3046/2023. (II. 8.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Knk.IV.39.514/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A dr. Ésik Sándor ügyvéd által képviselt Egészséges Magyarországért Választási Párt (EMVP) I. rendű indítványozó, valamint a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) II. rendű indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 30. § (5) bekezdése alapján 2022. december 16-án a Kúria útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az I. és II. rendű indítványozó az alkotmányjogi panaszban a Kúria Knk.IV.39.514/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A panasz szerint a támadott határozat sérti Alaptörvény R) Cikk (3) bekezdése, XXIII. cikk (1) bekezdése és (7) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2)-(3) bekezdése rendelkezéseit. "A támadott határozat azért alkotmánysértő, mert a fenti jogszabályok előírásait megszegve korlátozza a felülvizsgálati kérelem előterjesztőinek, valamint a népszavazásra bocsátott kérdés támogatóinak választójogát."
[2] 1.1. Az indítványra okot adó ügyben az alkotmányjogi panasz, a Kúria végzése és Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozata szerint az I-II. rendű indítványozók mint kérelmezők, és I-II. rendű szervezők, valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt "felszámolás alatt" (FKgP "fa") (a továbbiakban: III. rendű szervező) (a továbbiakban együtt: a Szervezők) 2022. július 20-án - közösen - országos népszavazást kezdeményeztek abban a kérdésben, hogy "Támogatja-e Ön, hogy a magyar Országgyűlés soron kívül tűzze napirendre, tárgyalja meg és döntsön Magyarország csatlakozásáról az Európai Ügyészséghez?" A kezdeményezéshez 53 választópolgár támogató aláírását és "Felszámolóbiztosi nyilatkozatot" csatoltak. A támogatói aláírásokból 40 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek, ezért a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a népszavazásra javasolt kérdést az Nsztv. 10. § (2) bekezdésére figyelemmel az NVB elé terjesztette.
[3] Az NVB 401/2022. számú határozatával a népszavazásra javasolt kérdés elbírálását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB az ismételten benyújtott kezdeményezés formai vizsgálata alapján megállapította, hogy abban a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt - mint a Szervezők egyike - neve a közhiteles bírósági nyilvántartásban foglaltakkal egyezően a "felszámolás alatt" toldattal szerepel.
[4] Megállapította, hogy a kezdeményezést az említett párt részéről nem a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában feltüntetett, a párt képviselőjeként eljárni jogosult személy, azaz a felszámolóbiztos látta el kézjegyével. Szervezők a kezdeményezés mellékleteként csatoltak egy "Felszámolóbiztosi nyilatkozat" elnevezésű dokumentumot, amelyben a felszámolóbiztos 2022. május 18. napján a Fővárosi Törvényszék 17. Fpk.1660/2020. szám alatt folyamatban lévő felszámolási eljárás felszámolóbiztosaként akként nyilatkozik, hogy "a Párt Elnöksége jogosult elnökségi ülést tartani, választmányt összehívni és az új Elnökséget megválasztani. Az Elnökség jogosultsága továbbá a felszámolási egyezség megkötésére felhatalmazott személyt kijelölni, aki a felszámolás alapján egyezséget köt az Adós Párt hitelezőivel."
[5] Az NVB megállapította - az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja, 3. § (1) bekezdés 7. pontja, 133. § (1) bekezdése, valamint 215. § a) pontja alapján -, hogy a kezdeményezés formai hibában szenved, mert a kezdeményezést a III. rendű szervező - melynek neve a közhiteles bírósági nyilvántartásban a "felszámolás alatt" toldattal szerepel - részéről nem a párt képviselőjeként eljárni jogosult személy, mint felszámolóbiztos látta el kézjegyével. Az NVB megvizsgálta a Szervezők által csatolt nyilatkozatot és megállapította, hogy az nem alkalmas a közhiteles nyilvántartás adataival szembeni ellenbizonyításra, illetve arra, hogy az a III. rendű szervező képviselőjeként (elnökeként) eljáró magánszemély képviseleti jogát más módon igazolja, aki - a civil szervezetek bírósági nyilvántartása mint közhiteles nyilvántartás adatai szerint - nem tekinthető a felszámolás alatt álló párt képviselőjének. Hivatkozott továbbá a választási ügyekben a Ve. 133. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó kúriai gyakorlatra (Kvk.II.37.677/2020/6.), melyet a népszavazási kezdeményezés elbírálása - a Ve. 133. § (1) bekezdésével megegyező módon rendelkező Nsztv. 3. § (5) bekezdése alkalmazása - során is irányadónak tekintett.
[6] Az I. és II. rendű kérelmezők az NVB határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A Kúria az NVB 401/2022. NVB számú határozatát helybenhagyta. A Kúria - utalva közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 85. § (1) bekezdésére - megállapította, hogy döntése nem terjedhetett túl a felülvizsgálati kérelem keretein. így a Kúria - a III. rendű szervezővel szemben az NVB által megállapított formai hiba fennállásával kapcsolatos jogszabálysértés megjelölése hiányában - nem vizsgálhatta, hogy az NVB jogszerűen állapította-e meg, hogy a kérelem a III. rendű szervező tekintetében formai hibában szenvedett, az nem jogosulttól származott. A Kúria azt vizsgálta, hogy szervező közös kezdeményezése esetén az egyik szervezővel szemben megállapítható formai hiba kihat-e a többi szervezőre. Felhívva az Nsztv. 2. § (1) bekezdés b) pontját, a 2. § (2) bekezdését, a 4. § (1) bekezdését, megállapította: több szervező együttes népszavazási kezdeményezése a kérdés hitelesítése iránti eljárásban egységes kezdeményezésnek minősül, bármelyik szervezővel szemben fennálló formai hiba esetén a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
[7] 1.2. Az alkotmányjogi panaszban az indítványozók előadták, hogy az eldöntendő jogkérdés az, hogy több jelölőszervezet esetén az egy jelölő szervezetet érintő szabálytalanság kihat-e a többi jelölő szervezetre. Erre a kérésre a válasz nem, vagyis a népszavazásra javasolt kérdés érdemi vizsgálatát nem lehet mellőzni ebből az okból.
[8] A panasz szerint a Ve. 133. § (2)-(3) bekezdései rögzítik, hogy ha több listán szereplő jelölt van, akkor a listát akkor is nyilvántartásba kell venni, ha valamelyik jelöltet nem lehetne, de ettől függetlenül a lista egyébként nyilvántartásba vehető. "A népszavazási kérdés több előterjesztőjére a Ve. speciális szabályt nem tartalmaz, ezért erre az analógia és az Alaptörvény általános szabályai alkalmazandók. Ez pedig azt diktálja, hogy ha van kellő számú aláíró személy, és van legalább egy olyan természetes vagy jogi személy, aki "jelölő szervezetként", vagyis a kérdés előterjesztőjeként, a népszavazás szervezőjeként "nyilvántartásba vehető" akkor nem lehet megtagadni a népszavazásra javasolt kérdés érdemi vizsgálatát. Ha ugyanis az NVB ezt teszi, akkor azzal megsérti azt az alapvető alkotmányos elvet, hogy a népfelséget, melynek gyakorlása az általános és egyenlő választójog gyakorlásával valósul meg, nem szabad indokolatlanul korlátozni. Az NVB a döntéssel a három szervezet közül kettőnek, és valamennyi szabályosan aláíró támogatónak a választójogát korlátozta azért, mert az NVB szerint egyik jelölő szervezet - egyébként joghézag miatt tisztázatlan módon - nem a megfelelő képviselővel járt el." Utaltak arra, hogy önmagában az a tény, hogy a kezdeményezők akár úgy is dönthetnének, hogy a "problémás" társukat hátrahagyva újra benyújtják a kezdeményezést, nem eredményezi az alapjogsérelem elhárulását, mert a népszavazási kezdeményezés időpontjának meghatározó jelentősége van.
[9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a tartalma szerint bírálta el.
[10] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók jogosultnak és érintettnek is tekinthetők, mivel a sérelmezett kúriai végzéssel zárult eljárásban (és azt megelőző NVB előtti eljárásban is) félként szerepeltek, a bírósági felülvizsgálati kérelmet ők terjesztették elő. Az indítványozók a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítették, további jogorvoslat nincs számukra biztosítva.
[11] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a törvényes határidőn belül, azaz a Kúria döntésének a Kúria közleményeként a Magyar Közlönyben történt közzétételétől - 2022. december 9. napja - számított nyolc napon belül érkezettnek minősül [Nsztv. 30. § (5) bekezdés].
[12] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az - egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[13] Az indítványozók az alkotmányjogi panaszban az NVB határozatát helybenhagyó kúriai végzést az Alaptörvény XXIII. cikk (1) és (7) bekezdésében garantált választójogot, illetve a népszavazáson részvétel jogát érintően tartják az Alaptörvénybe ütközőnek. Sérelmezték továbbá, hogy a Kúria végzésében megjelenő jogértelmezés a Ve. 133. § (2)-(3) bekezdésével ellentétes.
[14] Az indítvány kapcsán megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz a tartalma szerint a Kúria döntésének - amely egyebek között az Nsztv. 2. § (1) bekezdés b) pontját, 2. § (2) bekezdését, és a 4. § (1) bekezdését értelmezte - a törvényességi szempontú felülbírálatára irányult. Az Alkotmánybíróság jogköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. §-a értelmében arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Következetes gyakorlata értelmében az Alkotmánybíróság a bírói döntés felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ából következően nem tekinthető általános felülbírálati fórumnak. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére (lásd: 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]). Ezt figyelembe véve az alkotmányjogi panaszban foglalt érvek alapján nem állapítható meg, hogy a támadott kúriai végzéssel kapcsolatban az Abtv. 29. §-ában szereplő feltételek fennállnak. Törvényértelmezési kérdés az, hogy több szervező együttes népszavazási kezdeményezése a kérdés hitelesítése iránti eljárásban egységes kezdeményezésnek minősül-e, továbbá a bármely szervezővel szemben fennálló formai hiba esetén a kérelem NVB általi, érdemi vizsgálat nélküli elutasításának helye van-e. A Kúria indokolta döntését, a döntését megalapozó érveket a végzés indokolása tartalmazza; a Kúria kifejtette, hogy a konkrét esetben miért volt helye a népszavazásra javasolt kérdés elbírálása érdemi vizsgálat nélküli elutasításának az NVB által. Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság megítélése szerint a konkrét indítvány kapcsán az Alaptörvény XXIII. cikk (1) és (7) bekezdésének a sérelmére történő hivatkozás nem vetett fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, illetve a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, ami miatt az indítvány befogadása és érdemi vizsgálata indokolt lett volna.
[15] 3. Mivel a fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem tett eleget a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2023. január 17.
Dr. Márki Zoltán s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Handó Tünde s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2876/2022.