A Kúria Gfv.30340/2019/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §] Bírók: Osztovits András, Tibold Ágnes, Vezekényi Ursula

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Gfv.VII.30.340/2019/7.

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke

Dr. Osztovits András előadó bíró

Dr. Tibold Ágnes bíró

Az I. rendű felperes:

A II. rendű felperes:

Az I-II. felperesek jogi képviselője: 1000. számú Ügyvédi Irodaügyintéző: dr. Dantesz Péter ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: dr. Nagy János ügyvéd

A per tárgya: szerződés érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperesek

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.263/2019/5-II. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 17.P.23.282/2018/11. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I-II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 627.000 (hatszázhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2007. november 26-án az I. rendű és a II. rendű felperesek mint adósok az alperessel mint hitelezővel CHF alapú közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés alapján az alperes 19.500.000 Ft-ot nyújtott a felpereseknek. A szerződés 4. pontjának második bekezdése rögzítette: az adós kifejezetten nyilatkozik, hogy a banki felvilágosítást, amely szerint a jelen kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázata keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem deviza forrás, megértette és ezen információ tudatában is igénybe kívánja venni az e szerződésben meghatározott kölcsönösszeget, illetve igényli a deviza nyilvántartást. A szerződés 4. pontjának harmadik bekezdése értelmében a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a bank mindenkori üzletszabályzatának lakossági hitelekre vonatkozó általános szerződési feltételeinek (a továbbiakban: ÁSZF) és a vonatkozó hirdetményének a rendelkezései az irányadóak, amelyeket az adósok elfogadnak.

[2] Az ÁSZF 10. pontjai a devizával kapcsolatos rendelkezések között az alábbiakat rögzítette. A 10.1. pontja szerint, ha a kölcsönszerződés alapján az adós devizában nyilvántartott lakossági kölcsönt vesz igénybe, a bank a kölcsönt forintban, a folyósítás napján érvényes, a bank által jegyzett deviza I. vételi árfolyam alapulvételével folyósítja. A 10.4. pont értelmében a törlesztőrészletek meghatározása devizában, megfizetése forintban történik. A törlesztőrészlet, illetve az előtörlesztés forintban kifejezett ellenértékét a bank az esedékesség napján érvényes a bank által jegyzett deviza I. eladási árfolyam alkalmazásával határozza meg. Az ÁSZF 10.5. pontja azt tartalmazza, hogy az adós a kölcsönszerződést egy alkalommal egyoldalú nyilatkozatával akként jogosult módosítani,hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésből eredő összes fennálló tartozás a bank mindenkori hirdetményében meghatározott forintban nyilvántartott üzleti feltételű lakossági kölcsönre irányadó kondícióknak és a jelen ÁSZF-nek megfelelően forintban nyilvántartott üzleti feltételű lakossági kölcsön alapján fennálló tőketartozássá változzon át. A forintban nyilvántartott tőketartozás összege meghatározásának alapja a kölcsönszerződés módosításának napján érvényes, a bank által jegyzett deviza I. eladási árfolyam. A 10.6. pont értelmében a devizaárfolyam nagymértékű változása esetén, ha a nyújtott biztosíték nem nyújt kellő fedezetet az adós pótbiztosíték nyújtására köteles, míg a következő pont szerint maga a bank is dönthet úgy, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kölcsönt forintban nyilvántartott tőketartozássá konvertálja át.

[3] A peres felek a szerződéskötés napján teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglaltan kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá. Ez - többek között - rögzítette, hogy a felperesek azt elolvasták, megértették és jóváhagyólag aláírták. A nyilatkozat tartalmazta, hogy a konstrukció ki van téve a devizaárfolyamok piaci mozgásának. A szerződés futamideje alatt a forint/svájci frank árfolyam kedvezőtlen (azaz, a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül) változása esetén a svájci frankban megállapított törlesztőrészletek forintban megfizethető ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet, és ezzel az árfolyamváltozásoknak ki nem tett forint alapú hitelekhez képest fokozott kockázatot vállalnak, kedvezőtlen árfolyam alakulás esetén akár pótbiztosíték adására is felhívhatja az adósokat a bank. A felperesek tudomásul vették azt is, hogy kockázatfeltáró nyilatkozat csak figyelemfelkeltő, és a konstrukció jellegéből adódóan nem tartalmazhatja az ügyletkötés során jelentkező valamennyi kockázatot és veszélyforrást.