A Győri Járásbíróság P.22123/2015/28. számú határozata szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 217. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:167. §, 4:181. §, 4:218. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Samodai András

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Járásbíróság P.22123/2015/28.*, Győri Törvényszék Pf.20674/2016/33., Kúria Pfv.21670/2018/11.

***********

A bíróság dr. Pásztor Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Sárközy Gergő ügyvéd () által képviselt alperes ellen szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a peres felek gyermeke feletti szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlására a felperesi apát jogosítja fel.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fenti gyermeke tartására 2015. május 1. napjától kezdődően legkésőbb minden hónap 15. napjáig, a jövőre nézve havonta előre esedékesen fizessen meg a felperes részére havi 15.000 (tizenötezer) forint határozott összegű gyermektartásdíjat.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a 2015. május 1. napjától az ítélethozatal napjáig keletkezett összesen 195.000,- (százkilencvenötezer) forint összegű hátralékos gyermektartásdíjat huszonhat havi egyenlő részletben fizesse meg a felperes részére akként, hogy az első részlet az ítélet jogerőre emelkedését követő hónapban esedékes folyamatos gyermektartásdíjjal azonos módon és időben.

Bármely részlet elmulasztása esetén a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik.

A bíróság az alperesi anya, valamint gyermeke közötti kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozza:

Az alperes a folyamatos kapcsolattartás keretében minden páros hét csütörtökön 16 órától a következő hétfő reggel 8 óráig jogosult a kapcsolattartásra akként, hogy az alperes jogosult gyermekét az oktatási-nevelési intézményből elhozni, pénteken köteles az oktatási-nevelési intézménybe vinni, és onnan elhozni, valamint hétfő reggel oda köteles visszavinni.

Az alperes az időszakos kapcsolattartás keretében minden évben az őszi és tavaszi szünetek első felében a kezdőnap 9 órától a felezőnap 19 óráig, a téli időszakban minden év december 26. napjának 9 órájától december 31. napjának 18 órájáig jogosult kapcsolatot tartani.

Az alperes a nyári időszakban minden év július és augusztus hónapok első két teljes hetében, mindegyik esetben a kezdőnap 9 órától a befejező nap 17 óráig jogosult kapcsolatot tartani azzal, hogy a nyári kapcsolattartás alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel.

Mind a folyamatos kapcsolattartás, mind az időszakos kapcsolattartások megkezdésekor az alperes jogosult a gyermeket a mindenkori gondozási helyéről magával vinni, a kapcsolattartás lejártakor pedig köteles a gyermeket a mindenkori gondozás helyére visszavinni.

A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt folyamatos kapcsolattartást a következő héten, azonos időtartamban, azonos órától kezdődően kell pótolni.

A peres felek a kapcsolattartást akadályozó körülményekről egymást előre - lehetőleg írásban - értesíteni kötelesek.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága külön felhívására - az abban megállapított határidőben és módon - fizessen meg 78.000,- (hetvennyolcezer) feljegyzett kereseti és viszontkereseti illetéket a Magyar Állam javára.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására, a felhívásban megjelölt módon a törvényszék költségvetési elszámolási számlájára 128.000,- (százhuszonynolcezer) forint állam által előlegezett költséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000,- (százezer) forint perköltséget.

Az alperes pártfogó ügyvédeinek díját az alperes viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet 3 példányban a Győri Járásbíróságon kell előterjeszteni a Győri Törvényszékhez címezve.

Az ítélet a folyamatos gyermektartásdíjra vonatkozó rendelkezése fellebbezésre tekintett nélkül előzetesen végrehajtható.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Indokolás

A bíróság a felek nyilatkozatai és az általuk becsatolt iratok, a gyámhivatali iratok, a gyermekről készült óvodai vélemény, a felek lakóhelyén készült környezettanulmányok, a tanúvallomások, valamint az igazságügyi szakértői vélemény adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felek 2011 óta fennálló élettársi kapcsolatából gyermekük született, akit az alperes korábbi kapcsolatából származó lányával együtt közösen gondoztak a felek közös tulajdonú lakásában.