A Kúria Pfv.21700/2011/4. számú precedensképes határozata ingatlan-nyilvántartás kiigazítása tárgyában. Bírók: Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt, Varga Edit

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a telekkönyvi hatóság tévesen - a telken álló egyik lakóépület államosítása esetén az ingatlan egészére - jegyezte be a Magyar Állam tulajdonjogát, és az ingatlan tulajdonjogi helyzetét az ingatlan-nyilvántartás változatlanul tévesen tartalmazza, a téves bejegyzés kiigazítása az 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kérhető. 1997. CXLI. Tv. 62. § (1) c)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.700/2011/4.szám

A Kúria a Dr. Maróti Edit ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a Szepesi-Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szepesi Ferenc ügyvéd) által képviselt I. rendű, a személyesen eljárt II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű alperesek ellen ingatlan-nyilvántartás kiigazítása és egyéb iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 5.P.20.111/2010/21. számon folytatott és másodfokon Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.704/2010/12. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és a II. rendű felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 200.000 (Kétszázezer) forint felülvizsgálati költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye további felülvizsgálatnak.

Indokolás

A perbeli 3467 hrsz.-ú (a telekkönyvi nyilvántartásba 1579 hrsz. alatt felvett) ingatlan tulajdonjogát a felperesek jogelődei 1900-ban szerezték meg. Az ingatlan V. utca felőli oldalán egyemeletes, négyszobás lakóház állt. A tulajdonosok 1929-ben a telek A. tér felőli oldalára ugyancsak egyemeletes, hatszobás lakóházat építettek, abba átköltöztek, a V. utca felőli régi, négyszobás lakóépületet pedig bérbeadás útján hasznosították. A bérbe adott lakóépület az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba került, míg az A. tér 6. szám alatti épületet a jogelődök továbbra is tulajdonosként használták. Az állam tulajdonjogát az 1579 tkv. hrsz.-ú ingatlan egészére bejegyezték, s mivel a bejegyzés változatlan tartalommal került át az ingatlan-nyilvántartásba, az 1991. évi XXXIII. törvény alapján az I. rendű alperes tulajdonjogát az ingatlan egészére bejegyezték.

A V. utca 24. szám alatti régi lakóházat az 1980-as évek elején lebontották, a visszamaradó telekrészen 1984-ben, és 1987-ben - ideiglenes jelleggel - gépkocsitárolók létesültek, melyeket jelenleg a II-VII. rendű alperesek használnak.

Az államosítást követően a V. utca 24. szám alatti épületre vonatkozó tulajdonosi jogokat Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága gyakorolta, jelenleg a garázsok által elfoglalt területet az Önkormányzat Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodási Részvénytársasága kezeli, míg az A. tér 6. szám alatti lakóház és a felépítmények által el nem foglalt telekrész tekintetében az I-II. rendű felperesek, illetve jogelődeik gyakorolták a tulajdonjogot.

Miután a Földhivatal 2009. október 22-én kelt 65.586/2009. számú határozatával elutasította az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kijavítása iránti kérelmüket, az I-II. rendű felperesek pert indítottak. Módosított keresetükben a téves bejegyzés kijavítását, tulajdonjoguk 1/2-1/2 arányú bejegyzését kérték az ingatlanra, azzal az indokkal, hogy az államosítás csak a V. utca 24. szám alatti felépítményre vonatkozott, a telekterületre nem, a régi épület elbontásával pedig az ingatlan teljes egészében a tulajdonukba került. Kérték annak megállapítását, hogy a II-VII. rendű alperesek az ingatlant az általuk beszerzett megosztási vázrajz szerint jogosultak használni, s kérték az I-II. rendű alperesek mindezek tűrésére kötelezését.

Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében nem vitatta az I-II. rendű felperesek által előadott tényállást, azonban a jogalap hiánya miatt a kereset elutasítását kérte. Amennyiben a kereset helytállónak bizonyulna, a tulajdoni arányok meghatározását kérte, az államosításkor fennállt beépítettség figyelembevételével. Előadta, a garázsok nem az önkormányzat, hanem - ideiglenes jellegük következtében - az azokat építő magánszemélyek tulajdonában állnak, akik egyúttal a garázsok által elfoglalt terület bérlői.

A II., a IV., a VI. és a VII. rendű alperesek - arra az esetre, ha a kialakult használati állapotok változatlanul fennmaradnak - a kereset teljesítését nem ellenezték, elfogadták az I-II. rendű felperesek által készíttetett használati megosztási vázrajzot.

A III. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.