A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20559/2021/5. számú határozata szerzői jog megsértése tárgyában. [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bek., 9. § (1) bek., 13. §, 14. § (1) bek., 31. § (1) bek., 94. § (1) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Karaszi Margarita, Lesenyei Terézia

A határozat elvi tartalma:

A szerzői jog gyakorlása nem ütközhet a tulajdonosnak a Ptk.-ban biztosított, a dolog célszerű és zavartalan használatához fűződő dologi jogával. Az azonos rangú magánjogok ütközése esetén a jogvita csak a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből kiindulva bírálható el, és minden egyes ügyben egyedileg, a konkrét tényállás ismeretében dönthető el, hogy a kifogásolt magatartás következtében sérült-e az érintett jogok egyenlősége, egyensúlya, illetve, hogy ehhez milyen jogkövetkezmény fűzhető.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.559/2021/5.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gyárfás Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - dr. Nagy Boglárka kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen - szerzői jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. május 14. napján kelt 3/B.P.23.692/2020/5. számú ítélete ellen a felperes 6. és 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint összegű másodfokú perköltséget az alperesnek megfizetni.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A felperes jogelődje és édesanyja, T.E.M. egy 1966-ban kötött szerződés alapján megtervezte és saját művezetésével kivitelezte a mai ...-i Színház színház címe. szám alatti előtérben 2009. évig látható mozaikburkolatot, amely hozzávetőlegesen 410 m2-es falfelületet képez. A ...-i Színházat magában foglaló épületrész tulajdonosa az alperes. Az ott működő színház a ...g Színház kamaraszínháza, amely korábban, mint költségvetési szerv gazdálkodott, majd 2011-től ...g Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.-ként folytatta tevékenységét a mozaikkal díszített ...-i Színházban és a többi telephelyén. A ...g Színház közszolgáltatási szerződésbe foglalt haszonkölcsön alapján használta a ...-i Színház ingatlanjait. A 2011. évi átalakulást követően a közhasznú Kft. folytatta a ...-i Színházban művészeti tevékenységét. A színház belső terét 2009-ben felújították és átalakították. A felújítás során a mozaikburkolatot elfedték, így az a továbbiakban az nem volt látható a színház előcsarnokában.

[2] A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes, mint tulajdonos tulajdonosi jogait jogellenesen gyakorolva a felperes, mint jogutód által érvényesíthető személyhez fűződő szerzői jogokat megsértette azzal, hogy a felperes édesanyja, T.E.M. által tervezett és kivitelezett, a ...-i Színház előterében lévő 410 m2-es mozaikot (mű) 2009-ben egész terjedelmében letakarta, mindenki előtt láthatatlanná tette és az átépítés során megrongálta. Kérte az alperes kötelezését a sérelmes helyzet megszüntetésére és a jogsértést megelőző állapot saját költségén történő helyreállítására. Előadta, hogy a perbeli mű szerzőjének egyedüli és általános örököse, így jogutódként jogosult a jogelődje személyhez fűződő szerzői jogai védelme érdekében fellépni. Álláspontja szerint a mű teljes eltüntetése a jogelőd tevékenységének és szerzői jogainak sérelmét eredményezte. Állította, hogy az átalakításhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulást a ...g Színház nem kapta meg, az alperes jogsértő magatartása pedig jogutódként a ...g Színház által 2009-ben elkövetett jogsértő magatartással azonos.

[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a jelen perrel érintett jogviszonyban a ...g Színház jogutódja lenne és állította, hogy a felperes rossz alperessel szemben nyújtotta be keresetét. Arra is hivatkozott, hogy az Szjt. szerinti polgári jogi igények csak elévülési időn belül érvényesíthetőek. Előadta, hogy a felperes az általa vélt jogsértés tényéről már 2010 augusztusában tudomást szerzett, ennek ellenére alapos indok nélkül mintegy 10 évig nem érvényesítette igényét, ezáltal az elévült. Hivatkozott továbbá a tulajdonosi és szerzői jogok ütközésére és hangsúlyozta, hogy az eredeti állapot helyreállítása az alperesnek aránytalan költséget okozna.

[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget. Határozatát a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bekezdés m) pontjára, 9. § (1) bekezdésére, 13. §-ára, 14. § (1) bekezdésére, 31. § (1) bekezdésére és 94. § (1) bekezdés a) és f) pontjára alapította.

[5] A törvényszék elfogadta azt a felperesi állítást, amely szerint a mű az Szjt. 1. § (1) bekezdés m) pontja alapján iparművészeti alkotásnak minősül, amit alátámasztott a felperes által csatolt EMIKL szakvéleménye, részben pedig az alperes beadványához csatolt szerződés a mozaikburkolat színtervének készítésére, amellyel a felperesi jogelődöt bízták meg. Az elsőfokú bíróság mindezekből egyértelműen megállapíthatónak látta, hogy a mű szerzője a felperesi jogelőd. Rögzítette, hogy a felperes közjegyzői okirattal igazolta perbeli legitimációját, azaz annak tényét, hogy a művész örököse, és jogosult eljárni az ügyben. Megállapította, hogy az alperes nem tagadta, hogy a 2009. évi átalakítást megelőzően és utána is a művet befogadó ingatlan, és ezáltal a mű tulajdonosa is volt, mint ahogy annak tényét sem, hogy a ...-i Színház előterének átépítését maga is engedélyezte. A felperes pedig fényképfelvétel csatolásával igazolta a perbeli színház előcsarnokában történt átalakítást, továbbá a perbeli mű korábbi elhelyezkedését.

[6] Az alperes elévülési kifogása vonatkozásában az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy bár az Szjt. 31. § (1) bekezdése alapján a védelmi idő a szerző halálától számított 70 év, azonban a szerzői jogból fakadó vagyoni kötelmi igények az általános 5 éves elévülés alá esnek.

[7] A szerzői jogsértés megtörténte tekintetében a törvényszék az alperes álláspontját fogadta el, hangsúlyozva, hogy a 2009. évben hatályos Ptk. 99. §-ának tulajdonosi használati jogokra vonatkozó rendelkezései a perbeli esetben a szerzői joggal ütköznek. Utalt az EBH2005.1201. számú döntésben foglaltakra, amelyben a Legfelsőbb Bíróság (jelenleg: Kúria) akként foglalt állást, hogy a szerzői jog gyakorlása nem ütközhet a tulajdonosnak a Ptk. 99. §-ában biztosított, a dolog célszerű és zavartalan használatához fűződő dologi jogával. Az eseti döntésben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, miszerint a tulajdonost megilleti az a jogosultság, hogy a tulajdonában álló épületet átépítse, annak építészeti kialakítását, rendeltetését megváltoztassa vagy akár elbontsa azt.

[8] Az elsőfokú bíróság szerint bár a perbeli esetben a felperes iparművészeti alkotásra igényelt szerzői jogi védelmet, azonban a ...-i Színház előcsarnoka nem a nyilvánosság számára megnyitott terület, oda csak érvényes színházi belépőjegy birtokában lehet belépni, így a perbeli mű nem nevezhető a szabadban kiállított műtárgynak. A peresített iparművészeti alkotás egy belső tér burkolatát jelentette, amely az építmény részének tekintendő. A törvényszék hangsúlyozta, hogy az iparművészet alkotásai általában használati értékkel is bíró dolgok, egy színházi előcsarnok belsőépítészeti átalakítása során pedig a tulajdonos igényeinek megfelelően alakítja át az épületet. Ennek nem lehet gátja a korábbi színtervező szerzői joga, így az alperes tulajdonosi jogaival élve nem sértette a felperes szerzői jogait a korábbi műalkotás eltakarásával. A törvényszék nem tulajdonított jelentőséget sem a burkolat átalakítása technológiának, sem a rögzítőelemek által okozott esetleges sérüléseknek, így a felperes erre vonatkozó bizonyítási indítványait, mint szükségtelent mellőzte.