A Pécsi Ítélőtábla Gf.30371/2009/4. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 13. §, 81. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 199. §, 219. §, 221. §, 222. §, 223. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 127. §] Bírók: Kovács Ildikó, Veszeley Józsefné, Zóka Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék G.40012/2009/17., *Pécsi Ítélőtábla Gf.30371/2009/4.* (ÍH 2010.85)

***********

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.371/2009/4. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Komáromi József ügyvéd ( Fonyód, Trombitás u. 1.) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű és III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek a dr. Liszkai Péter ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2.G.40.012/2009/17. számú ítélete ellen a felperesek 23. sorszámú fellebbezése folytán nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperesek és az alperesek között Sz.-ön 2008. április 4-én üzletrész adásvételi szerződés nem jött létre.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek 538.500 (ötszázharmincnyolcezer-ötszáz) forint elsőfokú, és 383.250 (háromszáznyolcvanháromezer-kettőszázötven) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek az A. Kft. 2001. április 14-i társasági szerződést módosító okirata szerint a társaság tagjai. Üzletrészeikre holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg K. Z.-t és felperesi beavatkozó t. A társaság ügyvezetője felperesi beavatkozó, a felperesek édesapja volt.

A Somogy Megyei Bíróság az A. Kft. felszámolását elrendelte, a felszámolás kezdő időpontja 2007. március 20-a. 2007. július 31-én felperesi beavatkozó megbízási szerződést kötött dr. I. A. ügyvéddel a felszámolási eljárásban a képviselet ellátására, továbbá a szerződés 2. pontja szerinti kölcsönösszeg visszafizetésével kapcsolatos eljárásra.

A felperesek 2008. január 28-án meghatalmazták felperesi beavatkozó t, hogy üzletrészüket teljes jogkörrel értékesítse, adásvétel esetén az üzletrészek ellenértékét meghatározza, átvegye, és teljes jogkörű bármilyen nyilatkozatot tegyen.

2008. március 28-án a felperesek két meghatalmazást írtak alá. Az egyik okiratban meghatalmazták dr. I. A. ügyvédet, hogy az A.Kft. "f.a." hitelezőivel a tartozás rendezése érdekében teljes jogkörrel egyeztető megbeszéléseket folytasson, ennek során létrejövő egyezség esetén teljes jogkörrel egyezséget kössön, beleértve a bíróság előtti egyezségkötést is. A második okirat szerint meghatalmazták dr. I. A.-t, hogy az üzletrészüket teljes jogkörrel értékesítse, adásvétel vagy egyéb jogcím esetén az üzletrészeik ellenértékét meghatározza, és a kapott ellenértéket helyettük átvegye, illetve teljes jogkörű bármilyen jognyilatkozatot megtegyen az üzletrészek értékesítésével kapcsolatban.

Dr. I. A. a felperesek képviseletében eljárva 2008. április 4-én üzletrész adásvételi szerződést kötött az alperesekkel. Az okirat szerint a felperesek az összesen 4.200.000 forint névértékű üzletrészüket az I. rendű és a II. rendű alperesnek eladják. A vevők az üzletrészek vételáraként a kft. tartozásait rendezik az egyéb járulékos költségekkel együtt, ezen túlmenően vételár fizetése nem történik.

A felperesek keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy egybehangzó akaratnyilvánítás hiányában az üzletrész adásvételi szerződés nem jött létre. Másodlagosan a szerződés semmiségének megállapítását kérték. Keresetükben a szerződést megtámadták, és megtévesztés folytán is kérték az érvénytelenség megállapítását. Arra hivatkoztak, hogy nem állt szándékukban az üzletrész átruházása, a magyar nyelvet nem ismerik, a "meghatalmazás" elnevezésű okirat tartalmáról nem volt tudomásuk, azt megtévesztés folytán írták alá. Álláspontjuk szerint dr. I. A. álképviselőként járt el, a meghatalmazás ügyvédi ellenjegyzés hiányában érvénytelen. Kérték, hogy a bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően keresse meg a cégbíróságot az eredeti állapot helyreállítása iránt.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A keresetnek helyt adó döntés esetére viszontkeresetet terjesztettek elő, melyben 20.000.000 forint egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni a felpereseket az eredeti állapot helyreállítása körében.