A Kúria Kfv.35317/2017/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 52. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 163. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Az alvállalkozó-vállalkozó-megrendelő szerződéses jogviszonyban az alvállalkozó megtörtént teljesítésének értékével csökkenthető az iparűzési adó alapja és a vállalkozó elvégzett alvállalkozói munkát értékesíthet, számlázhat tovább a megrendelő felé.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.317/2017/6. szám

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró

Dr. Kárpáti Magdolna bíró

A felperes:

A felperes képviselője: benyújtó, ügyintéző: dr. Bákonyi László ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Barta Katalin jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. március 13. napján kelt 7.K.27.653/2016/11. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.653/2016/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 122.400 (azaz százhuszonkettőezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint vállalkozó a J. Kft.-vel illetve a L. L. Kft.-vel, mint megrendelőkkel állattartó telepen végrehajtandó építőipari munkákra kötött szerződést, a munkálatok elvégzéséhez alvállalkozóval: a K.I. Kft.-vel állapodott meg. Az alvállalkozó részfeladatokat vállalt el 400.000.000 Ft + áfa ellenértékben a felperes részéről kivitelezendő munkálatok közül, 1 db végszámlát állított ki 2012. december 28-án. Az alvállalkozó teljesítését és számlázását megelőzően már állított ki számlákat a felperes a megrendelők felé olyan munkákról, amelyeket az alvállalkozó még nem végzett el, majd 2012. évben alvállalkozói teljesítések címén 400.000.000 Ft ráfordítással csökkentette nettó árbevételét.

[2] A Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2009.-2013. évekre helyi iparűzési adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2016. május 10. napján kelt határozatával a felperest 2012. évre 1.224.000 Ft adókülönbözet, 612.000 adóbírság és 162.094 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[3] Döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39.§ (1) bekezdés, 52.§ 22., 32., 37. pontok, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 106.§ (1) bekezdés, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 205.§ (2) bekezdés, 389.§, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 165.§ (2) bekezdés, 166.§ (1)-(3) bekezdései alapján hozta meg.

[4] Indokolásában kifejtette, hogy a vállalkozó és az alvállalkozó közötti szerződés időben és tartalmilag is úgynevezett követő szerződés kell, hogy legyen, mivel az a megrendelő és a vállalkozó közötti szerződés után köthető csak meg, tartalmában is hozzá igazodik, és ez a sorrend nem cserélhető fel. Az időbeli követésnek szintén meg kell valósulnia a számlákban is - mivel az alvállalkozó teljesítménye beépül a vállalkozónak a megrendelő felé nyújtott teljesítményébe -, így a vállalkozó által a megrendelő felé kiállított számlák teljesítési ideje nem előzheti meg az alvállalkozó számlájának teljesítési határidejét. A vállalkozási szerződés alapvető jellegzetessége az eredménykötelem. A szerződés alapján a vállalkozó eredmény létrehozását vállalja, a díj csak a szerződésben vállalt produktum létrehozása esetén jár, amelynek átvételéről teljesítési igazolást állítanak ki. A Ptk. szerinti vállalkozási szerződésekkel egybefűzött megrendelő - vállalkozó - alvállalkozó viszonyrendszer egyértelműen visszakereshető kell, hogy legyen, a szerződések és a hozzájuk csatolható számlák össze kell, hogy kapcsolhatók legyenek a konkrét produktum szempontjából.

[5] Az elsőfokú hatóság elfogadta azon alvállalkozói teljesítményeket, amelyek esetében fellelhető volt a megrendelőkkel, illetve az alvállalkozóval megkötött szerződésekben a tartalmi összekapcsolódás, továbbá teljesült a konjuktív, követő magatartás a szerződésekben és a számlázásban is egyaránt.

[6] Az el nem fogadott tételek esetében azt a nagymértékű hibát tárta fel, hogy adózó a megrendelők felé benyújtott számlákat korábbi teljesítési határidővel állította ki, mint ahogyan azokat a munkákat az alvállalkozó elvégezte volna (a kiállított számlája és a teljesítési igazolás alapján). Az adózó több esetben előlegszámlát, illetve részszámlát is kibocsátott a megrendelő felé, ezzel szemben az alvállalkozó mindösszesen az év végén egy db végszámlát állított ki. Az alvállalkozó teljesítménye beépül a vállalkozó teljesítésébe, és csak ezt követően van lehetőség azt továbbszámlázni a megrendelő felé, ezért az alvállalkozó teljesítésének időben, mindenképpen meg kell előznie az adózó továbbszámlázását. A revízió az alvállalkozó 400.000.000 Ft összértékű számlájához kapcsolódóan 305.990.914 Ft értékre állapította meg, hogy az adóalap csökkentésre nem alkalmasak, az el nem fogadott érték igénybe vett szolgáltatásnak minősül, amellyel az iparűzési adó alapja nem csökkenthető. Az anyagköltség értékét a revízió a bevallottak szerinti értéken elfogadta.

[7] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2016. szeptember 2. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.