A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20646/2010/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.646/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Dányi Szilárd ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. február 12. napján meghozott, 8.P.20.020/2010/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy az általa szerkesztett ... internetes honlapon 8 napon belül a sérelmezett cikkel azonos elérhetőséggel tegye közzé az alábbi közleményt.

"Helyreigazítás:

A ...-én közzétett "Az ... az egyik bundázó magyar csapat?" című cikk címével valótlanul híreszteltük, hogy az ... labdarúgó csapata részt vett labdarúgó mérkőzések manipulálásában, azaz "bundázott"."

Kötelezi az alperes által szerkesztett honlap kiadóját, az ...-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + ÁFA első-és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak - külön felhívásra - 57.000 (ötvenhétezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes keresetében a ...-én az ... internetes hírportálon "Az ... az egyik bundázó magyar csapat?" című cikk címe miatt kérte az alperes helyreigazítás közlésére kötelezését. Álláspontja szerint az alperes minden valóságalap nélkül híresztelte, illetőleg a valóságot hamis színben tüntette fel, amikor arra utalt, hogy a felperes labdarúgó csapata bűnös módon részt vehetett labdarúgó mérkőzések manipulálásában, azaz "bundázhatott".

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Kiemelte, hogy nem klasszikus híradásról vagy híresztelésről van szó, hanem az MTI egyik közleményének átvételéről, amelynek forrása egy megindult hivatalos eljárásról szóló német lapértesülés. Hangsúlyozta, hogy a cikk címe nem választható el magának a cikknek vagy közleménynek a teljes tartalmától, tehát a címet azzal együtt kell értelmezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 forint + áfa perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 21.000 forint kereseti illetéket.

Az ítélet indokolásában a Ptk. sajtó-helyreigazításra vonatkozó Ptk. 79. § bekezdésére hivatkozott. Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ... internetes portál - amelynek rovata a ... Szerkesztősége - sajtójogi értelemben időszaki lapnak minősül-e. Az alperesi nyilatkozatra tekintettel elfogadta, hogy az alperes bejegyzett időszaki lapnak minősülő sajtóorgánum, így a helyreigazítási kérelmet érdemben bírálta el, és úgy ítélte meg, hogy az alperes nem szegte meg a kötelezettségét, amikor a felperes helyreigazító levelének nem adott helyt.

Nem osztotta a felperesnek azt az álláspontját, hogy a cikk kérdő mondatként megfogalmazott címét a cikk egészétől eltérően kell megítélni. A bíróság a cikk címét úgy értelmezte, hogy az egy, a ... című lapban megjelent sajtóértesülésre utal, amelynek lényege, hogy az érintett európai országok között a magyarországi csapat az ... labdarugó csapata lehet.

Az ítélet indokolásában - mivel a keresetet úgy ismertette, hogy a kereset a cikket magát is sérelmezte - a cikket ismertetve hangsúlyozta, hogy az a német sajtóközleményről szóló tudósítást követően kitért a felperesi klub hivatalos honlapján megjelent közlésre, továbbá a cikk tartalmazta ...nak, a klub sportigazgatójának a nyilatkozatát is. A honlapon határozott kijelentés van arról, hogy a felperes a nemzetközi fogadási botránnyal nem kapcsolható össze és semmilyen hivatalos megkeresés, vagy együttműködésre szóló felkérés nem érkezett hozzájuk. ... azt emelte ki, hogy amíg bizonyítékot nem mutatnak fel, a csapatot megilleti az ártatlanság vélelme.

A bíróság mindezekből olyan következtetésre jutott, hogy a cikk teljes terjedelmét és szövegösszefüggéseit vizsgálva a honlap és a sportigazgatói nyilatkozat cáfolatát adta a német sajtóértesülésnek.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést és az ítélet megváltoztatását, a keresetének megfelelő határozat hozatalát kérte.

Iratellenesnek nevezte, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletének indokolása a cikkben közölteket is a helyreigazítási kérelem tárgyának tekintette, mert a felperesi kereset kizárólag a cikk címére vonatkozott. Álláspontja szerint az ítélet indokolása szükségtelenül foglalkozott a német hírforrással, a felperesi sportigazgató nyilatkozatával, valamint a honlap hivatalos közleményével is, mivel a cikk címében ezek nem szerepeltek.

Utalt arra a bírói gyakorlatra, hogy mindaz a cselekmény, amely mások tényállításának, közlésének továbbításában nyilvánul meg, híresztelésnek minősül, ami nem csak kijelentő-, hanem kérdő-mondat formájában vagy feltételes módban is megvalósulhat.