A Fővárosi Törvényszék K.32259/2009/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 12. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 86. §, 88. §, 142. §] Bíró: Nagy Szabolcs

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.32259/2009/9.* (32/2010. AEÉ bírósági gyakorlat (AEÉ 2010/12.)), Kúria Kfv.35026/2010/8. (32/2010. AEÉ bírósági gyakorlat (AEÉ 2010/12.))

***********

Fővárosi Bíróság

19.K.32.259/2009/9.

A Magyar Köztársaság nevében!

A bíróság a Uzsoki Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: Uszoki László ügyvéd) által képviselt felperes ( cím.) a dr. Szilveszter Zsuzsanna jogi képviselő által képviselt APEH Központi Hivatala (cím.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, melybe a felperes oldalán beavatkozott Dr. Aradszki András jogtanácsos által képviselt felperesi beavatkozó (cím.) meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 1.000.000,- azaz (egymillió) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi felperest, hogy a Magyar Állam külön felívásra - a felhívásban megjelölt számlára és módon - a Magyar Államnak fizessen meg 900.000,- azaz (kilencszázezer) Ft kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az I.Zrt stratégiai gáztározó létrehozására kiírt ajánlattételi felhívásának nyertese, 2006. augusztus 25-én a felperesi beavatkozó lett.

2007. május 15.-én a felperesi beavatkozó. és az I.Zrt (névváltozás után felperes ) fővállalkozói szerződést kötött, melyben a felek gáztározó létrehozásában állapodtak meg, mely magába foglalta a földalatti és a földfelszíni létesítmények és azok tartozékainak tervezési, engedélyezési, beszerzési, kivitelezési és üzembehelyezési munkálatait is.

A felperesi beavatkozó kizárólagos jogosultja "... III. szénhidrogén módosított" védnevű bányatelek bányászati jogának. A bányatelek részét képezi az .... A megállapodás szerint a felek az Új Bányatelken biztonsági gáztárolót hoznak létre oly módon, hogy az ...re megállapított, földgáztárolói tevékenységre vonatkozó engedéllyel kibővített bányászait jogot, valamint a biztonsági gáztároló üzemeltetéséhez szükséges eszközöket és szolgalmi jogokat a felperesi beavatkozó átruházta a felperesre.

A felek között három megállapodás született, úgymint Bányászati és kereskedelmi tárolási jogot átruházó-, Bánya szolgalmi jogot átruházó-, és Eszközátruházó megállapodás. A felek mindhárom megállapodást 2007. január 03-án írták alá. Az eszközátruházásról a felperesi beavatkozó 2008. január 01-i teljesítési dátummal állította ki a számláját. A felperesi beavatkozó élt az Új Áfa tv.-ben biztosított választási jogával és adókötelessé tette a termékértékesítést.

Az eszközátruházó szerződés 1.1. pontja szerint a felperesi beavatkozó eladja felperesnek az 1. számú mellékletben foglalt beazonosításra alkalmas eszközszámmal ellátott, vagyonleltárban felsorolt eszközöket.

Az eszközátruházó szerződés 5.2. pontja szerint a felperesi beavatkozó szavatolja továbbá, hogy az 1.1. pontja szerint eladásra kerülő, földgázkutak és az azokhoz kapcsolódó eszközök átadásával valamennyi olyan műszaki berendezés, azok alkotórészei, és tartozékai tulajdonjogát átruházz a vevő részére, mely a tulajdonában és birtokában van és, amelyek a biztonsági gáztároló működtetéséhez szükségesek.

Az 1. számú melléklet vagyonleltár (A) tartalmazza az eladásra kerülő sapkagázkutak listáját, valamint a sapkagázkutakhoz tartozó eszközök listáját. Ezen lista általánosságban nevezi meg, sorolja föl a kutakat, illetőleg az eszközök részletezésénél, különböző vezetékeket, kútkörzeteket sorol fel. Egyéb részletezést nem tartalmaz.

A kiállított számla szintén nem részletezi, a tárgyi eszközöket, a tárgyi eszközök értékesítését, bányatelekhez kapcsolódó eszközök értékesítését jelöli meg, 1.914.116.152,- Ft értékben áfa nélkül. Az áfa összegét 382.823.230,- Ft-ban határozza meg.

Az átadás-átvételi jegyzőkönyv az átadott vagyontárgyakat nem részletezi. Azt az eszközátruházó szerződésben meghatározott eszközökkel azonosítja.

Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (I. fokú adóhatóság) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett felperesnél, általános forgalmi adónemben 2008. január hónapra vonatkozóan.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az I. fokú adóhatóság a 2545960645 számú határozatával adózó terhére a vizsgált időszakra vonatkozóan 372.678.000,- Ft áfa adókülönbözetet állapított meg, melyből 251.528,000,- Ft-ot adóhiánynak minősített. Az I. fokú adóhatóság méltányosságot gyakorolva adóbírságot nem szabott ki, késedelmi pótlékot nem számított fel.

Felperes megfellebbezte I. fokú határozatot.

Alperes 2009. március 30. napján kelt 4007598830 számú határozatával az I. fokú határozatot helybenhagyta.

Felperes a II. fokú határozat ellen keresettel élt. Keresetében kérte a II. fokú határozat hatályon kívül helyezését, az I. fokú határozatra is kiterjedően. Perköltség igényt alperessel szemben nem támasztott.

Felperes keresetében előadta, hogy bányaszolgalmi jog átruházása történt, a bányatelek - mint ingatlan - tulajdonjogát nem szerezték meg, annak átruházása nem történt meg.

A szerződés célja szerint ingóságok átruházására irányult.

A szénhidrogén termelőkutak rövid általános műszaki leírása alapján joggal állapítható meg, hogy a béléscső a fúrólyuk elengedhetetlen szerves része. A termelőcső a béléscsőben, a talajtól függetlenül, attól fizikailag elkülönítve biztosítja az anyag felszínre hozatalát. A béléscsövet is magába foglaló fúrólyukat, a bányavállalkozó jogosult és köteles kialakítani, de az a Magyar Állam tulajdonát képezi, szemben a bányászati tevékenységhez szükséges egyéb eszközökkel, köztük a termelőcsővel. A termelőcsövet a kitermelés befejezését követően jogosult, és köteles a bányavállalkozó a bányatelekről elszállítani, és azt másik bányatelken felhasználhatja. A béléscső a földben marad a kitermelés megszüntetésekor.

A béléscső tehát a föld elválaszthatatlan alkotórésze, mely így az ingatlan a föld jogi sorsát osztja. Ebből következően a béléscső az eszközátruházó a szerződés tárgyát nem képezhette.