BH 2001.6.261 I. A légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége nem valósul meg, ha a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó terheltek a két közeledő légi jármű egymáshoz való távolsága megtartására vonatkozó és az irányítókra kötelező rendelkezéseket megszegték ugyan, de ezzel okozati összefüggésben a légi járművek utasainak életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzet nem alakult ki [Btk. 185. § (3) bek.].

II. A legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében a terheltek javára emelt jogorvoslat elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a rendelkezésekre álló adatok bűncselekmény hiányában történő felmentő rendelkezés meghozatalát eredményezik [Be. 291/I. § (1) bek., 214. § (3) bek. a) pont].

A kerületi bíróság a 2000. március 6. napján a tárgyalás mellőzésével hozott végzésével az I. r. és a II. r. terheltet a légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt 2-2 évre próbára bocsátotta. A végzés mindkét vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. és a II. r. terheltek 1999. augusztus 27. napján a repülőtéren teljesítettek légiforgalmi irányító szolgálatot, az I. r. terhelt mint tervező irányító, a II. r. terhelt pedig mint radarirányító. Az irányítás során az I. r. terhelt azt az utasítást vette a kolozsvári irányítóközponttól, hogy az egyik járatot hagyja az ő irányításuk alatt úgy, hogy annak 330 egység magasságra való süllyesztését ők végezhessék el. Az I. r. terhelt ezt az utasítást úgy továbbította a II. r. terheltnek, hogy a járatot süllyessze 330 egység magasságra. Ennek megfelelően a II. r. terhelt a járat süllyesztését megkezdte. Eközben nem volt figyelemmel arra, hogy ennek a járatnak a közelében közlekedik egy másik járat is.

A II. r. terhelt utasítást adott az előbb említett járatnak arra is, hogy a korábban használt rádiófrekvenciáról térjen át egy más frekvenciára. Mivel a járat nem a megfelelő rádiófrekvencián állt, így nem tudott információt szerezni arról, hogy a repülési irányát módosítania kellene, és emiatt a két járat elkülönítési minimuma nem teljesült. Ilyen körülmények között az említett járatok között a távolság vízszintesen az előírt 5 mérföld helyett csupán 3,66 mérföld, míg a függőlegesen előírt 2000 láb helyett 400 láb volt, és a két légi jármű egymáshoz való közelsége miatt az azon tartózkodó személyek élete és testi épsége közvetlen veszélyben volt.

A terheltek magatartásukkal megszegték a KHVM Légügyi Főigazgató és a HM Katonai Légügyi Hivatal 20. számú Együttes Légügyi Előírás IV. fejezet 1.1.4.3. pontjában foglalt szabályt.

A kerületi bíróság első fokon jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész a Be. 291/B. §-ának a) pontja alapján a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be, és indítványozta a megtámadott végzés hatályon kívül helyezését, valamint a terhelteknek bűncselekmény hiányában történő felmentését.

A jogorvoslati indítványt a nyilvános ülésen az ügyész fenntartotta és azzal a terheltek védője is egyetértett.