BH+ 2001.11.526 A törvényes örökös házastárs kiesésének együttes feltételeit annak kell bizonyítania, aki a kiesés esetén maga örököl vagy terheitől mentesül [Ptk. 601. § (1) bek., Pp. 164. § (1) bek.]

A felperesek az 1995. december 27-én végintézkedés nélkül elhunyt O. Gy. szülei, az alperes az örökhagyó házastársa volt.

A bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét - mely az alperes öröklésből való kiesésének a megállapítására irányult - elutasította.

Az irányadó tényállás szerint az örökhagyó és az alperes 1993. december 11-én kötöttek házasságot, mely azonban kezdettől fogva nem volt konfliktusmentes. 1994. tavaszán az örökhagyó a házastársi közös lakásból néhány hónapra a szüleihez költözött, de a házastársak kapcsolata végleg nem szűnt meg, majd az életközösséget 1994. szeptemberében helyreállították. A felek közti problémák azonban nem oldódtak meg, nézeteltérések voltak köztük anyagi kérdésekben és az örökhagyó italozása miatt.

1995. december 20-án egy szóváltást követően az örökhagyó ismét a szüleihez költözött, végleges szakítási szándékát kifejezésre juttatta és tervezte, hogy a volt közös lakásból az ingóságai egy részét is elszállíttatja, amire azonban nem került sor. 1995. december 22-én a felek találkoztak, ekkor megbeszélték, hogy karácsony után rendezik a kapcsolatukat.

1995. december 27-én az örökhagyó váratlanul elhunyt.

A felperesek keresetükben a Ptk. 601. §-ának (1) bekezdésére alapítottan kérték annak megállapítását, hogy az alperes, mint törvényes örökös az öröklésből kiesett, mert a különélő házasfelek között az életközösség helyreállítására nem volt kilátás.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.