A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20194/2015/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. § (1) bek., 6:532. § (1) bek.] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.194/2015/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Schalkház Éva Edit ügyvéd (Dr. Schalkház Éva Edit Ügyvédi Iroda) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Szatmári Sándor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szatmári Sándor ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. október 27. napján meghozott 29.P.22.782/2014/12. számú ítélete ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy a megítélt 25.000 (Huszonötezer) forint tőke után fizessen meg a felperesnek 2014. március 17. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző első napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (Tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget és külön felhívásra az állam javára 38.000 (Harmincnyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperes a Kft. alkalmazottjával könyvelési tevékenységre vonatkozóan tárgyalásokat folytatott, a megbízási szerződés azonban a felperes által képviselt cég és a Kft. között nem jött létre. Alperes felperestől e témában kapott üzenetre reagálva 2014. március 17-én e-mail üzenetet küldött e-mail címről felperesnek, ennek másolatát B.M.-nek is továbbította. Az e-mail üzenet az alábbi mondatokat tartalmazta:

"Úgy tűnik Önöknek felnőtt korukra sem sikerült kifejleszteniük egy civilizált modort, tekintve, hogy az E.-ben éltek/élnek nagyon különösnek tartom, hogy ott nem sikerült magukba szívni egy kis jó modort!"

"Ami a fentieknél is fontosabb, amennyiben további könyvelőirodákat kívánnak versenyeztetni, úgy ne várják el, hogy mi küldjük be a bejelentést, ilyesmit csak egy ostoba elme képes elvárni." "Akárhogy is legyen, tájékoztatom önöket, hogy felnőtt emberek (főleg akik már szaporodnak is) bizony képesek civilizált hangnemben kommunikálni."

"Ha már van annyi eszük, hogy elővegyék a nemi szervüket és továbbörökítsék a génállományukat, annyi eszük is lennie kellene, hogy a saját gyereküknek a szaros pelenkájáról gondoskodjanak!"

Felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság a Ptk. 2:52. § alapján állapítsa meg, hogy az alperes a fenti mondataival megsértette a felperes becsületét, kötelezze az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 500.000 forint sérelemdíjat, továbbá ezen összeg 2014. március 18. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Kérte továbbá alperest perköltségben marasztalni. Álláspontja szerint, az alperes e-mail üzenetének a kereset tárgyává tett része a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, alperes indokolatlanul bántó hangvételű mondataival megsértette a felperes becsületét. A jogsértő cselekmény elkövetésekor felperes hat hónapos terhes volt, jelenleg egyedül neveli három kiskorú gyermekét. Ekként a társadalom megbecsült tagja, akit nagyon megviselt lelkileg az alperes 2014. március 17. napján kelt e-mail üzenete. Az üzenet ugyanakkor más előtt is ismertté vált, tekintettel arra, hogy alperes azt B.M. részére is továbbította.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. A felperes személyiségi jogainak megsértését nem ismerte el. Kifejtette, hogy a felperes által előterjesztett 500.000 forint sérelemdíj jelentősen eltúlzott. Kérte a felperesnek a perköltségben való marasztalását. Előadta, hogy az ügyben a felperes által előterjesztett büntető feljelentés alapján indult eljárást a bíróság megszüntette, majd ez ellen benyújtott fellebbezést a Fővárosi Törvényszék elutasította. Álláspontja szerint, a felperes által kereset tárgyává tett mondatok nem alkalmasak más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2014. március 17.napján kézbesített elektronikus levélben foglalt alábbi, kereset tárgyává tett mondataival megsértette a felperesnek a becsülethez való személyiségi jogát:

" Ami a fentieknél is fontosabb, amennyiben további könyvelőirodákat kívánnak versenyeztetni, úgy ne várják el, hogy mi küldjük be a bejelentést, ilyesmit csak egy ostoba elme képes elvárni."

"Akárhogy is legyen, tájékoztatom önöket, hogy felnőtt emberek (főleg akik már szaporodnak is) bizony képesek civilizált hangnemben kommunikálni."

" Ha már van annyi eszük, hogy elővegyék a nemi szervüket és továbbörökítsék a génállományukat, annyi eszüknek is lennie kellene, hogy saját gyereküknek a szaros pelenkájáról gondoskodjanak."

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 forint sérelemdíjat, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 24.800 forint perköltséget, és külön felhívásra az állam javára 3.600 forint eljárási illetéket.

A keresetet a Ptk. 2:42. § (1) bekezdése, 2:43. § d) pontja, 2:45. § (1) bekezdése, 2:51. § (1) bekezdés a) pontja, 2:52. § (1), (2), (3) bekezdése alapján bírálta el. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, az alperes által az elektronikus levélben tett kijelentések olyan indokolatlanul bántó és megalázó tartalmat hordoztak a felek közötti ügyleti kapcsolat és a tárgyalásokkal összefüggésbe nem hozható nyilatkozatokkal, amelyek a másoktól elvárható viselkedés feltételeinek, a társadalmi erkölcsi normarendszer által megkövetelt kifejezésmódnak nem felelnek meg. Alperes azon kijelentése, mely szerint a felperesi igényt "csak egy ostoba elme képes elvárni", indokolatlan, felperes becsületének sérelmére alkalmas. Ugyanígy indokolatlanul sértőnek ítélte a felperes és férje "szaporodó képességére" való utalást, mely az üzleti kapcsolatukban semmi relevanciával nem bír. A felperes anyaságának felemlegetése pedig nem indokolható bántó jelentéstartalommal bírt. Ugyanakkor álláspontja szerint, nem bírt relevanciával az a tény sem, hogy a felperes gyermekének használt pelenkáját O.G.-né kifejezett felhívására vagy beleegyezése nélkül helyezte a felperes a Kft. irodájának szemetesébe, mert a vélemény valóságtartalma nem hatalmaz fel senkit mások személyiségi jogának megsértésére. Az objektív jogkövetkezményeket illetően a Ptk. 6:521. §-ának feltételeit álláspontja szerint vizsgálnia nem kellett tekintettel arra, hogy mindezek felróhatóságtól független elemeket magában foglaló jogkövetkezmények. Ugyanezen indokok miatt, a sérelemdíjra való jogosultság körében sem tette vizsgálat tárgyává az előreláthatóság követelményét. A bíróság azonban nem tartotta indokolatlanul bántó kijelentésnek a felperes által sérelmezett azon kijelentést, amelyben az alperes a felperes modorát sérelmezi. Ez ugyanis olyan véleménynyilvánítás, amely kifejezetten nem tekinthető megalázónak vagy indokolatlanul bántónak, ezért e tekintetben a keresetet elutasította. A sérelemdíj mértékét az eset körülményeire tekintettel határozta meg azzal, hogy a jogsértésre egy alkalommal került sor, a jogsértés megismétlődésére a bíróság nem látott esélyt. A levél ugyan sértő kifejezéseket tartalmazott felperesre nézve, azonban annak tartalma, megfogalmazása nem tekinthető kirívóan sértőnek. A levél tartalmából és kijelentéseiből nem látta levezethetőnek az alperes erőszakos magatartásra hajlandóságát, erre tekintettel az esetleges erőszakos viselkedéstől való félelemből eredő felperesi életminőség romlását nem tartotta jelentős mértékűnek. Mivel a levelet a felperesen kívül csak az alperes által vezetett cég másik ügyvezetője olvasta, a sértett környezetére gyakorolt hatása sem volt jelentős. A körülmények mérlegese alapján az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, 25.000 forint sérelemdíj alkalmas arra, hogy kompenzálja a felperes kapcsán bizonyított sérelmet, a kiváltott életminőség romlást. A késedelmi kamatra vonatkozó keresetet illetően kifejtette, hogy a jogsértéstől eltelt rövid időre tekintettel az nem indokolt. Perköltségről a pervesztesség, pernyertesség arányában határozott.