A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31716/2014/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31716/2014/4.*, Kúria Kfv.35072/2015/6. (BH 2016.2.46), 3120/2023. (III. 14.) AB végzés

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.31.716/2014/4.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda cím, eljáró ügyvéd dr. Kálmán János) által képviselt felperes (cím) , a dr. Horváth Flóra jogtanácsos (hivatkozási szám: ...) által képviselt Nemzeti Adó és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000.- (negyvenezer) forint perköltséget, és az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására a magyar államnak 796.380.- (hétszázkilencvenhatezer-háromszáznyolvan) forint tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A ... a felperesnél a ... számú megbízólevél alapján 2008 és 2009 évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés megállapításait realizáló ... iktatószámú jegyzőkönyv 10. pontja szerint a felperes főtevékenysége hetilapok, folyóiratok és időszaki kiadványok kiadása. A kiadványok nyomdai előállítása vállalkozási szerződés alapján különböző nyomdákban történik. A felperes és a nyomdák között megkötött szerződések lényegileg azonos feltételei szerint a felperes a saját szerkesztőségei által összeállított anyagot adja át a nyomdáknak a szerkesztőségekben meghatározott időpontig és formában. A nyomdák végzik a papír beszerzését, a nyomtatást, illetve az elkészült lapoknak a terjesztőkhöz történő kiszállítását a kiadó diszpozíciója alapján. A vizsgált időszakban a nyomdák számláit ... (újság, folyóirat és időszakos kiadvány) megjelöléssel a kiadvány neve és darabszáma feltüntetésével állították ki a számla mellékleteként jellemzően csatolták az általuk elszámolt tevékenység részletezését (darabszám, nyomdaköltség, műveleti ár, papírmennyiség, szállítási költség). A nyomdaköltségről beérkező számlák összegét a felperes a ... Belföldi értékesítés LÁB elnevezésű főkönyvi számlán számolta el 2008 évben 2.365.448.000.- forint, 2009 évben 2.059.024.000.- forint értékben. A felperes nyilatkozata szerint a ... főkönyvi számlán elszámolt tételek mindegyike nyomdaköltség. A vizsgált időszakban a felperes innovációs járulék alapjaként az értékesítés nettó árbevételének összegét a ... főkönyvi számlán elszámolt összeggel csökkentette. A felperes 2008 évre 7.012.508.- forint adóalap után 21.000.038.- forint, 2009 évre 5.884.709.- forint adóalap után 17.654.000.- forint innovációs járulék kötelezettséget vallott, mely összegeket könyveiben, mint a számukra eladott áruk beszerzési értékeként elszámolta.

Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés megállapításait realizáló ... iktatószámú határozatában a felperes terhére innovációs járulék adónemben 2008 évre 7.096.000.- forint, 2009 évre 6.177.000.- forint, összesen 13.273.000.- forint adókülönbözetet a felperes javára társasági adónemben 2008 évre 1.136.000.- forint, 2009 évre 988.000.- forint, összesen 2.124.000.- forint, valamint a felperes javára társas vállalkozások különadója adónemben 2008 évre 284.000.- forint, 2009 évre 247.000.- forint, összesen 531.000.- forint adókülönbözetet állapított meg. A felperes terhére megállapított 13.273.000.- forint adókülönbözetet teljes egészében adóhiánynak minősítette, és az adóhiány után 3.982.000.- forint adóbírságot és 3.402.000.- forint késedelmi pótlékot szabott ki.

Az elsőfokú határozat indokolása hivatkozott arra, hogy a felperesi adózó a nyomdák által eladott áruk beszerzési értékként való elszámolását a számviteli politika részét képező számlarendjének 53. oldalán a következőképpen indokolta:

"Miután a nyomdában előállított termék változatlan formában kerül a terjesztőhöz, illetve saját előfizetéses terjesztés esetén a megrendelőhöz a nyomdai előállítási költség eladott áruk beszerzési értékeként is felfogható. A kft. döntése, a nyomdai számlák alapján közvetlenül könyvelünk a ... Eladott áruk beszerzési értéke főkönyvi számra, és nem vesszük készletre a nyomdaköltség alapján a gyártott lap mennyiségét, csak VTSZ-szel számlázott saját termék nyomdaköltsége kerülhet ide."

Az elsőfokú adóhatóság határozata indokolásában szerepeltetett álláspontja szerint a felperes kiadói tevékenysége részeként egy kiadvány elkészítésével és a kész kiadvány terjesztésével kapcsolatos összes tevékenységet vagy maga végzi vagy megbízás más gazdálkodókat egyes részfolyamatok elvégzésével díjazás ellenében. A kiadói tevékenység része a kiadást megelőzően végzett reklámozás, szerződéskötés, a szerzővel fotók készítése, a kézirat szerkesztése, nyomdakész állapotba hozása, átadása a nyomdának, a kész kiadvány forgalmazása, terjesztése. Az elkészült (értékesítésre kész) kiadvány azonban ez esetben a kiadónál válik késztermékké. Ebben a folyamatban a nyomdai tevékenység csak egy részfolyamatot képvisel. A mű folyóirat kiadmány elkészültének és terjesztésének teljes folyamatát a kiadó szervezi, tartja kézben arra a szerzői jogra vonatkozó előírások szerint a kiadó jogosult. Az elkészült mű leglényegesebb részét a szellemi munka végeredménye, a kész kézirat jelenti, amely nélkül a művet nem is nevezhetnénk alkotásnak. Ebből következően önmagában a nyomdai tevékenység eredménye nem tekinthető készterméknek, még abban az esetben sem, ha a nyomtatáshoz szükséges alapanyagot a nyomda szerzi be. Ekkor az alapanyag értékével növelt munkadíj értéke lesz a teljes nyomdaipari tevékenység számlázott értéke, mely nem számolható el eladott áru beszerzési értékeként, hanem az igénybe vett szolgáltatásként számolandó el. A felperes és a nyomdák között meglévő szerződések részletesen meghatározzák a felek kötelezettségeit és jogait, felhasználási engedélyről azonban nem esik szó ezekben, a szerződések szerint a nyomdának átadott digitális adatállomány a kiadó tulajdonát képezi. A nyomdák ezeket a kiadó kérésére visszaszolgáltatják vagy a szállítást követően egy hónapig tárolják. A szerződések szerint a digitális adatállomány üzleti titkot képez és a nyomdák felelősséget vállalnak azért, hogy azok harmadik személy tudomására ne jussanak. Az elsőfokú adóhatóság a felperes álláspontját nem fogadta el, a ... főkönyvi számlán LÁB-ként elszámolt összeget igénybe vett szolgáltatásnak minősítette, mely az innovációs járulék alapjának meghatározásakor csökkentő tényezőként nem vehető figyelembe. Mindemellett a revízió megállapította, hogy a felperes az innovációs járulék adónemben megállapított adókülönbözetet ráfordításai között elszámolhatja.