BH 1984.6.213 Bűnhalmazat helyett egy rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ha az elkövető két vagy több közfeladatot ellátó személy ellen, azok egységes eljárása során alkalmaz erőszakot [Btk. 12. § (1) bek., 229. § (1) bek., 230. § d) pont, BK 8. sz.].

A katonai bíróság az I. r. honvéd vádlottat és a II. r. polgári egyén vádlottat 2-2 rb. közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében mondotta ki bűnösnek, és ezért az I. r. vádlottat 10 hónapi, a II. r. vádlottat pedig 1 évi - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A sorkatonai szolgálatot teljesítő I. r., valamint a II. r. vádlott a vádbeli napon nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott, majd a délutáni órákban az egyik étterem előtt összeverekedett. Eközben az I. r. vádlott elesett és a feje vérzett. Az étterem dolgozói ezért mentőt hívtak.

A mentőgépkocsival a mentőorvos, két mentőápoló és egy mentősegéd érkezett a helyszínre. Valamennyien mentős egyenruhában, illetőleg fehér köpenyben voltak. Amikor a helyszínen a mentőgépkocsiból kiszálltak, a vádlottak nyomban nekitámadtak a mentőorvosnak, őt ököllel mindketten megütötték, majd a segítségére siető mentőápolót is mindketten több alkalommal megrúgták. Magatartásuknak a mentőápoló határozott fellépése vetett véget.

A katonai bíróság tévesen minősítette a vádlottak cselekményeit 2 rb. bűntettként azon az alapon, hogy a mentőszolgálat két tagja sérelmére követték el a bűncselekményt.