A Szegedi Ítélőtábla Pf.21387/2016/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209. §] Bírók: Szeghő Katalin, Tóth Gabriella, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.21.387/2016/7. szám

A Dr. Patyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Patyi Tímea) által képviselt felperesnek - a dr. Bohács Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2016. augusztus 10. napján kelt 11.P.20.588/2016/6. számú ítélete ellen a felperes által 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összege helyesen 51 847 (ötvenegyezer-nyolcszáznegyvenhét) Ft, míg az állam terhén maradó elsőfokú eljárási illeték 207 389 (kettőszázhétezer-háromszáznyolcvankilenc) Ft.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80 000 (nyolcvanezer) Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 271 110 (kettőszázhetvenegyezer-száztíz) Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes magáncélú használatra megvásárolta az (gépjmű frg.rsz.-a) forgalmi rendszámú Kia Rió 1.4. típusú gépjárművet bruttó 2 991 000 Ft vételárért. A vételárból 2 691 900 Ft finanszírozására az alperes jogelődjével, a (alperes jogelődje) Zrt.-vel (a továbbiakban: alperes) 2008. július 11. napján svájci frank alapú kölcsönszerződést (szerződésszám: (kölcsönszerződés száma).) kötöttek. A felek az egyedi szerződésben 36 005 Ft-ban határozták meg a havi törlesztőrészletek összegét, ezen kívül - többek között - rögzítették a törlesztőrészletek számát (120 hónap), azaz a futamidőt, továbbá az összes törlesztőrészlet összegét (4 320 600 Ft), és a teljes hiteldíjmutató (THM) százalékos mértékét (11,41 %). A szerződés szerint a kamat- és az árfolyamváltozás (kamatváltozás I. és a kamatváltozás II.) elszámolásának módja az ún. havi fix konstrukció volt.

A kölcsönszerződés részét képezte az alperes gépjármű hitelezési tevékenységére vonatkozó (üzletszabályzat jelölése). számú üzletszabályzata (a továbbiakban: Üsz.), amely egyebek között az alábbi - a jelen jogvita és a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns - rendelkezéseket tartalmazza.

- I.7.: "Havi Fix konstrukció: Amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a Kölcsönbevevővel a kamatváltozás I. és II. elszámolása a futamidő végén történik, amennyiben a futamidő alatt nem következik be rendkívüli kamat és/vagy árfolyam esemény."

- I.17.: "Mértékadó devizanem: az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott devizanem. Amennyiben a mértékadó devizanem forint, úgy értelemszerűen a kamatváltozás II.-re és a kamatváltozás III.-ra vonatkozó rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra."

- I.22.: "Árfolyam: a Takarékbank Rt. által a mértékadó devizanemre kiemelt ügyfelek számára jegyzett hivatalos forintban kifejezett árfolyam"

- I.23.: "Rendkívüli árfolyamesemény: Rendkívüli árfolyameseménynek minősül az árfolyam szélsőséges mértékű (25 %-ot meghaladó) növekedése a mértékadó árfolyamhoz képest vagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank mint jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedés (például intervenciós sáv eltolása, egyéb pénzpiaci szabályok megváltoztatása), amely a forint árfolyamot a jövőben szélsőségesen befolyásolhatja."

- I.24.: "Mértékadó árfolyam: a mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejötte napján"

- I. 25.: "Kamatváltozás:

b) Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet:

Kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x ((fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam /mértékadó árfolyam) - 1.

- V.6.: "Amennyiben a kölcsönszerződében megjelölt "mértékadó devizanem" nem magyar forint (HUF) a kölcsönszerződés devizaalapú szerződés, amely esetben a Kölcsönbevevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az árfolyamváltozás lehetséges mértéke Euro esetében a mindenkori intervenciós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében további kockázatot jelent az adott deviza és az Euro keresztárfolyamának változása.

Az alperes 2014. július 14. napján - augusztus 6. napjára - felmondta a szerződést.

Az alperes a 2014. évi XL. tv. (továbbiakban: DH2. tv.) szerinti, a perbeli kölcsönszerződésre vonatkozó elszámolást 2015. május 6. napján elkészítette, abban az ügyleti kamat induló mértékét 11,05 %-ban határozta meg. Az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

A felperes keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés teljes, másodlagosan részleges érvénytelenségére alapítottan annak megállapítását kérte, hogy a fennálló tartozása 732 272 Ft. A szerződés egésze érvénytelenségét a szerződéskötéskor hatályos 1996. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés a), e) és c) pontjaiban foglaltakra alapította. Arra hivatkozott, hogy az egyedi kölcsönszerződés nem tartalmazza a kölcsön és a havi törlesztőrészletek devizában meghatározott összegét, továbbá az ügyleti kamat és a késedelmi kamat induló százalékos mértékét. A szerződés részleges érvénytelenségére vonatkozó másodlagos kereset tekintetében előadta, sem az egyedi szerződés, sem az Üsz. nem tartalmaz az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseket. Véleménye szerint abból, hogy a szerződés svájci frank alapú, még nem állapítható meg, hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázat kizárólag őt terheli, és annak nincs felső határa, erre figyelemmel a "mértékadó devizanem: CHF" rendelkezés, valamint az Üsz. I.18.a., IV.5., IV.7., VII.1., VII.3., VIII.1.a., b., XI.3.d., XI.4., XII. rendelkezése tisztességtelen. Hivatkozott a fentieken túl az opciós szerződés IV. pontja érvénytelenségére, aminek indokaként azt jelölte meg, hogy az alkalmas arra, hogy az opciós jog gyakorlására a törvény által biztosított 5 éves időtartamot meghosszabbítsa. A teljes érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé nyilvánítását kérte akként, hogy a 2 691 900 Ft kölcsönt a futamidőre járó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti kamattal (jegybanki alapkamattal) legyen köteles megfizetni. Ennek eredményeként számítása szerint az alperesnek a 120 hónap futamidőre 3 586 722 Ft járna, amelyből 2015. február 1. napjáig már megfizetett 2 854 450 Ft-ot, így a fennmaradó tartozása 732 272 Ft. Ugyanilyen elszámolás és eredmény mellett a másodlagos kereseti kérelme jogkövetkezményeként az érvénytelen szerződési pontok szerződésből történő kihagyását kérte.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azt elismerte, hogy az ügyleti kamat induló éves százalékos értéke a szerződésben nem került meghatározásra. Álláspontja szerint azonban ez az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető, ezért kérte a szerződés érvényessé nyilvánítását a megkötéséig visszaható hatállyal akként, hogy a bíróság pótolja az induló ügyleti kamat éves százalékos mértékét, azt 11,05 %-ban határozza meg. Számításai szerint az összes törlesztőrészlet összegéből kivonva a kölcsön összegét, a különbözet adja az összes induló kamatot, ebből kifejezhető a kamat százalékos mértéke, ekként a kamatláb meghatározásának hiánya, mint érvénytelenségi ok kiküszöbölhető a szerződés érvényessé nyilvánításával. Ezen kívül hivatkozott arra, hogy a felperes által tovább már nem vitatott, felülvizsgált elszámolásban az az induló ügyleti kamat mérték szerepel, amelyet a szerződés adatai alapján kiszámolt. Az elsődleges kereset kapcsán egyebekben hangsúlyozta, a törlesztőrészletet és a kölcsön összegét nem kellett devizában is meghatározni, mert az - a szerződés rendelkezései alapján - kiszámítható.