BH 1993.10.640 Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha döntését a szakértői véleménynek a tárgyaláson történt olyan kiegészítésére alapozza, amellyel kapcsolatban a felperes - mivel a tárgyaláson nem jelent meg, és a tárgyalás távollétében való megtartását kérte - nem intézhetett kérdéseket a szakértőhöz [Pp. 182. § (2) bek.].

A felperes építési szerződést kötött az alperessel az épület kivitelezésére. A vállalkozói díjat 94 443 902 Ft-ban állapították meg, a teljesítési határidő pedig 1989. december 15-e volt.

A felperes az 1990. augusztus 10-én benyújtott keresetében 5 457 948 Ft kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni, figyelemmel arra, hogy az épület átadására 124 napos késedelemmel került sor.

Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal védekezve, hogy az átadás-átvételi eljárás elhúzódása a felperes érdekkörében felmerült okokra vezethető vissza. Előadása szerint az 1989. december 20-i állapotnak megfelelően nem voltak olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek lakhatást gátló hibáknak minősülnek, ezért a kereset megalapozatlan. Vitatta a kötbér összegét is.

Az elsőfokú bíróság a szakértői bizonyítást követően meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes a becsatolt jegyzőkönyvekkel üzemelést gátló hiányosságot bizonyított késedelme idejére a felperes terhére róhatóan. A Ptk. 303. §-ának (3) bekezdése szerint a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A perben eljárt szakértő a tárgyaláson nyilatkozott arra, hogy az új személyfelvonót az üzemben tartónak kell átvennie, a hatósági üzembe helyezésnek feltétele az üzemeltető személyének ismerete. A személyfelvonó üzembe helyezésének hiánya a perbeli tízemeletes épület esetén lakhatást gátló körülmény, és minthogy a felperes nem biztosította a személyfelvonó üzembe helyezésének feltételeit, ez az ő terhére esik.