A Szegedi Ítélőtábla Bf.351/2013/7. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 35. §, 37. §, 38. §, 61. §, 62. §, 72. §, 80. §, 92. §, 160. §] Bírók: Halász Edina, Hegedűs István, Nikula Valéria

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Bf.III.351/2013/7.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden, 2014. január 21. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék 2013. június 18. napján kihirdetett 2.B.158/2013/11. számú ítéletet m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint :

A vádlott bűnösségét emberölés bűntettében [Btk. 160. § (1) bekezdés] tekinti megállapítottnak.

A vádlottat szabadságvesztésre ítéltnek tekinti, melyet börtönben kell végrehajtani.

A szabadságvesztésből a vádlott legkorábban annak kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja.

Kötelezi a vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 8000.- (nyolcezer) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntette [Btk. (1978. évi IV. törvény) 166. § (1) bekezdés] miatt 10 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által 2012. december 1. napjától 2013. június 18. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte. A Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatala által Bjk.85/2013/8. tételszám alatt bevételezett kést elkobozta, a Bjk.85/2013/1-7. tételszám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszüntette és megsemmisíteni rendelte. Kötelezte a vádlottat 266.044.- forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, egyezően, elsődlegesen téves minősítés, halált okozó testi sértés bűntettének megállapítása, másodlagosan enyhítés érdekében.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.311/2013/1/II. számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezési nyilvános ülésen az ügyész, az időközben a Kúria által meghozott 4/2013. (X. 14) számú BK véleményre figyelemmel a vádlott esetében a 2013. július 1. napján hatályba lépett 2012. évi C. törvény (új Btk.) alkalmazását és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta akként, hogy az ítélőtábla a vádlott cselekményét az új Btk. 160. § (1) bekezdése szerinti emberölés bűntettének minősítse, e törvény alapján szabadságvesztésre ítéltnek tekintse, állapítsa meg, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben azzal, hogy a további rendelkezéseire vonatkozóan is az új Btk. szerinti jogszabályokat hívja fel.

A vádlott fellebbezését írásban indokolta, melyben kifejtette, nem emlékszik arra, hogy a sértettet megszúrta, csak a körülményekből következtetett erre és a nyomozás során ezért tett ilyen értelmű vallomást. A sértett a barátja volt, szándékosan, tudatosan ilyen cselekményt vele szemben nem követett volna el. Feltételezi, hogy ittasságuknál fogva vagy a sértett esett rá, vagy ő a sértettre és a sértett szúrt sérülése így keletkezhetett. E mellett szólónak találta azt is, hogy folytonosság megszakítást csak a sértetten volt pólón találtak, a pulóveren nem. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság a sértetten talált mindkét sérülés okozását neki tulajdonította, holott ő csak az egyiket okozta.

A fellebbezések alaptalanok.

A vádlott fellebbezése indokolásában és a fellebbezési nyilvános ülésen bizonyítási indítványt terjesztett elő és a szúrás körülményeire szakértői vélemény beszerzését indítványozta, melyhez védője is csatlakozott.

Az ítélőtábla a bizonyítást szükségtelennek találta. A vádlott által felvetett körülmények ugyanis az iratok alapján tisztázhatók voltak. Az ügyben eljárt igazságügyi orvosszakértők véleménye szerint a sértett mellső mellkasi sérülése szúrt sérülés volt, melyet elszenvedhetett ülő, álló vagy fekvő testhelyzetben is. A másik sérüléssel kapcsolatban - mely a középső hónaljvonalban a mellüregbe hatoló folytonosság megszakadás volt - megállapítható, hogy a sértett ellátása során, a mentősök által alkalmazott beavatkozástól keletkezett és az orvosszakértők is műterméknek véleményezték (nyomozati iratok 136. oldal 2. bekezdés). Mindezeket az elsőfokú bíróság elfogadta és nem is állapította meg, hogy ezen elváltozást is a vádlott okozta.

A cselekmény elkövetésekor a sértett felső ruházata kék színű póló és a fölött egy szürke színű pulóver volt. Folytonosság megszakítás valóban csak a pólón keletkezett. Viszont, a pulóver nyakrésze mélyen lekerekített és innen lefelé bizonyos részig kivágott, a kivágás gombokkal ellátott, melyek közül a felső nyitott állapotban volt (nyomozati iratok helyszíni szemlén készült 70., 71., 197., 201. és 203. számú fényképfelvételek). Mivel a sértett szúrt sérülésének bemeneti nyílása a mellkas elülső felszínén viszonylag magasan, a II-III. borda között, a szegycsont magasságában volt az, hogy a pulóveren nem volt folytonosság megszakadás nyilvánvalóan azzal magyarázható, hogy az, a nyitott nyakrésze miatt, a sérült testtájékot nem fedte.

Mindezekre figyelemmel, a vádlott által felvetett körülmények tisztázására szakértő kirendelése szükségtelen, mert a tényállás e körben is megnyugtatóan megállapítható volt. Ezért, az ítélőtábla a vádlott és a védő tárgyalás kitűzésére, bizonyítás elrendelésére vonatkozó indítványát elutasította.