32002D0494[1]

A Tanács határozata (2002. június 13.) a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról

A Tanács határozata

(2002. június 13.)

a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról

(2002/494/IB)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés VI. címére, és különösen annak 30. cikkére és 34. cikke (2) bekezdése c) pontjára,

tekintettel a Holland Királyság kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

mivel:

(1) A nemzetközi büntető törvényszékek a volt Jugoszlávia és Ruanda tekintetében 1995 óta nyomoznak és emelnek vádat a hadijog és a hadviselés szokásainak megsértése, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények tárgyában és hoznak ítéletet e bűncselekmények elkövetőivel szemben.

(2) A Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. július 17-én Rómában aláírt statútuma megerősíti, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények, különösen a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és hogy ezek eredményes büntetőjogi üldözését mind nemzeti szintű intézkedésekkel, mind pedig a nemzetközi együttműködés erősítésével biztosítani kell.

(3) A Római Statútum emlékeztet arra, hogy minden állam köteles büntető joghatóságát gyakorolni azok fölött, akik felelősek az említett nemzetközi bűncselekmények elkövetéséért.

(4) A Római Statútum hangsúlyozza, hogy az alapokmány alapján létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság a nemzeti büntető joghatóságot egészíti ki.

(5) A Római Statútumot az Európai Unió valamennyi tagállama aláírta vagy ratifikálta.

(6) A népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények nyomozása, ezek tárgyában büntetőeljárás indítása, valamint az ezekkel kapcsolatos információk cseréje a nemzeti hatóságok felelőssége marad, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a nemzetközi jog vonatkozik.

(7) A tagállamok folyamatosan kapcsolatba kerülnek olyan személyekkel, akik ilyen bűncselekmények elkövetésében vettek részt és az Európai Unió határain belül keresnek menedéket.

(8) Az ilyen bűncselekmények eredményes nemzeti szintű nyomozásának és a büntetőeljárásnak a sikere nagymértékben múlik a jelzett bűncselekmények elleni küzdelemben érintett egyes hatóságok szoros együttműködésén.

(9) Lényeges, hogy a Római Statútum részes államainak - így az Európai Unió tagállamainak - illetékes hatóságai e téren szorosan együttműködjenek.

(10) A szoros együttműködést erősíti, ha a tagállamok rendelkeznek a központosított, szakosodott kapcsolattartó pontok közötti közvetlen kapcsolat megteremtéséről.

(11) A kapcsolattartó pontok szoros együttműködése biztosíthatja a teljesebb áttekintést az említett bűncselekményekért felelős személyek vonatkozásában, beleértve azt is, hogy melyik tagállamban folytatnak ellenük ilyen irányú nyomozást.

(12) A tagállamok a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2001. június 11-i 2001/443/KKBP tanácsi közös álláspontban [2] kifejezésre juttatták, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények valamennyi tagállamot érintik, és eltökélt szándékuk, hogy együttműködjenek e bűncselekmények megelőzésében és abban, hogy ezek elkövetői büntetlenségének véget vessenek.

(13) Ez a határozat nem érinti az igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló bármely egyezmény, megállapodás vagy szabályozás hatályát,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A kapcsolattartó pontok kijelölése és az erről szóló értesítés

(1) Minden tagállam egy kapcsolattartó pontot jelöl ki a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. július 17-i Római statúti,űmal 6., 7. és 8. cikkében meghatározott népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények nyomozására vonatkozó információk cseréje céljából.

(2) Minden tagállam írásban értesíti a Tanács Főtitkárságát arról, hogy e határozat alapján mely kapcsolattartó pontot jelölte ki. A Főtitkárság gondoskodik arról, hogy a tagállamok számára ezt az értesítést továbbítsa, és tájékoztatja a tagállamokat minden vonatkozó változtatásról.

2. cikk

Információk gyűjtése és cseréje

(1) Valamennyi kapcsolattartó pont feladata, hogy - megkeresésre és a tagállamok közötti vonatkozó megállapodásoknak és az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően - minden rendelkezésre álló információt biztosítson, amely az 1. cikk (1) bekezdésében említett népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények nyomozásával összefüggésben fontos lehet, illetve hogy előmozdítsa az együttműködést az illetékes nemzeti hatóságokkal.

(2) Az alkalmazandó nemzeti jog keretein belül a kapcsolattartó pontok egymás között erre irányuló megkeresés nélkül is folytathatnak információcserét.

3. cikk

Az Európai Parlament tájékoztatása

A Tanács az Európai Parlamentnek a szerződés 39. cikke szerinti éves vitája során tájékoztatja az Európai Parlamentet a kapcsolattartó pontok európai hálózatának működéséről és eredményességéről.

4. cikk

Végrehajtás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy legkésőbb egy évvel e határozat hatálybalépését követően, e határozat rendelkezéseinek megfelelően teljes körűen együtt tudjanak működni.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2002. június 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. Rajoy Brey

[1] HL C 295., 2001.10.20., 7. o.

[2] 2002. április 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

--------------------------------------------------