A Szegedi Ítélőtábla Gf.30212/2007/6. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 108. §] Bírók: Kissné dr. Koch Ágnes, Lakatos Péter, Simonné dr. Gombos Katalin

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.212/2007/6. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Bártfai Róbert ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti székhelyű felperesnek, - a Dr. Endreffy Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Endreffy Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alatti székhelyű alperes ellen kártalanítás iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2007. április 25. napján kelt 15.G.40.004/2007/9. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 360.000,-(Háromszázhatvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes 1991. október hó 17. napján adásvételi szerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával, melynek értelmében megszerezte a 0289/1 helyrajzi szám alatti 135.341 négyzetméter alapterületű ingatlan tulajdonjogát, amelyen bevásároló központot kívánt létesíteni. A szerződő felek megállapodtak abban is, hogy adásvételi szerződést kötnek a 0289/2 helyrajzi számú ingatlanra is, miután ezen ingatlan hiányában a tervezett építkezés veszélyeztetett. Az illetékes építésügyi hatóság 1993. március hó 14. napján a felperes által benyújtott tervdokumentációk szerint a 0289/1 és a 0289/2 helyrajzi számú ingatlanokon bevásárlóközpont építésére engedélyt adott, azonban kikötötte, hogy a felperes az ingatlanának a 44-es számú közúthoz való csatlakozására a Békéscsabai Közúti Igazgatóság engedélyét szerezze be. A felperes az építkezést nem kezdte meg, az építési engedélyét évenként meghosszabbíttatta, a telek közútcsatlakozását sem valósította meg és az illetékes közúti igazgatóságnál sem járt el az engedélyeztetés ügyében. Időközben a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet engedélye alapján a 44-es számú főutat bővítették akként, hogy azt négysávosították. Az építési engedély alapján a közút mellett található minden ingatlan megközelítését szilárd burkolattal kiépített szerviz utakról kellett biztosítani, amelyeket terveztetni és egyeztetni kellett. A végleges állapotot bejárók kialakításával kellett biztosítani. Az alperes jogelődje az építési engedélyben foglaltak szerint elvégezte a közút

-2-

négynyomúsítását, és a közlekedési felügyelet a forgalomba helyezést 2003. december hó 19. napján engedélyezte.

2003. szeptember 11. napján a peres felek, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a helyi közútkezelő kht., a B. Rt. és a Cs. Kft. képviselői egyeztetést tartottak. A felperes közölte, hogy az ingatlana - a térségében kialakult új közlekedési rend eredményeként - korábban tervezett ingatlanfejlesztésének közútkapcsolata már nem valósítható meg. Az alperes jogelődje kijelentette, hogy a felperes ingatlanának közútcsatlakozása, annak kiépítése, nem része a beruházásnak. A Békéscsabát elkerülő út körforgalmú csomópontját úgy tervezte meg és építtette ki, hogy annak 5. ága a felperesi ingatlan kapcsolódását szolgálja. A felperes vállalta, hogy a körforgalom 5. ágának csonkjától telke határáig a szükséges bekötőutat a szomszédos ingatlanon keresztül megtervezteti, míg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere azt vállalta, hogy a közbenső ingatlanrészt a művelési ágból kivonatja, közterületté nyilváníttatja és minden szükséges előkészületet meg tesz ahhoz, hogy arra később közút épülhessen. A felperes és Békéscsaba város képviselői megállapodtak abban, hogy az út engedélyezési terveinek elkészülte után megállapodást kötnek a kivitelezési költségek megosztásáról. A felperes az építési telke és a körforgalom leágazása között megvalósítandó útcsatlakozást megterveztette, azonban a békéscsabai önkormányzat illetékes bizottsága a tervezett útépítéssel érintett ingatlan művelésből való kivonását és közterületté nyilvánítását elvetette. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. július 8. napján akként határozott, hogy a kérdéses ingatlan megvásárlását 6.000,-Ft/négyzetméter vételárért lehetővé teszi a felperesnek. A felperes több alkalommal kérte a határozat megváltoztatását, azonban erre az önkormányzat nem volt hajlandó, majd később, már az útépítéssel érintett másik szomszédos ingatlan együttes megvásárlását is feltételéül szabta a szerződés megkötésének. A felperes a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen a Békés Megyei Bíróság előtt 4.G.40.082/2005. szám alatt a szerződés létrehozása érdekében peres eljárást indított. A per alatt a felek között egyezség jött létre, amelynek eredményeképpen 2006. március 30. napján adásvételi szerződést kötöttek. Ennek értelmében a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a felperesre ruházta a 19302/4 és a 0290/1 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogát ...,-Ft vételárért. Megállapították, hogy ezeken az ingatlanokon a felperes a 0289/2 helyrajzi számú ingatlan megközelítését biztosító, a közforgalom elől el nem zárt magánutat kíván létesíteni.

A felperes felszólította az alperest, hogy a ...,-Ft összegű vételárat kártérítés címén fizesse meg, tekintve, hogy a 44-es számú főút négynyomúsítását követően a közvetlen közúti kicsatlakozási lehetősége megszűnt, ezért, - hogy a tervezett bevásárlóközpont megközelíthető legyen - rákényszerült egy másik ingatlan megvásárlására. Az alperes a felperes kérését elutasította.

A felperes módosított keresetében kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 21.938.400,-Ft kártalanítás és 2.632.610,-Ft kártérítés, valamint ezen összeg után 2006. április hó 1. napjától a kifizetésig járó mindenkori törvényes mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy 1991. évben, az ingatlanfejlesztési célzattal történt telekvásárlás időpontjában - a 44-es számú főúthoz - a közvetlen közút-csatlakozási lehetősége fennállt, ez azonban a főút négynyomúsítása következtében megszűnt. Ingatlana hasznosíthatósága és az értékvesztés elkerülése végett biztosítania kellett a leendő bevásárlóközpont közútcsatlakozását, ezért került sor arra -

-3-

Gf.III.30.212/2007/6. szám