A Kúria Pfv.21703/2019/5. számú precedensképes határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §, 540. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

I. Nincs ok a bizonyítás eredményének felülmérlegelésére, ha megállapítható, hogy a vagyonbiztosítási szerződésre irányuló, a biztosított által tett ajánlat a biztosítás elvállalása szempontjából két lényeges körülményre okirattal bizonyítottan valótlan adatot tartalmaz.

II. A kártérítési felelősség konjunktív feltételei hiányában alaptalan a kártérítési kereset.

1959. IV. Tv. 540. § (1) 1959. IV. Tv. 355. § (4) 1952. III. Tv. 163. § (2) 1952. III. Tv. 164. § (1) 1952. III. Tv. 206. § (1)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.21.703/2019/5.

A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája , ügyintéző: Dr. Kovács Eszter ügyvéd)

Az I. rendű alperes:

Az I. rendű alperes képviselője:

A II. rendű alperes:

A per tárgya: biztosítási szolgáltatás

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 61.Pf.630.078/2019/5.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.G.300.591/2018/17.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A belterület helyrajzi számú, természetben szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) V. J. (a továbbiakban: tulajdonos) tulajdonában állt 2006. október 25. napjától.

[2] Tulajdonos mint eladó és V.T. mint vevő (a továbbiakban: engedményező) között 2011. június 15. napján létrejött előszerződésben a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy legkésőbb 2011. december 31. napjáig olyan tartalmú szerződést kötnek egymással, amelyben az eladó az ingatlan tulajdonjogát átruházza az engedményezőre 1.800.000 forint vételár fejében. Az előszerződésben a felek rögzítették, hogy az engedményező biztosítékként 900.000 forint foglalót adott át az eladó részére. A szerződés azt is tartalmazta, hogy amennyiben az adásvételi szerződés az eladó érdekkörében felmerült okból nem jön létre, akkor a foglaló kétszeres összegét köteles az engedményezőnek visszafizetni. Az előszerződés nem tartalmazott arra vonatkozó megállapodást, hogy az engedményező az ingatlant birtokba veheti, azon felújítást kezdhet.

[3] 2011. június 25-i keltezéssel az engedményező az ingatlanra Otthonbiztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatot tett az I. rendű alperesnek. Ebben az ingatlant a tulajdonaként és állandóan lakottként jelölte meg. Az ajánlat megtételénél a II. rendű alperes járt el üzletkötőként.

[4] A Otthonbiztosítás kötvényét az I. rendű alperes 2011. július 7. napján állította ki. A családi ház 16.000.000 forint, a melléképület 3.200.000 forint, az ingóság összesen 5.800.000 forint biztosítási összegű volt.

[5] Az szerződési feltételek 1.1.1. pontja szerint a biztosított a szerződésben (kötvényben) név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: biztosított) különösen: a tulajdonos vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk arányában; lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában; a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az előző pontok szerinti biztosítottal állandó jelleggel, életközösségben együtt lakó személyek. A 2.3.1. pont szabályozta a tűzkárokat (tűzkár típusú károkat) mint biztosítási eseményeket.