A Szegedi Ítélőtábla Bf.351/2013/7. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 35. §, 37. §, 38. §, 61. §, 62. §, 72. §, 80. §, 92. §, 160. §] Bírók: Halász Edina, Hegedűs István, Nikula Valéria
Kapcsolódó határozatok:
Szegedi Törvényszék B.158/2013/11., *Szegedi Ítélőtábla Bf.351/2013/7.*
***********
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Bf.III.351/2013/7.
A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden, 2014. január 21. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő
Í T É L E T E T :
Az emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék 2013. június 18. napján kihirdetett 2.B.158/2013/11. számú ítéletet m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint :
A vádlott bűnösségét emberölés bűntettében [Btk. 160. § (1) bekezdés] tekinti megállapítottnak.
A vádlottat szabadságvesztésre ítéltnek tekinti, melyet börtönben kell végrehajtani.
A szabadságvesztésből a vádlott legkorábban annak kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.
A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja.
Kötelezi a vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 8000.- (nyolcezer) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I N D O K O L Á S :
Az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntette [Btk. (1978. évi IV. törvény) 166. § (1) bekezdés] miatt 10 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által 2012. december 1. napjától 2013. június 18. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte. A Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatala által Bjk.85/2013/8. tételszám alatt bevételezett kést elkobozta, a Bjk.85/2013/1-7. tételszám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszüntette és megsemmisíteni rendelte. Kötelezte a vádlottat 266.044.- forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, egyezően, elsődlegesen téves minősítés, halált okozó testi sértés bűntettének megállapítása, másodlagosan enyhítés érdekében.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.311/2013/1/II. számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezési nyilvános ülésen az ügyész, az időközben a Kúria által meghozott 4/2013. (X. 14) számú BK véleményre figyelemmel a vádlott esetében a 2013. július 1. napján hatályba lépett 2012. évi C. törvény (új Btk.) alkalmazását és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta akként, hogy az ítélőtábla a vádlott cselekményét az új Btk. 160. § (1) bekezdése szerinti emberölés bűntettének minősítse, e törvény alapján szabadságvesztésre ítéltnek tekintse, állapítsa meg, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben azzal, hogy a további rendelkezéseire vonatkozóan is az új Btk. szerinti jogszabályokat hívja fel.
A vádlott fellebbezését írásban indokolta, melyben kifejtette, nem emlékszik arra, hogy a sértettet megszúrta, csak a körülményekből következtetett erre és a nyomozás során ezért tett ilyen értelmű vallomást. A sértett a barátja volt, szándékosan, tudatosan ilyen cselekményt vele szemben nem követett volna el. Feltételezi, hogy ittasságuknál fogva vagy a sértett esett rá, vagy ő a sértettre és a sértett szúrt sérülése így keletkezhetett. E mellett szólónak találta azt is, hogy folytonosság megszakítást csak a sértetten volt pólón találtak, a pulóveren nem. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság a sértetten talált mindkét sérülés okozását neki tulajdonította, holott ő csak az egyiket okozta.
A fellebbezések alaptalanok.
A vádlott fellebbezése indokolásában és a fellebbezési nyilvános ülésen bizonyítási indítványt terjesztett elő és a szúrás körülményeire szakértői vélemény beszerzését indítványozta, melyhez védője is csatlakozott.
Az ítélőtábla a bizonyítást szükségtelennek találta. A vádlott által felvetett körülmények ugyanis az iratok alapján tisztázhatók voltak. Az ügyben eljárt igazságügyi orvosszakértők véleménye szerint a sértett mellső mellkasi sérülése szúrt sérülés volt, melyet elszenvedhetett ülő, álló vagy fekvő testhelyzetben is. A másik sérüléssel kapcsolatban - mely a középső hónaljvonalban a mellüregbe hatoló folytonosság megszakadás volt - megállapítható, hogy a sértett ellátása során, a mentősök által alkalmazott beavatkozástól keletkezett és az orvosszakértők is műterméknek véleményezték (nyomozati iratok 136. oldal 2. bekezdés). Mindezeket az elsőfokú bíróság elfogadta és nem is állapította meg, hogy ezen elváltozást is a vádlott okozta.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!