94/1999. (XII. 7.) OGY határozat

országgyűlési vizsgáló bizottság létrehozásáról az esetleges korrupciós ügyek feltárására az olajügyek és a szervezett bűnözés között[1]

I. Az Országgyűlés a Házszabály 36. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgáló bizottságot hoz létre annak megállapítására, van-e korrupciós összefüggés az olajügyek és a szervezett bűnözés között?

II. A vizsgáló bizottság felállításának célja az, hogy kivizsgálja:

- Vannak-e az olajszőkítés és az olajszármazékok szabálytalan forgalmazása kapcsán a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők között összefonódások, és ezek okoztak-e veszteséget a költségvetésnek?

- Vannak-e a feketegazdaság résztvevői, egyes rendőrök, valamint a vám- és pénzügyőrség egyes alkalmazottai között összefonódások?

- Elősegíthették-e egyes jogszabályok, illetve egyes jogalkalmazók a nemzetgazdaságban okozott veszteségeket?

- Milyen körülmények között történt az öt rendőr halála az elmúlt években Békés megyében?

III. A vizsgáló bizottság 11 főből áll A bizottság tagjaira, a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást a következők szerint:

FIDESZ 3 fő

MSZP 3 fő

FKGP 2 fő

SZDSZ 1 fő

MDF 1 fő

MIÉP 1 fő

IV. A bizottság tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok javaslatai alapján az Országgyűlés elé, a Házbizottság terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok, a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.

V. A bizottság megbízatása kiterjed minden az e határozat I. és II. pontját érintő vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt vallomást tenni. A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 21., 22. és 24. pontokban, a Legfőbb Ügyészség körében a 26. és 27. a)-f) pontokban, a Megelőzési Szolgálat körében a 30/A. b)-g) pontokban a Határőrség körében a 33., 33/A., 34., 36. és 37. pontokban, a Rendőrség körében a 45., 46., 46/A., 47. és 48. pontokban, a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 101., 104., 106., 110., 117. és 118. pontokban, a Pénzügyminisztérium körében a 131., 132., 137/A., 137/B. és 137/F. pontokban, valamint a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 3., 16., 18. pontokban, és a Magyar Köztársaság Rendőrsége szolgálati titokköri jegyzékéről szóló 29/1996. ORFK Utasítás mellékletének 1., 26., 27., 30. pontokban, továbbá a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII. 19.) TNM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 13. pontjában, valamint a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I. 24.) PM rendelet mellékletének 1., 2., 3., 7., 13., 14., 15., 16. pontokban meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.

VI. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe, működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből fedezi.

VII. A bizottság működésének rendjét maga állapítja meg.

VIII. A bizottság a megállapításairól jelentést, készít; amelyet 2000. november 30-ig az Országgyűlés elé terjeszt. A bizottság a hozzá beérkezett anyagokat az ügyészségnek átadja.[2]

IX. A bizottság megbízatása a jelentés Országgyűlés elé történő terjesztéséig tart.[3]

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Kapronczi Mihály s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Molnár Róbert s. k.,

az Országgyűlés jegyzője