BH 2008.4.80 I. Nem mellőzhető annak a rendőrnek a lefokozása, aki a közúti gépjármű-ellenőrzés során észlelt szabálysértési feljelentés megtételének mellőzésért pénzt kér és pénzt fogad el a szabálysértés elkövetőjétől [Btk. 131. §].

II. Nem kell kirekeszteni a bizonyítékok köréből - a kioktatási kötelezettség megsértésére hivatkozással - annak a tanúnak a vallomását, akinek a tárgyaláson kioktatása ténylegesen megtörtént de jegyzőkönyvezése leírói hiba folytán elmaradt [Be. 254. §].

A F. Bíróság a 2007. február 13. napján kelt ítéletével D. G. rendőr törzsőrmester I. r. vádlottat társtettesként hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1 évi 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, lefokozásra és 50 000 forint pénzmellékbüntetésre, H. A. rendőr zászlós II. r. vádlottat társtettesként hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1 évi 3 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, lefokozásra és 50 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

Külön-külön kötelezte a vádlottakat az elkobzás alá eső 20 000 - 20 000 forint vagyoni előny megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

D. G. r. törzsőrmester I. r. és H. A. r. zászlós II. r. vádlottak a 2006. április hó 06. napján 19.00 órától másnap 07.00 óráig teljesített szolgálatuk során 2006. április hó 7-én a hajnali órákban B. városban, közúti gépjármű-ellenőrzést hajtottak végre.

D. G. r. törzsőrmester I. r. vádlott 4.45 óra körüli időben intézkedés alá vonta a R. típusú nyergesvontató vezetőjét, T. K.-t. A gépkocsivezető és a gépjármű okmányai ellenőrzése során megállapította, hogy a gépjármű új típusú "uniós" forgalmi rendszámmal rendelkezik, s ennek ellenére a szélvédőn nincs elhelyezve az ilyen esetben kötelező regisztrációs matrica. Az általa tapasztaltakat közölte T. K.-val és az intézkedésbe bekapcsolódó, H. A. r. zls. II. r. vádlottal.

A továbbiakban a vádlottak közölték T. K.-val, hogy a forgalmi engedélyt a helyszínen be kell vonniuk, a gépjárművel nem közlekedhet tovább. D. G. r. törzsőrmester I. r. vádlott ugyanakkor megkérdezte a sértettől: "Na, most mi legyen?" -, majd hozzáfűzte, amennyiben közlekedési szabálysértés miatt feljelentik, az így kiszabott bírság akár több százezer forint is lehet. Ezt követően D. G. r. törzsőrmester I. r. vádlott azzal a kérdésével hogy: "Egy ilyen sofőr mennyire van otthonról eleresztve?", egyértelműen arra utalt, hogy mennyi pénz van a sértettnél.

Miután T. K. közölte a vádlottakkal, hogy 20 ezer forint van nála, D. G. r. törzsőrmester I. r. vádlott fejbólintással jelezte, hogy elfogadják a pénzt, majd H. A. r. zászlós II. r. vádlott otthagyta az intézkedést. D. G. r. törzsőrmester I. r. vádlott ekkor arra kérte T. K.-t, hogy tegye a pénzt a forgalmi engedélyébe, és úgy nyújtsa át. T. K. ennek eleget tett, D. G. r. törzsőrmester I. r. vádlott a pénzt kivette a forgalmi engedélyből, majd ezt követően a sértettnek visszaadta az iratait. A vádlottak a kapott pénzért - amelyet az intézkedésüket követően a közeli A. üzemanyagtöltő állomásnál 2 doboz cigaretta vásárlásakor váltottak fel - a forgalmi engedély elvételétől és a közlekedési szabálysértés miatti feljelentéstől eltekintettek. T. K. a történtek után közvetlenül telefonon bejelentést tett a BRFK Központi Főügyeletére, amelynek eredményeként a bevetési alosztály vezetője, G. J. r. őrnagy halaszthatatlan nyomozati cselekményként a helyszínen intézkedő állományt a kerületi rendőrkapitányságra berendelte. T. K.-val felismerésre bemutatást hajtott végre, amelynek során utóbbi, a vádlottakban - D. G. r. törzsőrmester I. r. és H. A. r. zászlós II. r. vádlottban - felismerte a vele szemben intézkedő rendőröket. A vádlottak ruházatának átvizsgálása során D. G. r. törzsőrmester I. r. vádlottnál 42 500 forint - 2 × 10 000 forintos, 2 × 5000 forintos, 2 × 2000 forintos, 7 × 1000 forintos, 3 × 500 forintos címletekben -, míg H. A. r. zászlós II. r. vádlottnál 6500 forint - 6 × 1000 forintos, 1 × 500 forintos címletekben - összegű készpénzt találtak.

A fenti ítéletet az ügyész tudomásul vette. Ellene a vádlottak és a védőjük felmentés céljából jelentettek be fellebbezést.

A védelmi fellebbezés írásbeli indokolásában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a F. Bíróság a vádlottak és az egyes tanúk figyelmeztetésének szó szerinti jegyzőkönyvvezetését elmulasztotta, illetve ezt az utólag meghozott kijavító végzéssel pótolta. Álláspontja szerint erre a hivatkozott Be. 261. § (1) és (3) bekezdése alapján sincs lehetőség. A vallomások bizonyítékként nem értékelhetők, ezért az ítélet megalapozatlan, ezért annak hatályon kívül helyezését indítványozta. Másodsorban sérelmezte, hogy a bíróság a vádlottak védekezését nem vizsgálta kellő mélységében, vallomásuk elvetését nem indokolta meg, az ítélet ezért is megalapozatlan. L. L. és G. J. tanúk ismételt kihallgatását kérte annak tisztázása érdekében, hogy a kérdéses 20 ezer forintos bankjegy gyűrött, összehajtott, vagy "simára vasalt" volt-e, amikor azzal az I. r. vádlott fizetett. A vesztegetés tényét nem látta bizonyítottnak, a szakszerűtlen intézkedés pedig enyhébb bűncselekményként minősülne, ami a büntetés mérséklését tenné lehetővé.

A F. Főügyészség átiratában a tényállást megalapozottnak, a vádlottak cselekményének minősítését törvényesnek, büntetésüket arányosnak találta. Észrevételezte ellenben, hogy a fejenkénti 20 000-20 000 forint vagyonelkobzásra kötelezés eltúlzott, mert a vagyonelkobzás a vagyoni előny mértékéig terjedhet, amely összesen 20 000 forint volt. Ezért ennek személyenkénti 10 000-10 000 forintra történő módosítását, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A nyilvános ülésen megjelent a fellebbviteli főügyészség képviselője és idézésre a vádlottak, valamint új meghatalmazott védőjük is. Ezért nem volt akadálya annak, hogy az ítélőtábla nyilvános ülés helyett tárgyalást tartson és ennek keretében folytassa le a felülbírálatot.

A másodfokú tárgyaláson a védő az írásbeli fellebbezésben foglaltakat fenntartotta. Elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mert a vádlottak, valamint T. K. és L. L. tanúk figyelmeztetésének azonnali, szó szerinti jegyzőkönyvezése elmaradt, jóllehet annak elhangzását, megtörténtét nem vitatta. Másodsorban kifogásolta a vádlotti védekezések elvetését, miután a mérlegelt tényállás egyes lényeges elemeit nem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint nem bizonyított a vesztegetés megtörténte, ezért védencei felmentésére tett indítványt.

Perorvoslatát a büntetés enyhítése tekintetében azzal tartotta fenn, hogy a vádlottak lefokozásának mellőzését és előzetes mentesítésben részesítését kérte, hogy rendőrként tovább szolgálhassanak.

A fellebbviteli főügyészség képviselője a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a védelem jelen volt a tárgyaláson és a kijavító végzést is tudomásul vette, így nem fogadható el az utólagos kifogásuk. Az I. r. vádlott ellen próbára bocsátással befejeződött másik eljárás kapcsán indítványozta, hogy az abban foglalt cselekmény miatt is, halmazati büntetésként tekintse kiszabottnak az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetést, az intézkedés módosítsa a vonatkozó rendelkezést, egyebekben pedig az ítéletet hagyja helyben.