EH 2002.734 I. Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési magatartásaként megjelölt közreműködést az valósítja meg, aki a közokiratba foglalás érdekében a jogi jelentőséggel bíró tényt, adatot vagy nyilatkozatot a kiállító hatóság, vagy az erre feljogosított személy tudomására hozza, azt szolgáltatja [Btk. 274. § (1) bek. c) pont].

II. A fiktív adásvételi szerződések benyújtásával megvalósított intellektuális közokirat-hamisítások rendbelisége a jogváltozás bejegyzése iránti ingatlan­nyilvántartási eljárások számához igazodik, s a tulajdonjog bejegyzésének megtörténtével válik befejezetté. Amennyiben csupán a széljegy feljegyzésére kerül sor, a közokirathamisítás bűntettének kísérlete állapítandó meg [Btk. 274. § (1) bek. c) pont, 16. §].

A megyei bíróság M. J. I. r. vádlottat 1 rendbeli nagyobb kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 2 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 1 rendbeli különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 1 rendbeli különösen nagy kárt okozó csalás bűntette, 1 rendbeli társtettesként elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete és 6 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 évi börtönre, a közügyektől 5 évi eltiltásra és 1 600 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

A közokirat-hamisítás bűntettével kapcsolatban a jogi minősítés változtatására irányuló legfőbb ügyészi indítvánnyal a Legfelsőbb Bíróság nagyrészt egyetértett a következők szerint:

Tévedett az elsőfokú bíróság mikor az I. rendű vádlott közokirat-hamisítás bűntetteként felrótt cselekményeit 6 rendbeli társtettesként elkövetettként minősítette.

A tényállásból kitűnik, hogy a budapesti ingatlanokra nézve összesen 11 hamis magánokirat (adásvételi szerződés) készült. E hamis adásvételi szerződéseket - mellékletekkel együtt - az I. rendű vádlott felhívására (a II. r. vádlottal egyetértésben) a III. r. vádlott nyújtotta be a tulajdonjog bejegyzése céljából a Fővárosi Kerületek Földhivatalához.

A kérelem alapján - széljegy formájában - a bejegyzések meg is történtek külön határozatokkal, egyrészt a "CD-H" Rt., másrészt az "M" Kft. nevére.

A Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontjában írt ún. intellektuális közokirat-hamisítást az követi el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására, vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt, vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. Az elkövetési magatartásként megjelölt közreműködést pedig az valósítja meg, aki a közokiratba foglalás érdekében a jogi jelentőséggel bíró tényt, adatot, vagy nyilatkozatot a kiállító hatóság, vagy erre feljogosított személy tudomására hozza, azt szolgáltatja.

A jelen ügyben a tulajdonjog bejegyzésre irányuló kérelmet a III. r. vádlott nyújtotta be - az I. r. vádlott felhívása alapján - a földhivatalhoz, ekként az ő tettesi cselekményéhez az I. r. vádlott felbujtói minőségben [Btk. 21. § (1) bek.] kapcsolódott.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, és az 5. § (1) bekezdése rögzíti, hogy egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek, így az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson nyugvó tulajdonjogot. Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és bejegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

A törvény 48. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a beadvány iktatószámának a benyújtás napján a tulajdoni lapra történő feljegyzése - a széljegy - a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Ebből tehát az következik, hogy az ingatlan nyilvántartás, - amely technikai okokból tulajdoni lapokra tagozódik - közhiteles adatbázis, ekként önmagában is közokirat, amelyről - természetesen ugyancsak közokirati jelleggel bíró - hiteles másolat kérhető. A valótlan adaton alapuló jogváltozás bejegyzése pedig minden esetben a jogi tárgy, a közhitelesség sérelmével jár, így az intellektuális közokirat-hamisítás rendbelisége a bejegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárások számához igazodik, s a cselekmény az adott jog bejegyzésének megtörténtével válik befejezetté. A jelen ügyben - minthogy csupán a széljegy feljegyzésére került sor, amely jogot nem keletkeztet, csupán az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja - az I. rendű vádlott említett cselekményei 11 rendbeli a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, felbujtóként megvalósított közokirat­hamisítás bűntette - a Btk. 16. §-a szerinti - kísérleteként minősül.

A tényállás rögzíti, hogy a II. r. és a III. r. vádlottak a fiktív adásvételi szerződések megkötésének napjára dátumozottan mind az öt esetben készíttettek egy-egy hamis közjegyzői tanúsítványt is, amely szerint dr. "R. Z." közjegyző tanúsítja, hogy az eladó és a vevő - "CD-H" Rt. nevében dr. M. M. vezérigazgató - az adásvételi szerződést az adott napon előtte saját kezűleg írta alá. A közjegyzői bélyegzőt, - amelynek mintáját a III. r. vádlott tervezte meg - tudva, hogy az milyen célra kell, az I. r. vádlott készíttette el és adta át vádlott-társainak.

A közokirat fogalmát Pp. 195. §-ának (1) bekezdése rögzíti akként, hogy a közokirat olyan irat, amelyet a bíróság, közjegyző vagy más hatóság ügykörén belül a megszabott alakban állít ki, és amely bizonyítja az okirattal tanúsított adatok, tények valóságát.

A jelen ügyben pedig olyan hamis bizonyító irat készült, amely közhitelesen igazolja a benne foglalt tény valóságát, jelesül azt, hogy a közjegyző meggyőződött az aláírók személyazonosságáról, s e személyek a szerződést előtte látták el kézjegyükkel.

Az irányadó tényállás szerint tehát a hamis közokiratokat a II. és a III. r. vádlott készítette, amelyhez az I. r. vádlott szándékegységben segítséget nyújtott. Ehhez képest ezen cselekménye 5 rendbeli a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontja I. fordulatában írt bűnsegédként [Btk. 21. § (2) bek.] véghezvitt közokirat­hamisítás bűntettét valósította meg. E cselekmények az utóbb elkövetett felhasználással, mint az elkövetés egyik módjával látszólagos alaki halmazatot (1/2000. BJE), az intellektuális közokirat-hamisítással viszont anyagi halmazatot alkotnak, ekként önállóan rovandók fel az I. r. vádlott terhére.

Mivel az elsőfokú bíróság - elmulasztva a vád kimerítését - ezt nem tette meg, a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatva az elsőfokú ítéletet, a közokirat-hamisítási cselekmények jogi értékelését a kifejtettek szerint állapította meg. (Legf. Bír. Bf. IV. 582/2002. sz.)