A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21135/2019/7. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §, (1) bek., (4) bek., 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. c) pont, (2) bek.] Bírók: Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota, Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23045/2013/34., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21174/2015/6. (ÍH 2016.143), Kúria Pfv.21746/2016/11. (BH 2017.9.299), Fővárosi Törvényszék P.23196/2018/50., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21135/2019/7.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.135/2019/7-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Puskás Zoltán Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Puskás Zoltán ügyvéd) által képviselt dr. perújító felperes neve (perújító felperes címe) perújító felperesnek - NEIGER, KÓKAI, PAPP Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Neiger M. Tibor ügyvéd) által képviselt perújított alperes neve (perújított alperes címe.) perújított alperes ellen szerzői jog megállapítása iránt folyamatban volt perében indított perújítási eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2019. október 15. napján kelt 1/A.P.23.196/2018/50. számú ítélete ellen a perújított alperes részéről 52. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és elutasítja a perújító felperesnek a Magyar Idők című napilapban való elégtételadásra vonatkozó keresetét.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a hatályon kívül helyezésre vonatkozó rendelkezés a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.174/2015/6. számú ítéletére vonatkozik.

Kötelezi a perújított alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a perújító felperesnek 350.000 (háromszázötvenezer) forint + áfa másodfokú perújítási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes 2013. június 13. napján érkezett keresetlevelében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a szerzői jogait azzal, hogy a ... főigazgatói állására benyújtott pályázatának részét képező tanulmányába az engedélye nélkül szó szerint átmásolt olyan részeket, amelyeket a felperes korábban a saját főigazgatói pályázatához készített, továbbá azzal, hogy a felperes engedélye nélkül többszörözte a felperes főigazgatói pályázatához készített művét. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, az elégtételadásra kötelezését az általa megszövegezett módon, az általa megnevezett sajtótermékekben való közléssel, továbbá 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezését.

Az alperes az alapperben a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a neki tulajdonított pályázat tőle származna, állítása szerint a saját pályázati anyaga nem áll rendelkezésére. Arra hivatkozott, hogy azonos alapokból indultak ki mindketten a pályázat elkészítése során, és azonos forrásmunkát használtak fel, ezért a felperes valótlanul állította azt, hogy a pályázatát felhasználta volna a saját anyagának elkészítéséhez.

A Fővárosi Törvényszék a 3.P.23.045/2013/34. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy 2012. április 17. napján a felperes által készített ... Kh-szakmai Program 120412.doc file-t internetes e-mail formában kolléganőjének megküldte a felperes engedélye nélkül, így azt felhasználta, megsértette a felperes szerzői jogait. A Fővárosi Törvényszék az alperest eltiltotta a további jogsértéstől.

Kötelezte továbbá, hogy az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított 15 nap alatt a www.medicalonline.hu internetes újság belföldi hírek rovatában 11-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, az ott szokásos cikkformátumban, továbbá a Népszabadság napilapban 108x48 mm-es méretben fizetett hirdetésként egy alkalommal tegye közzé az ítélet rendelkező részének megállapításra vonatkozó részét.

Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek a szerzői jogsértés okán 500.000 forint nem vagyoni kártérítést.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 507.000 forint perköltséget.

[2] Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése nyomán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 8.Pf.21.174/2015/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 330.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és 40.000 forint illetékből álló együttes első- és másodfokú perköltséget.

[3] A Fővárosi Ítélőtábla határozatában kifejtette, hogy a felperesi művek átdolgozása nem nyert igazolást a perben, mivel ennek megállapításához elengedhetetlen az eredeti és az átdolgozottnak állított mű összehasonlítása és elemzése. Erre azonban az alapperben objektív lehetőség nem volt, annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság mindent megtett az alperesi mű beszerzésének érdekében, de ez nem vezetett eredményre.

[4] Arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást abban, hogy megvalósult az alperes részéről a szerzői jogi törvény szerinti többszörözés, mivel a felperes nem bizonyította, hogy a gépéről az alperes mentette volna át valamilyen formában a szellemi termékét az általa használt számítógépre. Kifejtette, hogy az átküldés nem szerzői jogilag releváns magatartás, az nem tekinthető többszörözésnek. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által jogsértőnek minősített továbbküldött file tartalma ismeretlen maradt.

[5] A felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben helybenhagyta azzal, hogy a Népszabadság című napilapban való közzétételre vonatkozó rendelkezést mellőzte, és a jogerős ítéletnek a kártérítés iránti keresetet elutasító rendelkezését hatályában fenntartotta. Úgy rendelkezett, hogy a felek az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik.

[6] Azt állapította meg a másodfokú határozatban foglaltakkal szemben, hogy az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte a per adatait úgy, hogy az alperes számítógépén a felperes pályázati anyaga megtalálható volt, és ezt az elektronikus levelezőrendszeren keresztül, egy levél mellékleteként továbbította a címzettnek. Szakirodalmi hivatkozás mellett úgy foglalt állást, hogy a perbeli esetben a felperes írásművének az alperes számítógépén (merevlemezen) történt rögzítése és tárolása - függetlenül attól, hogy azt milyen technikai úton vagy adathordozó segítségével másolták át a felperes számítógépéről az alperes számítógépére - önmagában megvalósította a többszörözést. Megállapította továbbá, hogy ezt követően az alperes számítógépén digitális formában tárolt műpéldány elektronikus levelező rendszeren, más számítógépén érzékelhetővé tétele érdekében való továbbítása, a többszörözést ugyancsak megvalósította. Ebből következően helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes pályázati anyagának az alperes számítógépéről a levelező rendszeren keresztül e-mail mellékleteként történő továbbküldésével a többszörözés, mint felhasználási cselekmény megvalósult. A jogosulatlan felhasználás miatt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a jogsértést és tiltotta el az alperest a további jogsértéstől.