A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.350/2016/22. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 215. §, 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 46. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. §, 66. §, 82. §, 208. §, 210. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.350/2016/22.*, Miskolci Törvényszék Mf.20804/2017/4., Kúria Mfv.10530/2017/6. (BH 2018.12.345)

***********

...Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

... szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felperesi ügyvéd neve (felperesi ügyvéd címe szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - alperesi ügyvéd neve (alpersi ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránti perében a 2017. február 16. napján megtartott tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 30 (harminc) napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000.- (háromszázezer) forint perköltséget.

Kötelezi továbbá a bíróság a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására az ott megjelölt időben és módon fizessen meg 393.000.- (háromszázkilencvenháromezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a ... Törvényszékhez címzett, de a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon három egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést a törvényszék tárgyaláson kívül bírálja el, amennyiben a fellebbezés csak az eljárási illeték mértéke, viselése, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, de a fél tárgyalás tartását kérheti.

A fellebbezést a törvényszék akkor is tárgyaláson kívül bírálja el, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemre, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A fellebbezést minden más esetben is tárgyaláson kívül bírálja el a törvényszék, a fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek által előterjesztett közös kérelem alapján.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresetlevele, az annak mellékletét képező munkaszerződés, a ... Önkormányzat Közgyűlésének a munkaviszony visszahívással történő megszüntetéséről szóló ... számú határozata, az alperes ellenkérelme és beadványai, a felperes beadványai és annak mellékletei, a peres felek személyes nyilatkozatai, valamint az eljárás egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Alperes a ... Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló egyszemélyes gazdasági társaság. A ... Önkormányzat Közgyűlése a 2015. február 12. napján megtartott ülésén a ... határozattal 2015. február 12. napjától határozatlan időre a felperest választotta meg az alperesi társaság ügyvezetőjének. Felperes e tevékenységét 2015. február 12. napjától 2015. február 28. napjáig megbízási jogviszony, 2015. március 01. napjától munkaviszony keretében látta el. A közgyűlés a felperes díjazását havi bruttó 500.000.- forint megbízási díj, illetve munkabér összegben állapította meg.

A munkaszerződés 3.1. pontja értelmében a felperes munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208-211. §-ai, vagyis a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések irányadóak. A 3.2. pont szerint a munkáltatói jogokat a ... Önkormányzat Közgyűlése és az elnök gyakorolja, az ügyvezető megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása a ... Önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A munkaszerződés 11.1. pontja alapján a felperes munkaviszonyának megszüntetésére az Mt.-ben, a Ptk.-ban és a munkaszerződésben rögzített rendelkezések az irányadók.

A munkaszerződés 11.2. pontja szerint a munkáltató a munkavállalót az ügyvezetői tisztségéből bármikor azonnali hatállyal visszahívhatja, amely egyben a munkaviszonyának megszüntetését is eredményezi. A munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni.

A ... Önkormányzat Közgyűlése a 2016. április 28. napján megtartott zárt ülésén meghozta a ... határozatát, amelyben a felperes munkaviszonyát visszahívással 2016. április 30. napjával, indokolás nélkül megszüntette. A ... Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke a 2016. április 28. napján kelt levelében a felperest a fenti döntésről tájékoztatta és a határozat másolatát is megküldte a részére.

Felperes a ... Önkormányzat Közgyűlésének a ... határozatát közigazgatási eljárás keretében nem támadta.

Felperes a törvényes határidőn belül keresettel fordult a bírósághoz, amelyben kérte a munkaviszonya megszüntetésének érvénytelenítését és az ügyvezetői tisztségbe történő visszahelyezését. Keresetében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a közgyűlés elnöke őt zaklatta, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és a döntés előtt megtévesztette a közgyűlés tagjait.

Felperes a jogi képviselő meghatalmazását követően több alkalommal is módosította a keresetét, először a munkaviszonyának a helyreállítását indítványozta, majd a személyiségi jogainak a megsértésére figyelemmel 12 havi távolléti díjnak megfelelő általános kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Felperesi jogi képviselő a 2016. november 08. napján megtartott tárgyaláson a korábbi kereseti kérelmeit visszavonva az egyhavi távolléti díj összegének megfelelő, bruttó 500.000.- forint átalány-kártérítés megfizetésére kérte kötelezni alperest. Felperesi jogi képviselő a 17. sorszám alatti beadványában ismételten módosította a keresetet, amely végső formájában az elmaradt jövedelem jogcímén egyhavi távolléti díj és ezen felül általános kártérítésként 12 havi távolléti díj, összesen 6.000.000.- forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Felperesi jogi képviselő a kárigénnyel összefüggésben hivatkozott az Mt. 82. § (2) bekezdésére, a 167. § (1) bekezdésére és a 173. § (2) bekezdésére. Álláspontja szerint általános kártérítés azért illeti meg a felperest, mert az őt ért hátrányok nem összegszerűsíthetők, a hátrányok pedig abból fakadnak, hogy a munkaviszony megszüntetése találgatásokra adott okot a felperes környezetében, ami az ő jó hírnevét rombolta és ezáltal az egészségi állapota is megromlott.

Felperes a munkaviszony megszüntetését a következő okok miatt tartotta jogszabálysértőnek. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a munkaviszony megszüntetése az eljárási rend megsértése miatt tekinthető jogellenesnek, mivel a megyei közgyűlés zárt ülést kizárólag a döntéssel érintett személy, azaz jelen esetben a felperes kérelmére tarthatott volna, az ülésnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (1) bekezdése értelmében nyilvánosnak kellett volna lennie. A zárt ülés ahhoz vezetett, hogy sérült az egyenlő bánásmód elve és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, mivel a felperes nem tudta előadni az észrevételeit és nem tudta kifejezni az aggályait a belső ellenőrzés megállapításaival, valamint az őt ért fenyegetésekkel kapcsolatosan. Másrészt a munkaviszony megszüntetését azért tartotta jogellenesnek, mivel a közgyűlés elnöke az ülésen azzal indokolta a felperes visszahívását, hogy a projektek már befejeződtek, kifutottak. Ez a felperes szerint egy hamis, valótlan indok volt, amivel a szavazás előtt megtévesztették és félrevezették a közgyűlés tagjait, holott a visszahívásának feltételezhetően az volt a valós indoka, hogy a belső ellenőrzés szerint rosszul végezte el a munkáját. Felperes ezen körülmények alátámasztására indítványozta a közgyűlés tagjainak tanúként történő meghallgatását és a belső ellenőrzésről készült ügyvédi feljegyzés okirati bizonyítékként történő figyelembevételét.