A Győri Járásbíróság P.22123/2015/28. számú határozata szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 217. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:167. §, 4:181. §, 4:218. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Samodai András

A bíróság dr. Pásztor Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Sárközy Gergő ügyvéd () által képviselt alperes ellen szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a peres felek gyermeke feletti szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlására a felperesi apát jogosítja fel.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fenti gyermeke tartására 2015. május 1. napjától kezdődően legkésőbb minden hónap 15. napjáig, a jövőre nézve havonta előre esedékesen fizessen meg a felperes részére havi 15.000 (tizenötezer) forint határozott összegű gyermektartásdíjat.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a 2015. május 1. napjától az ítélethozatal napjáig keletkezett összesen 195.000,- (százkilencvenötezer) forint összegű hátralékos gyermektartásdíjat huszonhat havi egyenlő részletben fizesse meg a felperes részére akként, hogy az első részlet az ítélet jogerőre emelkedését követő hónapban esedékes folyamatos gyermektartásdíjjal azonos módon és időben.

Bármely részlet elmulasztása esetén a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik.

A bíróság az alperesi anya, valamint gyermeke közötti kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozza:

Az alperes a folyamatos kapcsolattartás keretében minden páros hét csütörtökön 16 órától a következő hétfő reggel 8 óráig jogosult a kapcsolattartásra akként, hogy az alperes jogosult gyermekét az oktatási-nevelési intézményből elhozni, pénteken köteles az oktatási-nevelési intézménybe vinni, és onnan elhozni, valamint hétfő reggel oda köteles visszavinni.

Az alperes az időszakos kapcsolattartás keretében minden évben az őszi és tavaszi szünetek első felében a kezdőnap 9 órától a felezőnap 19 óráig, a téli időszakban minden év december 26. napjának 9 órájától december 31. napjának 18 órájáig jogosult kapcsolatot tartani.

Az alperes a nyári időszakban minden év július és augusztus hónapok első két teljes hetében, mindegyik esetben a kezdőnap 9 órától a befejező nap 17 óráig jogosult kapcsolatot tartani azzal, hogy a nyári kapcsolattartás alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel.

Mind a folyamatos kapcsolattartás, mind az időszakos kapcsolattartások megkezdésekor az alperes jogosult a gyermeket a mindenkori gondozási helyéről magával vinni, a kapcsolattartás lejártakor pedig köteles a gyermeket a mindenkori gondozás helyére visszavinni.

A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt folyamatos kapcsolattartást a következő héten, azonos időtartamban, azonos órától kezdődően kell pótolni.

A peres felek a kapcsolattartást akadályozó körülményekről egymást előre - lehetőleg írásban - értesíteni kötelesek.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága külön felhívására - az abban megállapított határidőben és módon - fizessen meg 78.000,- (hetvennyolcezer) feljegyzett kereseti és viszontkereseti illetéket a Magyar Állam javára.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására, a felhívásban megjelölt módon a törvényszék költségvetési elszámolási számlájára 128.000,- (százhuszonynolcezer) forint állam által előlegezett költséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000,- (százezer) forint perköltséget.

Az alperes pártfogó ügyvédeinek díját az alperes viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet 3 példányban a Győri Járásbíróságon kell előterjeszteni a Győri Törvényszékhez címezve.

Az ítélet a folyamatos gyermektartásdíjra vonatkozó rendelkezése fellebbezésre tekintett nélkül előzetesen végrehajtható.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Indokolás

A bíróság a felek nyilatkozatai és az általuk becsatolt iratok, a gyámhivatali iratok, a gyermekről készült óvodai vélemény, a felek lakóhelyén készült környezettanulmányok, a tanúvallomások, valamint az igazságügyi szakértői vélemény adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felek 2011 óta fennálló élettársi kapcsolatából gyermekük született, akit az alperes korábbi kapcsolatából származó lányával együtt közösen gondoztak a felek közös tulajdonú lakásában.

A felperes 2014. július 7. napjáig az Kft. alkalmazásában a németországi Ingolstadtban dolgozott villanyszerelőként, kéthetente négy napot töltött itthon. Az alperes 2014. július 7. napjáig a Zrt-nél dolgozott, mint HR munkatárs, a felek gyermeke 17 hónapos korától bölcsődébe járt. A gyermekkel 17 hónapos koráig az alperes volt otthon, gondozásáról ő gondoskodott. A gyermek ellátásában, gondozásában az alperes édesanyja nyújtott segítséget az alperesnek.

Az alperes személyautó vezetőjeként súlyos közúti balesetet szenvedett, megkülönböztető jelzést használó tűzoltóautóval ütközött. Ennek eredményeképpen diffúz agysérülést, fej-, és vállsérüléseket szenvedett, eltört több csigolyája, egy bordája. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (PAMOK) intenzív osztályán ápolták 2014. július 7-től 30-ig, majd az Idegsebészeti Osztályon 2014. július 30-tól 2014. augusztus 8. napjáig, amikor otthoni betegápolásra hazabocsátották azzal, hogy teljes felügyeletet igényel. Ezt követően az alperes rehabilitációjára került sor az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben 2014. szeptember 1. napjától 2014. november 14. napjáig.

A felperes a kórházból való 2014. augusztus 8-i elbocsátását követően édesanyjához ment haza, aki ápolását-gondozását ellátta a rehabilitáció időszakában a lakásában. Az alperes jelenleg is itt él édesanyjával és lányával együtt. A lakás 55 m2-es, kétszobás, a kislány a kisebbik szobát használja, míg a felperes édesanyjával a nagyobbikat.

Az alperes 50%-os egészségi állapotú, rokkantsági ellátásban részesül 2016. évre havi 56.695,- Ft összegben.

A felperes értesülve az alperes balesetéről hazajött a külföldi munkavégzéséből, 2014. július 7-től a felek közös lakásában gondoskodott a két gyermekről, majd 2014. szeptemberétől kiköltözött a közös gyermekkel a felperes nővéréékhez. A felperes közös gyermekük után GYES-t vett igénybe, majd mikor a közös gyermek 2015. augusztus 1. napján betöltötte a harmadik életévét és óvodába mehetett, visszament korábbi munkáltatójához dolgozni azzal, hogy Győr környékén lát el villanyszerelési feladatokat, munkarendje szerint hétköznapokon 7:00-tól 15:30-ig dolgozik.