A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21848/2010/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 8. §, 253. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §, 19. §, 20. §, 1997. évi C. törvény (Ve.) 6. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22610/2010/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21848/2010/4.*, Kúria Pfv.21556/2011/3. (BH 2012.5.122)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.848/2010/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Jackli Tamás által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. május 31. napján kelt, 26.P.22.610/2010/4. számú ítélete ellen a felperes 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A megállapított tényállás szerint a felperes több ízben élt jogorvoslati kérelemmel az alperes határozataival szemben, amiket a ...Kft. faxkészülékéről küldött el. Az alperes elnöke, dr. Sz.P. ezen faxszámról küldött kérelmekkel kapcsolatosan levélben kért tájékoztatást a ... Kft-től. A felperes tudomást szerezve a megkeresésről, 2010. február 23. napján kelt levelében adatszolgáltatási kérelemmel élt az alperes felé, kérve, hogy adjon számára tájékoztatást arról, hogy mely ülésén, mely napirend keretében és milyen számú határozattal döntött az ...Kft. megkereséséről, továbbá kérte a testületi ülésről készült jegyzőkönyv, a vonatkozó határozat, valamint az elnöki levél másolatának megküldését.

Az alperes 2010. február 25-i ülésén megvitatta a ....Kft. tájékoztatóját és ennek során felvetődött, hogy mivel közpénzből gazdálkodik, nem az a feladata, hogy beadványaival az alperest "szórakoztassa". A felszólalásra az alperesi elnök azt az észrevételt tette, hogy amennyiben a ....Kft. mégis közpénzből gazdálkodik, akkor ezzel összefüggésben is felvilágosítást kell tőle kérni. A felperes 2010. március 3. napján ismételten adatszolgáltatás iránti kérelmet intézett az alpereshez, melyben arról kért tájékoztatást, hogy a 2010. február 25-i ülésén a testület hozott-e az ...Kft. "tájékoztatója" témakörben határozatot, ha igen, azt mely jogszabályban foglalt hatásköre alapján, milyen szavazati arány mellett hozta meg és az hol került közlésre.

Az alperes 2010. március 8-án tartott ülésén napirendre került a felperes kérelme is, amellyel összefüggésben az alperesi elnök úgy nyilatkozott, hogy az folyamatban lévő ügy és majd "a végén adnak tájékoztatást".

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 2010. február 23-i és 2010. március 3-i leveleiben foglalt adatoknak és iratoknak, mint közérdekű adatoknak a kiadására. Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal védekezve, hogy a kért adatok nem sorolhatók a közérdekű adat fogalma alá.

Az elsőfokú bíróság a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 20. §-ának (1) bekezdése, 21. §-ának (1) bekezdése, 2. §-ának (4) bekezdése, 19. § (1) és (2) bekezdései alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megismerhető közérdekű adat a személyes adat körébe nem sorolható, az állami szerv alapvető működésére, gazdálkodására, a közpénzek felhasználására vonatkozó tevékenységgel összefüggő információhalmaz. A felperes által kért információ nem sorolható a közérdekű adat körébe, ugyanis az általa kért adat az alperes működését egyáltalán nem érinti, gazdálkodásával nem volt összefüggésben. Kifejtette, miszerint a közérdekű adat nem értelmezhető kizárólag olyan módon, hogy minden olyan információ, ami nem személyes adat. A közérdekű adat megismerése alkotmányos szempontból olyan ismerethalmaz, ami közérdeklődésre tart számot, a felperes által kért adatok azonban a köz számára érdektelenek.

Az indokolás szerint további elvárás a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatban, hogy a felperesnek a kérelmét határozottan kell megfogalmaznia, a kiadandó adatokat megfelelően meg kell neveznie. A felperes kérelmeinek túlnyomó része kérdésfeltevés és tudakozódás, amelyek nem tartoznak az adat fogalomkörébe.

Megjegyezte továbbá, hogy az alperes tevékenységét nyilvánosan végzi, határozatait, jegyzőkönyveit elektronikus formában rendszeresen közzéteszi és ezek áttekintésével a felperes bizonyos kérdéseire választ kaphatott. Az ilyen módon nyilvánosan hozzáférhető adatok tekintetében pedig bírósági marasztaló határozat nem hozható.

Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta, másodlagosan a határozat megváltoztatását és a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást nem állapította meg helytállóan és egyrészt bizonyítékokkal alá nem támasztott, másrészt helytelen következtetést vont le arra vonatkozóan, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok tekintetében bírósági határozat nem hozható. Ehhez ugyanis a tényállás részévé kellett volna tenni, hogy mely adatok a honlapon hol találhatók és azt is fel kellett volna tárni, hogy a felperes ahhoz hozzáfért és megismerte. Mivel ennek okán az ítélet megalapozatlan, kérte, hogy az Ítélőtábla kötelezze nyilatkozni arra az alperest, hogy a www.valasztas.hu honlapon az adatok és iratok hol érhetők el és a papíros alapú változatot is csatolja az iratokhoz.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta tájékoztatni a feleket a Pp. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bizonyítási kötelezettségről és így a felperes nem gyakorolhatta a perbeli jogait. Ekként nem volt módja bizonyítási kérelem előterjesztésére arra nézve, hogy a kért adat közérdekű és az az alperes birtokában van, mivel a bíróság álláspontja csak az ítéletből volt megismerhető. Érvelése szerint mindez olyan eljárási hiba, amely az ítélet hatályon kívül helyezését és a per tárgyalásának megismétlését teszi szükségessé. Másodlagosan a bizonyítás fellebbezési eljárásban történő kiegészítését kérte, indítványozta, hogy az Ítélőtábla rendelje el a...Kft. és a ....Zrt. megkeresését arra nézve, hogy küldjék meg az alperes által nekik írt azon levelet, amelyet az alperes a felperesi faxhasználattal összefüggésben intézett hozzájuk.

A fellebbezés iratellenesnek találta és mellőzni kérte az elsőfokú határozat azon megállapítását, miszerint a felperes nem határozta meg egyértelműen, hogy milyen adatok közlését kéri az alperestől, és erre nézve tényállás megállapítását kérte. Szöveghűen ismertette a 2010. február 23-i és március 3-i levelek tartalmát, amelyek alapján álláspontja szerint egyértelmű volt, hogy leveleiben mely adatok megküldését kérte. Kifejtette, hogy az ún. "nyitott kérdés" tekintetében is a közérdekű adatot kezelő szervnek kérésre választ kell adnia, azaz közölnie kell, hogy van-e olyan közérdekű adat, amelyet a polgár igényel. Indítványozta továbbá, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg dr. F.J.-t, valamint dr. Sz. P.-t, az alperes volt elnökét.