A Tatabányai Törvényszék P.20926/2007/70. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 344. §, 347. §, 355. §] Bíró: Lukácsi Mária

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG

4.P.20.926/2007/70.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság dr. Tóth Lajos ügyvéd által képviselt I. rendű felperesnek és II. rendű felperesnek, a Homonnai Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd, által képviselt kk. I. rendű alperes, a Homonnai Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd, által képviselt kk. II. rendű alperes, V.rendű alperes által képviselt kk. III. rendű alperes, a Homonnai Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd, által képviselt IV. rendű alperes, a személyesen eljárt V. rendű alperes, a Homonnai Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd, által képviselt VI. rendű, a személyesen eljárt VII. rendű alperes elleni kártérítésiránti perben - amely perbe I., II., IV. és VI. rendű alperes oldalán a Bélik Ügyvédi Iroda által képviselt Alperesi beavatkozó is beavatkozott - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A megyei bíróság az I.-II.-III. rendű alperessel szembeni keresetet elutasítja.

Kötelezi a megyei bíróság IV-V-VI-VII. rendű alperest, hogy a szükséges szakember bevonásával 90 (kilencven) napon belül a..hrsz-ú ingatlanon lévő épületet a 2005. március 21-ei tűzesetet megelőző állapotba állítsák helyre.

Amennyiben 90 (kilencven) napon belül az eredeti állapot helyreállítása nem történik meg, kötelezi a megyei bíróság IV-V-VI-VII. rendű alperest, hogy további 5 (öt) napon belül egyetemlegesen fizessenek meg I-II. rendű felperesnek 2.240.000,- (Kettőmillió-kettőszáznegyvenezer) Ft kártérítést és ezután 2008. március 8-tól a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Ezt meghaladóan a megyei bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a megyei bíróság a IV-V-VI-VII. rendű alperest, hogy egyetemlegesen 15 (tizenöt) napon belül fizessenek meg a felpereseknek 112.000,- (Egyszáztizenkettőezer) Ft + Áfa ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget.

Ezt meghaladóan a felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Kötelezi a megyei bíróság VII. rendű alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak 33.600,- (Harmincháromezer-hatszáz) Ft le nem rótt eljárási illetéket az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága illetékügyben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Részlege felhívásában megjelölt módon és számlára.

Kötelezi a megyei bíróság a VII. rendű alperest, hogy fizessen meg a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának 48.796,- (Negyvennyolcezer-hétszázkilencvenhat) Ft Állam által előlegezett költséget a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala felhívásában megjelölt módon és számlára.

Az ezt meghaladó le nem rótt illeték és Állam által előlegezett költség az Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek a Győri Ítélőtáblához címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnál írásban 10 (tíz) egyező példányban.

A Pp. 220. § /3/ bekezdésére és 256/A. §-ára utalással tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

· az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § /1/-/2/ bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

· a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték,

megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b/-d/ pontjaiban felsorolt esetekben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A Győri Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező a Pp. 73/A. §-a alapján a Pp. 235. §-ban szabályozott fellebbezést előterjesztő fél számára.

I n d o k o l á s :

Az I-II. rendű felperesek osztatlan közös tulajdonát képezi a .. zártkerti, ..hrsz-ú, 1162 m2 területű szőlő és gazdasági épület megjelölésű ingatlan. A felperesek az ingatlant B-I-től.. vásárolták, a felépítményt még B.I.készítette 1983-1993. év között és ekkor alakított ki az ingatlanon egy pince-présház szintet, efölött pedig kétszintes lakószintet, a tetőszerkezetet náddal fedték le. A felpereseknek építési engedély és használatbavételi engedély birtokukban nem volt, ilyent az eladótól nem kaptak. Az adásvételkor az eladó részükre csak tervrajzokat adott át. A felperesek hétvégi háznak használták az ingatlant, amelyen szőlő, gyümölcsfák vannak és dísznövények is (tuja, fenyőfa). A szőlőműveléssel a felperesek felhagytak már évekkel ezelőtt, mert az alumínium kordont ellopták az ingatlanról. Az ingatlan bekerítve nincs, de jól láthatóan elkülönül a körülötte lévő, elhanyagolt területekről. Felperesek 1994-ben 1.050.000,- Ft-ért vásárolták az ingatlant. A lakószint az idők folyamán változóan volt berendezve, az időközbeni betörések során berendezési tárgyakat tulajdonítottak el az ingatlanból. Az épületbe bejutni két ajtón is lehetett, az egyik ajtó az épület hosszabbik oldalán helyezkedett el, azon az oldalon, ahol a ház teljes hosszában 1,5-1,8 méter széles betonjárda húzódik és ezen a járdán az ajtó előtt egy kb. 40 cm magasságú lépcső is van. Ez az ajtó egy kazettás teli faajtó, mögötte pedig egy megosztott teli üveges ajtó volt. A külső faajtó alsó részét berúgták egy korábbi betörés során és az üveges belső ajtó is megrongálódott. Ezen ajtó mellett egy rolettás ablak volt, belül vasráccsal. Ennél a bejáratnál a nádtetőt úgy alakították ki, hogy a betonjárda fölé kihúzták azt a ház és a betonjárda teljes hosszában. A ház sarkától 2-3 méterre egy szögletes formájú, kívül kővel borított, belül betonozott tűzrakó helyet is készítettek a felperesek szalonnasütőnek. A másik bejárat az erkélyről volt kialakítva, az ajtó zsalugáteres volt és belülről a felperesek vasrácsot helyeztek elé, amely négyzetrácsosan volt kialakítva.

A hétvégi házba az elmúlt évek során többször betörtek, emiatt a felperesek feljelentést is tettek a ..Rendőrkapitányságon. A 2002. december 1-i helyszíni szemle során rögzítést nyert, hogy elloptak a betörők egy csillárt és a konyhából a mosogatót. A 2004. április 4-ei betörés során a123/2004. bü számú iratok szerint eltulajdonításra került a konyhába felszerelt mosogató, csaptelep, a jobb és bal oldali falon lévő szekrények, elektromos kapcsolók, zuhanykabin, az összes szaniter árú, villanybojler, WC tartály, függönyök, karnisokkal együtt, vaskályha. Megrongálódott a bejárati ajtó és egy ablak üvegezése is.

A tetőtérben a jobb oldali szobában egy szekrénysor, a bal oldali helyiségben 2 db ágy és 1 db kétajtós szekrény volt. A bűnügyi helyszínelésről készült fényképmellékletek (P.21.003/2005/24-II. szám) igazolják, hogy milyen berendezési tárgyak voltak akkor az ingatlanban.