A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37888/2009/8. számú határozata polgármesteri tisztség megszüntetése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 44/A. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kfv.IV.37.888//2009/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Spisák Béla ügyvéd /4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 1./ által képviselt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete felperesnek a dr. Helmeczy László ügyvéd /1388 Budapest, Pf. 77./ által képviselt polgármester alperes ellen polgármesteri tisztség megszüntetése iránt indított perében a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.517/2009/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 45. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.517/2009/8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.P.22.115/2008/34. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 250.000 /kettőszázötvenezer/ forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 24.000 /huszonnégyezer/ forint fellebbezési és 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes képviselő-testület 2008. november 27-én megtartott testületi ülésén minősített többséggel meghozott 444/2008. /XI. 27./ Kt. számú határozatával, majd - az alperes újratárgyalási indítványa nyomán - 2008. december 12-én megtartott ülésén meghozott 475/2008. /XII. 12./ Kt. számú határozatával minősített többséggel úgy döntött, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény /a továbbiakban: Ötv./ 33/C. § /1/ bekezdése alapján sorozatos törvénysértések és mulasztások miatt pert indít az alperes ellen, az alperes polgármesteri tisztségének megszüntetése iránt.

Az alperes 2006. október 1-től főállású polgármestere a községnek. A képviselő-testület - a polgármesterrel együtt - 12 tagú.

A felperesi kereset 12 pontban összegezte az általa törvénysértőnek tartott, és az alperes terhére rótt intézkedéseket és mulasztásokat, amelyeket tartalmuk szerint három csoportba lehet sorolni.

A felperesi keresetben felrótt törvénysértések és mulasztások egy része a képviselő-testület üléseinek vezetésével kapcsolatos törvénysértéseket jelentik, a második csoportba a képviselő-testület határozatainak végre nem hajtásával összefüggő törvénysértések, míg a harmadik körbe a képviselő-testületi felhatalmazás nélkül vállalt kötelezettségek, illetve az alperes hatáskörének túllépéséből fakadó törvénysértések tartoznak.

A kereset folytán első fokon eljárt megyei bíróság az Alkotmányból, az Ötv. rendelkezéseiből, valamint az Alkotmánybíróság 34/1993. /IV. 28./ AB és az 55/1994. /XI. 10./ AB határozataiból - utalással a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (Övjt.), valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény rendelkezéseire is - azt a következtetést vonta le, hogy a képviselő-testületnek primátusa van, és ennek megnyilvánulása az, hogy az Ötv. 33/C. §-a alapján a képviselő-testület a sorozatos törvénysértések, mulasztások esetén felléphet a polgármesterrel szemben az önkormányzati jogok védelmében. Rámutatott arra, hogy a bírói gyakorlat szerint meg kell szüntetni az olyan polgármester tisztségét, aki az önkormányzati feladat- és hatásköröket ellátó képviselő-testület határozataival szembehelyezkedve végzi a tevékenységét, és nem képes a képviselő-testülettel együttműködni. A helyi önkormányzás ugyanis a településen élő választópolgárok együttes jogosítványa, amely megkívánja a képviselő-testület és a polgármester zavartalan együttműködését, amely mindkét oldalon egyaránt keletkeztet jogokat és kötelezettségeket (24/2000. /VII. 6./ AB határozat).

Az Ötv. 33/C. §-a szerinti per nem közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát jelenti, hanem egy olyan különös közjogi per, amelyben a bíróságnak a kereseti kérelem megalapozottsága felől kell döntenie. Ebből következően irányadó e perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 146. §-ának rendelkezése, tehát az első fokú bíróság szerint nem volt törvényi akadálya annak, hogy a felperes a keresetét a per során az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztassa. Megjegyezte ugyanakkor, hogy valójában a felperes nem a keresetét változtatta meg a perben, csupán a kereseti kérelem megalapozottságát szolgáló újabb bizonyítékokra hivatkozott.

A kereset érdemi elbírálása körében a megyei bíróság a hivatkozott és testületi döntésekkel alátámasztott jogszabálysértések nagy számára tekintettel nem rendelte el valamennyi kereseti pontra vonatkozóan a teljes körű bizonyítást. Mellőzte így a felperes bizonyítási indítványát egyéb, így mezőgazdasági, ingatlanforgalmi és más szakértők kirendelésére, megjegyezve, hogy az önkormányzat átfogó jellegű gazdasági elemzése nem oldható meg az Ötv. 33/C. §-a szerinti perre vonatkozó soron kívüli eljárás következményének betartása mellett. Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzése egyébként is az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik.

A vizsgált körben az első fokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes képviselő-testületi felhatalmazás nélkül kötött szerződést és teljesített kifizetéseket a Szemle szerkesztésére és kiadására, a teljesítések tartalmi megalapozottságát azonban a szakértővel nem vizsgáltatta, tekintve, hogy a per tárgya kizárólag a testületi döntéssel szembehelyezkedő intézkedés volt, valamint az, hogy ezzel összefüggésben érte-e hátrány az önkormányzatot.

Ugyancsak a szakértői vélemény által meghatározott körben vizsgálta a megbízási szerződések megszüntetésével (felmondásával) kapcsolatos testületi döntés végrehajtásának elmaradását, és e körben megállapította: nincs jogi relevanciája a közigazgatási hivatal észrevételében foglaltaknak, az Ötv. ugyanis nem hatalmazta fel a közigazgatási hivatal vezetőjét arra, hogy a törvényességi ellenőrzés keretében polgári jogi, vagy egyébként is mérlegelési jogkörben hozott határozatot vizsgáljon felül. Az viszont tény, hogy az alperes a képviselő-testület kérdéses határozatát nem hajtotta végre.

Az önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak hasznosításával kapcsolatban megállapította, hogy az alperes eljárása az 5/2005. /IV. 19./ KT rendelet 11. §-ának rendelkezésébe ütközött akkor, amikor a volt tsz-épület felújítására, munkásszállássá történő átalakítására képviselő-testületi döntés nélkül intézkedett. A hivatkozott rendelet 11. §-a szerint ugyanis ingatlanvagyont, vagy nagy értékű tárgyi eszközt és 20.000 forint értékhatár feletti ingóvagyont elidegeníteni, használatát, illetve hasznosításának jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás alapján lehet, amelyre a pályázatot a képviselő-testület felhatalmazásával a polgármester írja ki. A képviselő-testület ugyan a település hosszú távú gazdasági érdekében a vállalkozói vagyon esetén 5.000.000 forintos értékhatárig eltekinthet a pályázat kiírásától, az erre vonatkozó döntés meghozatalához azonban minősített többség szükséges. A vállalkozói vagyon feletti döntés tehát, amelybe értendő a hasznosítás is, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.