A Fővárosi Ítélőtábla Bf.96/2007/14. számú határozata vesztegetés bűntette (HIVATALOS SZEMÉLY által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 87. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 73. §, 85. §, 117. §, 254. §, 261. §, 265. §, 371. §, 372. §] Bírók: Kárpáti Piroska, Rédei Géza, Révész Tamásné

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Járásbíróság B.675/2006/14., Fővárosi Törvényszék B.812/2006/15., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.96/2007/14.* (BH 2008.4.80)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Bf.96/2007/14. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2007. év szeptember hó 18. napján tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 20.B.812/2006/15. számú ítéletét a következők szerint változtatja meg:

Rendőr törzsőrmester I.r. vádlottal szemben a Szolnoki Városi Bíróság 1.B.675/2006/14. számú ítéletének a próbára bocsátással kapcsolatos rendelkezését hatályon kívül helyezi és a próbára bocsátást megszünteti. E vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett garázdaság vétségében is megállapítja, és az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetését halmazati büntetésként tekinti kiszabottnak.

A vádlottakat külön-külön 10.000,- (tízezer) - 10.000,- (tízezer) forint elkobzás alá eső vagyoni előny megfizetésére kötelezi.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet rendőr törzsőrmester I.r. és rendőr zászlós II.r. vádlottak tekintetében helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság a 2007. február 13. napján kelt 20.B.812/2006/15. számú ítéletével rendőr tőrzsőrmester I.r. vádlottat társtettesként hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1 év 6 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, lefokozásra és 50 ezer Ft pénzmellékbüntetésre,

rendőr zászlós II.r. vádlottat társtettesként hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1 év 3 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, lefokozásra és 50 ezer Ft pénzmellékbüntetésre ítélte.

Külön-külön kötelezte a vádlottakat az elkobzás alá eső 20.000-20.000 Ft vagyoni előny megfizetésére.

A fenti ítéletet az ügyész tudomásul vette. Ellene a vádlottak és védőjük felmentés céljából jelentettek be fellebbezést.

A védelmi fellebbezés írásbeli indokolásában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a Fővárosi Bíróság a vádlottak és egyes tanúk figyelmeztetésének szó szerinti jegyzőkönyvezetését elmulasztotta, illetve ezt az utólag meghozott kijavító végzéssel pótolta. Álláspontja szerint erre a hivatkozott Be.261.§ (1) és (3) bekezdése alapján sincs lehetőség. A vallomások bizonyítékként nem értékelhetők, ezért az ítélet megalapozatlan, ennél fogva annak hatályon kívül helyezését indítványozta. Másodsorban sérelmezte, hogy a bíróság a vádlottak védekezését nem vizsgálta kellő mélységében, vallomásuk elvetését nem indokolta meg, az ítélet ezért is megalapozatlan. A tanúk ismételt kihallgatását kérte annak tisztázása érdekében, hogy a kérdéses 20 ezer forintos bankjegy gyűrött, összehajtott, vagy "simára vasalt" volt-e, amikor azzal az I.r. vádlott fizetett. A vesztegetés tényét nem látta bizonyítottnak, a szakszerűtlen intézkedés pedig enyhébb bűncselekményként minősülne, ami a büntetés mérséklését tenné lehetővé.

A Fővárosi Főügyészség a BF.293/2007/3. számú átiratában a tényállást megalapozottnak, a vádlottak cselekményének minősítését törvényesnek, büntetésüket arányosnak találta. Észrevételezte ellenben, hogy a fejenkénti 20.000-20.000 Ft vagyonelkozásra kötelezés eltúlzott, hiszen a vagyonelkobzás a vagyoni előny mértékéig terjedhet, amely összesen 20 ezer Ft volt. Ezért ennek személyenkénti 10-10 ezer forintra történő módosítását, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A védelmi fellebbezések elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülést tűzött ki, egyben megkereste a Szolnoki Városi Bíróságot az I.r. vádlott ellen az ítéletben jelzett másik büntetőeljárással kapcsolatban. Miután a közlés szerint az jogerősen befejeződött, beszerezte az iratokat.

A nyilvános ülésen megjelent a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője és idézésre a vádlottak, valamint új meghatalmazott védőjük is. Ezért nem volt akadálya annak, hogy az ítélőtábla nyilvános ülés helyett tárgyalást tartson és ennek keretében folytassa le a felülbírálatot.

A másodfokú tárgyaláson a védő az írásbeli fellebbezésben foglaltakat fenntartotta. Elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mert a vádlottak, valamint egyes tanúk figyelmeztetésének azonnali szószerinti jegyzőkönyvezése elmaradt, jóllehet annak elhangzását nem vitatta. Másodsorban kifogásolta a vádlotti védekezések elvetését, miután a mérlegelt tényállás egyes lényeges elemeit nem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint nem bizonyított a vesztegetés megtörténte, ezért védencei felmentésére tett indítványt.

Perorvoslatát a büntetés enyhítése tekintetében azzal tartotta fenn, hogy a vádlottak lefokozásának mellőzését és előzetes mentesítésben részesítését kérte, hogy rendőrként tovább szolgálhassanak.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átiratban foglaltak szerint szólalt fel a tárgyaláson. Hangsúlyozta, hogy a védelem jelen volt a tárgyaláson és a kijavító végzést is tudomásul vette, így nem fogadható el az utólagos kifogásuk. Az I.r. vádlott ellen próbára bocsátással befejeződött másik eljárás kapcsán indítványozta, hogy az abban foglalt cselekmény miatt is, halmazati büntetésként tekintse kiszabottnak az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetést, az elkobzás alá eső érték szerint módosítsa a vonatkozó rendelkezést, egyebekben pedig az ítéletet hagyja helyben.

A vádlottak az utolsó szó jogán kijelentették, hogy elismerik hibáztak, amikor a feljelentéstől eltekintettek, de szeretnének rendőrök maradni.

A Fővárosi Ítélőtábla védelmi perorvoslatok folytán tárgyaláson bírálta felül a Fővárosi Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását.

Ennek során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Fővárosi Bíróság az ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó perrendi szabálysértést nem valósított meg.

A védelem az eljárási szabálysértést abban látta megvalósulni, hogy a Fővárosi Bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvet végzéssel kijavította, amelyre nincs törvényes lehetőség. Így a vádlottak és az adott tanúk vallomása az eredeti jegyzőkönyv alapján nem vehető figyelembe, ezért az ítélet megalapozatlan.