A Kúria Bfv.113/2020/7. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 662. §] Bírók: Kónya István, Márki Zoltán, Molnár Ferencné

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.113/2020/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke

Molnár Ferencné dr., előadó bíró

Dr. Kónya István, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. július 14.

Az ügy tárgya: rágalmazás vétsége

Terhelt(ek): terhelt

Első fok: Szigetvári Járásbíróság, 6.B.143/2016/73., ítélet,

tárgyalás, 2019. április 10.

Másodfok: Pécsi Törvényszék, 2.Bf.171/2019/6., végzés,

nyilvános ülés, 2019. november 14.

Az indítvány előterjesztője: a terhelt

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a rágalmazás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szigetvári Járásbíróság 6.B.143/2016/73. számú ítéletét, illetőleg a Pécsi Törvényszék 2.Bf.171/2019/6. számú végzését hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Szigetvári Járásbíróság a 2019. április 10. napján meghozott 6.B.143/2016/73. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében [Btk. 226. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont]. Ezért a terheltet 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 1.000 forintban állapította meg, így mindösszesen 100.000 forint pénzbüntetést szabott ki. Kötelezte az eljárás során felmerült 16.400 forint bűnügyi költség viselésére, és a magánvádló részére 10.000 forint költség megfizetésére.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. november 14. napján jogerős 2.Bf.171/2019/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

II.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen bűncselekmény hiányában történő felmentése, másodlagosan a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az eljárás megismétlése érdekében.

[4] Indokai szerint a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, az általa közölt állításokkal kapcsolatban azok hitelt érdemlőségét nem volt módja az eljárás során bizonyítani. Hivatkozott arra, hogy a tanúkhoz nem volt lehetősége kérdéseket feltenni, szembesítések lefolytatására sem került sor. A magánvádlóhoz, további tanúkhoz is kérdéseket szeretett volna intézni, ezek egy részét írásban is benyújtotta a bíróságnak, erre azonban nem kapott lehetőséget; bizonyítási indítványai sem teljesítésre, sem elutasításra nem kerültek. Mellékletként becsatolta a Pécsi Törvényszék elnökének és a Szigetvári Járásbíróságnak küldött beadványait, és a bíróságon 2017. március 29-én érkeztetett nyolc oldalas észrevételeit és megjegyzéseit tartalmazó beadványát is. Mindezek alapján felmentését kérte.

[5] A magánvádló jogi képviselője észrevételében a megtámadott határozat hatályában fenntartását kérte.

III.

[6] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős ítélettel szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálati ok, ha a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog megsértése miatt került sor. Az indítvány tehát tartalmában törvényes felülvizsgálati okra hivatkozik.

[8] A büntetőjogi felelősség alapkérdése a tényállásszerűség. Ezért a Kúria a terhelt terhére rótt cselekmény kapcsán elsőként ezt vizsgálta meg. A becsületbevágó magatartás ellenében álló törvényi tényállás