A Szegedi Törvényszék Bf.326/2012/4. számú határozata zaklatás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 170. §] Bírók: Bakos Éva, Kovalcsik Éva, Seresné dr. Bathó Nikolett

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

2.Bf.326/2012/4.

A Szegedi Törvényszék a 2.Bf.326/2012. számú büntetőügyben Szegeden, 2012. évi július hó 06. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A zaklatás vétsége és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Csongrádi Városi Bíróság 2012. évi január hó 31. napján kihirdetett 2.B.74/2010/40. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint:

A vádlott büntetését 2 (Kettő) év fegyházbüntetésre súlyosítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 5.600,- (Ötezer-hatszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Szegedi Törvényszéki Gazdasági Hivatal felhívása szerint.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. zaklatás vétségében (Btk. 176/A § (2) bekezdés a) pont 1. fordulat), 2 rb. testi sértés bűntettében (Btk. 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés) és testi sértés vétségében (Btk. 170. § (1) bekezdés), ezért, mint erőszakos többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül egy év hat hónap börtönre és kettő év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Csongrádi Városi Bíróság 2.B.217/2009/5. számú ítéletével kiszabott hat hónap börtön végrehajtását, megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a vádlottat 147.430,- forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak, végül megállapította, hogy az ezt meghaladóan felmerült 34.374,- forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása, a kiszabott börtönbüntetés helyett hosszabb tartamú fegyházbüntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása végett,

míg a vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése végett.

A Főügyészség képviselője átiratában az ítéleti tényállás valamint a bűnösségi körülmények pontosítását, illetőleg kiegészítését, összességében pedig azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a vádlottal szemben hosszabb tartamú fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

Kizárólag az ügyész által súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezés alapos, míg a vádlott és védője által bejelentett fellebbezések alaptalanok.

Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megalapozott tényállást állapított meg, amelyet a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok adatai alapján az alábbiakkal egészített ki, illetőleg helyesbített a vádlott büntetett előéleti adatai körében:

A 3. pontban írt összbüntetésként megállapított egy év nyolc hónap tizenöt nap börtönbüntetésből a vádlott feltételes kedvezménnyel 2003. évi március hó 01. napján szabadult.

A 6. pontban írt Csongrádi Városi Bíróság 4.B.104/2004/30. számú ítéletének kelte helyesen 2006. február hó 16. napja, míg a 8. pontban írt elítélés alapjául szolgáló ítélet száma helyesen 2.B.217/2009/5. szám, s ezen ítélettel kiszabott végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje 2012. március hó 22. napjáig tartott.

A fenti kiegészítésekre és pontosításokra azért került sor, mert az elsőfokú bíróság részben hiányosan, részben pontatlanul tüntette fel a vádlott büntetett előéletére vonatkozó adatokat.

Jelen ügyben a vádlott a Btk. 137. § 14., 16. és 17. pontja szerinti erőszakos többszörös visszaeső. A fenti kiegészítés azért vált szükségessé, mert az elsőfokú bíróság elmulasztotta feltüntetni a vádlott erőszakos többszörös visszaesői minősültségét megalapozó törvényi rendelkezést. Ezzel szemben mellőzte a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásából a 4. oldal első bekezdésének utolsó tagmondatában tett azon megállapítást, hogy "mivel megtorolni kívánta a feltételezett szidalmazást". A fentiek mellőzésére azért került sor, mert egyrészt szükségtelen, másrészt pedig a tényállásban feltételezéseket tartalmazó megállapításnak nincs helye, a tényállás kizárólag a kétséget kizáró módon megállapítható tényeket kell tartalmazza.