BH 1994.12.660 Kölcsönösen hátrányt okozó magatartások értékelése a szomszédjogok gyakorlásával kapcsolatos igények elbírálása során [Ptk. 4. § (4) bek., 100. §, 339. § (1) bek.].

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a T., V. u. 5. szám alatt levő ingatlannak az I-III. r. alperesek a tulajdonosai, s a III. r. alperes tulajdoni hányadára a IV. r. alperest haszonélvezeti jog illeti meg. Ezen az ingatlanon az I-II. r. alperesek építési engedély alapján toldaléképítkezést végeztek. Az engedély szerint L alakban elhelyezkedő épületben földszint- és tetőtér-beépítésre voltak jogosultak. A jogerős ítélet szerint ez az építkezés a szomszédos ingatlan tulajdonosának, a felperesnek nem okozott olyan kárt, amelynek megtérítésére az építkező I-II. r. alperesek kötelezhetők lennének. A felperes, illetőleg jogelődje korábban folytatott olyan építkezést, amely az alperesek ingatlanát hátrányosan érintette, majd a későbbi építkezés már a felperest érintette hátrányosan. Ezekre a kölcsönös hátrányokat okozó magatartásokra figyelemmel a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésében írtakra is tekintettel nem alapos a felperes kártérítési követelése.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezésével az I. és II. r. alpereseket 735 000 forint egyetemleges megfizetésére kötelező első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Ebben előadta, hogy az ingatlanát évekkel ezelőtt vásárolta, s a jogelődje a lehetőségeknek megfelelően építkezett, amely ellen az alperesek sem tiltakoztak, és igényt sem érvényesítettek. A később építkező I-II. r. alpereseknek a már meglevő épület adottságához kellett volna igazodniuk, s olyan építési-kivitelezési módot kellett volna választaniuk, ami a feltétlenül szükséges hátrányt meghaladó károsodást nem okoz.

Az I-II. r. alperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.