A Fővárosi Törvényszék G.41022/2020/17. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (jogi személyek, társasházak, köztestületek) 1. §] Bíró: Lazányi Erika

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41022/2020/17.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40101/2021/5.

***********

Fővárosi Törvényszék

38.G.41.022/2020/17.

A Dr. Bita Judit ügyvéd (cím1) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek a Dr. Varga Ákos ügyvéd (cím3) által képviselt alperes1 (cím4) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000.- (háromszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet három példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára, A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s

[1] Az alperest a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága cégjegyzékszám1 cégjegyzék számon tartja nyilván. A felperes az alperes tagja, 50% mértékű üzletrésszel.

[2] Az alperes ügyvezetője 2020. április 27-én, a koronavírus járvány okán Magyarországon elrendelt veszélyhelyzetre figyelemmel, a 2020. évi rendes évi taggyűlés összehívása helyett írásbeli szavazást rendelt el. A szavazás tárgya a 2017. és a 2019. évi beszámolók elfogadása volt. Az írásbeli szavazáshoz megküldte a szavazásra jogosultaknak a tájékoztatót, a szavazólapot, a 2017. és 2019. évi mérleget, kiegészítő mellékletet, eredménykimutatást, a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó nyilatkozatot azzal, hogy annak átvételét követő 15 naptári napon belül a társaság postacímére a szavazólapot kitöltve küldjék vissza.

[3] A szavazólap szerint az 1/2020.04.27. számú határozati javaslat az alábbi volt:

"A Társaság úgy dönt, hogy a Társaság 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját, mérlegét, a Társaság és ügyvezető1 ügyvezetője tevékenységét 182.582.000.- Ft mérlegfőösszeggel és 83.929.000.- Ft adózás előtti eredménnyel, valamint adózott eredményt 77.595.000.- Ft összeggel elfogadja, egyben a teljes nyereséget eredménytartalékba helyezi és osztalékot a tagoknak nem fizet, egyben a Társaság 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóját, mérlegét a Társaság és ügyvezető1 ügyvezetője tevékenységét 347.658.000.- Ft mérlegfőösszeggel és 88.461.000.- Ft adózás előtti eredménnyel, valamint adózott eredményt 80.569.000.- Ft összeggel elfogadja, egyben a nyereségből a tagnak és a bizalmi vagyonkezelőnek bruttó 9.000.000.- Ft - 9.000.000.- Ft osztalékot elfogad és a fennmaradó összeget eredménytartalékba helyezi.

Egyben kötelezi az ügyvezetőt, hogy gondoskodjon az elfogadott osztalék átutalásáról és az osztalék utáni adófizetési kötelezettség teljesítéséről".

[4] A felperes a szavazólapot 2020. április 30. napján átvette.

[5] A felperes a szavazólapot a 15 napos határidőn belül (2020. május 15.), de határidőn túl sem küldte vissza az alperesnek, azonban 2020. május 15-én kelt, 2020. május 16-án postára adott, az alperes ügyvezetőjének címzett (2020. május 27-én átvett) levelében arról tájékoztatta, hogy álláspontja szerint az írásbeli szavazás elrendelésére jogi lehetőség nincs, az jogszabálysértő és az alperes létesítő okiratába ütközik, ahhoz a felperes nem járul hozzá. A levélben rögzítette, hogy ha és amennyiben mindezek ellenére az írásbeli szavazás alapján határozathozatalra kerül sor, arról írásbeli értesítést kér. Jelezte, hogy amennyiben taggyűlés összehívására, vagy tartására kerül sor, úgy az alábbi napirendi pontok felvételét kérte:

1.) Döntés ügyvezető1 vezető tisztségviselő (ügyvezető) megbízatásának visszahívással történő megszüntetése taggyűlés időpontjával

2.) Döntés felperes1 vezető tisztségviselő (ügyvezetői) megbízás létrehozása körében a taggyűlési időpontjától kezdődő határozatlan időtartamra önálló képviseleti joggal.

Felszólította továbbá az ügyvezetőt, hogy biztosítsa számára az iratbetekintést, továbbá, hogy az alperes aktuális főkönyvi kivonatát 8 naptári napon belül elektronikus formában küldje meg.

[6] Az alperes ügyvezetője 2020. május 18-án jegyzőkönyvet vett fel az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményéről. Ebben rögzítette, hogy a szavazásra jogosultak közül a felperes határidőn belül a szavazólapot a társaságnak nem küldte vissza, míg a társaság másik szavazásra jogosult tagja (bizalmi vagyonkezelő) a határozati javaslatra "igen" szavazatot adott le. A szavazat alapján a szavazási határidő utolsó napja szerinti dátummal, elfogadta az 1/2020.(05.15.) számú határozatot a határozati javaslat tartalmával egyezően.

[7] Az alperes ügyvezetője 2020. május 19-én a felperes részére is megküldte a döntéshozatali jegyzőkönyvet, majd 2020. május 29-én kelt levelében a felperest tájékoztatta arról (is), hogy álláspontja szerint a veszélyhelyzet miatt hatályba lépett jogszabályi rendelkezések értelmében szabályszerűen járt el az írásbeli szavazás elrendelésével.

[8] A felperes 2020. június 15-én érkezett keresetlevelében kérte, hogy a bíróság az 1/2020.(05.15.)

számú határozatot helyezze hatályon kívül, mert az jogszabálysértő, illetve a létesítő okiratba ütközik. Kérte a határozatok végrehajtásának felfüggesztését, továbbá az alperes perköltségben történő marasztalását.

1)Hivatkozása szerint a 40/2020.(III.11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet alapján, a 71/2020.(III.27.) Korm. rendelettel bevezetett kijárási korlátozás, kijárási tilalmat nem jelentett, ezért figyelemmel a 102/2020.(IV.10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésben foglaltakra, az írásbeli szavazás elrendelése nem volt indokolt, az alperes ügyvezetője a jogszabályi hivatkozások alapján, csupán a taggyűlés összehívását akarta elkerülni. Mivel pedig a létesítő okirat nem teszi lehetővé a taggyűlés megtartása nélküli határozathozatalt (Társasági Szerződés 11.2.a) pont), ezért a támadott határozat jogszabálysértő és a társasági szerződésbe ütközik.