A Budapest Környéki Törvényszék Bf.760/2015/15. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. § (1) bek.] Bíró: Lőrinczy Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Kőszegi Járásbíróság B.48/2010/15., Sárvári Járásbíróság Bk.107/2010/2., Monori Járásbíróság B.123/2014/32., Monori Járásbíróság B.123/2014/93., *Budapest Környéki Törvényszék Bf.760/2015/15.*, Kúria Bfv.889/2017. (BH 2018.3.75), Kúria Bfv.395/2021/9.

***********

..

A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 14. Bf. 760/2015. számú ügyben Budapesten, a 2015. november hó 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T

A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Monori Járásbíróság 2015. június hó 2. napján kihirdetett 10. B. 123/2014/32. számú ítéletét részben megváltoztatja.

A foglalkozástól eltiltás kiszabását mellőzi.

A szabadságvesztés végrehajtását helyesen a Sárvári Városi Bíróság 2. Bk. 107/2010/2. számú ügyében tekinti elrendeltnek, melyben a börtönbüntetés tartama helyesen 1 év.

tanú2 magánfél polgári jogi igényét tekinti egyéb törvényes útra utasítottként.

Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyja azzal, hogy az ítélet bevezető részéből mellőzi a vádlott nevére és az ügy tárgyára utalást.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosítása érdekében, míg a védő céljának megjelölése nélkül jelentett be fellebbezést.

A Pest Megyei Főügyészség Bf. 1647/2015. számú átiratában fenntartotta a súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezést. A nyomatékos és nagyszámú súlyosító körülményekre tekintettel a szabadságvesztést - és ezzel arányban a közügyektől eltiltás - a középmértéket meghaladó tartamúra kérte súlyosítani.

A nyilvános ülésen a védő elsődlegesen megalapozatlanság okán az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a vádlott felmentését indítványozta. Álláspontja szerint téves következtetésen alapul a kár mértéke és a tényállás azon megállapítása, miszerint a vádlottnak nem volt a teljesítésre képessége.

A fellebbezések az alábbi eredményre vezettek.

A másodfokú bíróság a Be. 348. § (1) bekezdése alapján a fellebbezéssel támadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással bírálta felül.

A vádra történő utalás körében rögzíti, hogy a vádirat 2014. március hó 17. napján érkezett a bíróságra.

A vádlott személyi körülményeit az iratok tartalma alapján akként pontosítja, hogy helyesen egy kiskorú gyermeke van.

A törvényszék a történeti tényállás I. pontjának utolsó bekezdését azzal egészíti ki, hogy a vádlott által a cég2 sértett részére okozott összesen 1.017.295,- forint kárból az eljárás során 150.000,- forint térült meg.

Így a tényállás mentes a Be. 351. § (2) bekezdés írt hibáktól és hiányosságoktól, az megalapozott, ekként a Be. 352. § (2) bekezdésére figyelemmel irányadó a másodfokú eljárásban.