Büntetőjogi kérdések az információk korában (HVG-ORAC, 224 A/5 oldal, 2018)

Mesterséges intelligencia, Big Data, profilozás

Kiadással kapcsolatos információk

© Miskolczi Barna, 2018

© Szathmáry Zoltán, 2018

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018

A kötet alapjául szolgáló szakértői tanulmány a Digitális Jólét Program a "digitalizáció nyomán megjelenő jövőbeni, társadalmilag káros magatartások kezelésének és szankcionálásának lehetőségei a hazai jogrendszerben"

tárgyú projektje keretében készült.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 428 7

Budapest, 2018

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: http://www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

A szedés a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadóban készült

- 8/9 -

Bevezető

Az információs társadalom legszembetűnőbb jellemzőjeként a mindent körülvevő infokommunikációs eszközök számának, sokféleségének és komplexitásának növekedését szokták kiemelni. A technológia mélyülő társadalmi beágyazottsága a felszínen tapasztalható változásoktól jóval komplexebb átalakulást is eredményez. A technológia befogadásával kölcsönhatásban, így annak megismerésével, alkalmazásával, fogyasztói igények szerinti fejlesztésével a befogadó közeg, a társadalom is valamennyi szférájában megváltozik, a környezeti változások pedig egyúttal a jogalkotást és a jogalkalmazást is alkalmazkodásra kényszerítik. Minden üdvös hozadéka mellett a digitális világ mássága a korábbi "analóg" világhoz képest olyan jelenségeket, változásokat mutat, amelyeket akkor is vizsgálni kell, ha azok előnyös vagy káros voltáról megoszlanak a vélemények.

A jogalkotás számára több okból is alapvető kihívást jelent e változó közegben a szabályozási stratégiák, jogalkotási tervek kialakítása. A jogalkalmazás és a jogalkotás nehezen küzd meg olyan helyzetekkel, amikor egy jogterületen már kiérlelt dogmatikai rendszer konzisztenciájának megőrzése mellett válik szükségessé egy-egy új élethelyzet jogi leképezése, és annak érdekében a jogi fogalmak komolyabb átértelmezése. Még nagyobb a tanácstalanság, ha a technológiai és társadalmi viszonyok átalakulásának eredményeként olyan minőségileg is új jelenségek tűnnek fel, amelyek az addig jogi fogalmi rendszerekben egyál-

- 9/10 -

talán nem tárgyalhatók. Ilyen helyzetekben nem jelent megoldást az analógiák alkalmazása, ha a szabályozás tárgyai a már megreformált jogi kategóriákat is szétfeszítik. Félő, hogy egy-egy ilyen új jelenséget a jog egyáltalán nem is képes kezelni. Nehéz eldönteni, hogy ez csak a jogrendszerrel szemben támasztott eddigi elvárásainkhoz képest tekinthető defektusnak, és "csupán" egyfajta paradigmaváltásra lenne szükség, vagy a dolgok - ideértve a jog, azon belül a büntetőjog funkcióját is - végleges megváltozásának vagyunk tanúi. Az információs társadalom jogtudományi területén aktív kutatói szerint a technológia, különösen az ún. internetes platformok és a mesterséges intelligencia kapcsán a jog által a meglévő fogalmi keretrendszerben megfelelően nem kezelhető jelenségekről van szó. Egyetértünk ezzel az észrevétellel. Hatványozottan igazak a fenti félelmek a természeténél fogva merev és legkevésbé innovatív anyagi büntetőjog esetében. Hogyan lehet ilyen körülmények között megfelelő választ adni a felmerülő kérdésekre?

A tanulmány első célja a jelenben már csírázó és várhatóan a közeljövőben felerősödő büntetőjogi kihívások feltárása, azonosításuk mellett a lehetséges megoldási tervek felvázolása. Kiinduló tételünk, hogy a korunk gazdasági és társadalmi viszonyait alapvetően meghatározó digitális ökoszisztéma újszerű társadalomra veszélyes anomáliákat hív életre. Ezek egy része ma is látható, tapasztalható (1). Másik részük még csak csírájában látható (2), és lesznek olyanok, amelyek még nem láthatók (3). A közeljövő büntetőjogi kihívásaira való felkészülést szolgáló stratégiai dokumentumoknak ezért úgy kell a lehetséges válaszokat meghatároznia, hogy lehetőleg mind a három anomália-csoportra tartalmazzanak elemzést.

- 10/11 -

ad 1. A ma is látható anomáliák jellegzetessége, hogy a digitális technológia csupán a hordozóként, közvetítő közegként értelmezhető. Leegyszerűsítve: olyan bűncselekményekről van szó, amelyeket "offline" is el lehet követni, de immár az "interneten" is, vagy jellemzően ott követik el, ráadásul nagyobb hatásfokkal (pl. bullying, gyermekpornográfia, bizonyos csalás típusok stb.) Az ilyen bűncselekményekre a büntetőjogunk a már kialakult dogmatika mentén adekvát választ tud adni, esetleg - ha annak jelentőséget tulajdonít - internetes elkövetés esetén bevezet egy új minősített esetet, felemelt büntetési tételekkel.

ad 2. A még csak csírájukban látható anomáliák esetében a büntetőjog "elbizonytalanodik", a blockchain technológiát például megérteni sem egyszerű egy nem informatikus jogász számára. E körben a büntetőjog jelenleg legfeljebb azokat a jelenségeket képes értelmezni, amelyek offline is létezhetnek (pl. pénzmosás stb.). A technológia azonban ismét csak mint hordozó közeg jelenik meg, holott pl. a blockchain lehetőségei ezen messze túlmutatnak. Ez az értelmezési réteg már alkalmas arra, hogy a hagyományos, az eddig ismert dogmatikai rendszerben nem, vagy nehezen kezelhető kihívásokat tárjon fel. Erre példa továbbá a joghatósági kérdések rendezése a kibertérben elkövetett bűncselekmények esetén.

ad 3. A ma még nem látható anomáliák a büntetőjogászok számára is "láthatatlanok", illetve csupán jósolhatók, valószínűsíthetők. Kodifikátori tapasztalattal, az információs társadalom fejlődése mentén kialakult büntetőjogi rendelkezések evolúciójának ismeretében azonban a digitális ökoszisztéma azon új élethelyzetei is modellezhetőek, amelyek büntetőjogi választ igényelhetnek. Ez tulajdonképpen a jövőkutatás egy sajátos területe, amely a stratégiai jövőképeknek és így a bátor kreativitásnak a terepe. Ilyen kérdéseket vetnek fel a mesterséges intelligencia hasznosításai, a blockchainre épülő intelligens szerződések, és a Big Data környezetében megjelenő új társadalmi érdekek.