználatát vonatkozásában meghozott döntését, mind a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezését helyben hagyta.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melynek az elbírálása megtörtént, a Kúria a jogerős határozatot hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelemmel együtt végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet is előterjesztett a kapcsolattartás vonatkozásában a peres, melyet a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság számú végzésével elutasított.

A felek között az emberi viszony, az emberi kapcsolat már a bontóperi eljárás során megromlott, elmérgesedett, mára a felek kommunikációja gyakorlatilag megszűnt. A felek bontópere alatt már folyamatban volt a kiskorú gyermekeik védelembe vételi iránti eljárás veszélyeztetettségükre figyelemmel.

Ez a veszélyeztetettség a szülők napi szintű csatározása miatt alakult ki, mely a gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette. Védelembe vételi eljárás során a családgondozó úgynevezett egyedi gondozási, nevelési tervet készít, melyben előírja, hogy melyek azok a problémák, amelyek megoldása a felekre vonatkozóan indokolt.

A szülők részére előírta a gondozási, nevelési terv többek között a kapcsolattartás rendezését, a felek közötti kommunikáció javítását, a gyermekek pszichológiai megsegítését. A védelembe vétel elrendelését követően vizsgálni kell annak a fenntartásának az indokoltságát.

A peres felek kiskorú gyermekeinek a védelembe vétele a mai napig fennáll. Legutóbb az Gyámhivatal meghozott - számú határozatával tartotta fenn a kiskorú gyermekek védelembe vételét. A határozatot a peres megfellebbezte, a fellebbezés eredményéről a bíróságnak nincsen tudomása.

A gyermekek közvetlen veszélyeztetettsége abból adódik, hogy a szülők közötti konfliktus annyira elmérgesedett, hogy az együtt élésük, a kommunikáció feszültséggel terhes, minden szinten alkalmatlanok voltak mind a ketten arra, hogy a gyermekek érdekét a sajátjuk elé helyezzék.

családgondozó már felhívta a peresi édesanyát- mint a szülői felügyeleti jog jogosultját -, hogy a kiskorú gyermekek veszélyeztetettségét - akár külön költözéssel is - oldja meg, mert az akkori helyzetet a kiskorú gyermekek nevelésére alkalmatlannak találta.

A gyermekek veszélyeztetett helyzete nem szűnt meg, a szülők napi csatározásai, vitái, veszekedései továbbra is folyamatosan napi szinten zajlottak.

án a felek között újabb atrocitás történt, a felperes állítása szerint az alperes az nevű gyermeket lehúzta az ágyról, az alperes állítása szerint ő ilyet nem tett, ellenben az ő bordáját eltörték, melyről látleletet is vetetett. Mind a két fél a másik fél ellen büntető feljelentést tett. Az peres állítása szerint az ellene a peres által indított büntető eljárás megszüntetésre került. A bíróság tudomása szerint az peres által a peres ellen indított büntető eljárás pedig nyomozati szakban van, illetőleg arról nincsen tudomása, hogy az jogerősen befejeződött-e.

Miután a felek csatározása ezt követően is tovább folyt, a Gyámhivatal felhívta a perest, hogy a közvetlen veszélyeztető helyzetet szüntesse meg, mert amennyiben ezt nem teszi meg, akkor a két kiskorú gyermeket ebből a környezetből ki fogják emelni. Azt is felajánlotta a Gyámhivatal részére, hogy ha nem tudja a különköltözését megoldani, akkor akár a , vagy a elköltözhet a gyermekekkel ideiglenesen.