352/B/1990/4. AB határozat
az 1990. évi XXII. tv. 48. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a Vasutasok Szakszervezete elnökségének az 1990. évi XXII. tv. 48. §-a megalkotása alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványa tárgyában meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. tv. (a továbbiakban: Drtv.) 48. §-ának a vasútakról szóló 1968. évi IV. tv. 19. § második mondatát hatályon kívül helyező rendelkezése megalkotásának módja nem alkotmányellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
A Vasutasok Szakszervezete Elnöksége - mint az Önkéntes Támogatási Alap (a továbbiakban: ÖTA) kezelője - nevében a szakszervezet főtitkára az Alkotmánybíróság eljárását indítványozta annak megállapítására, hogy a vasútakról szóló 1968. évi IV. tv. 19. §-a második mondatát hatályon kívül helyező deregulációs rendelkezés alkotmányellenes, mivel előkészítésébe a Vasutasok Szakszervezetét nem vonták be. Álláspontja szerint a sérelmezett törvényi előírás megalkotásának módja sérti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 19. §-ában és 20. §-ában foglaltakat.
II.
Az Alkotmánybíróság megkeresésére a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára, közölte, hogy a vasútakról szóló 1968. évi IV. törvény 19. §-a második mondatát hatályon kívül helyező sérelmezett rendelkezés megalkotását nem tartja alkotmányellenesnek. Utalt arra, hogy a deregulációs folyamat során előkészített rendelkezés olyan társadalmi viszonyokon alapul, amelyek meghaladottá tették az önkormányzati elv szerint létrehozott ÖTA kizárólagos, a Vasutasok Szakszervezete általi kezelését.
A szakminisztérium közigazgatási államtitkára szerint a kifogásolt jogalkotási eljárás nem érintett a jogalkotásról szóló törvény 19. §-ában, illetve 20. §-ában jelzett érdekeket, illetve életviszonyokat.
III.
Az Alkotmánybíróság az indítványban szereplő kérelmet a következőkre tekintettel utasította el.
A Vasútakról szóló 1968. évi IV. tv. 19. § első mondata szerint az országos közforgalmú vasút dolgozói és nyugdíjasai a betegségi-anyasági ellátások kiegészítése, illetőleg a jogosultak körének kiterjesztése céljából önkéntes megajánlás útján alapot tarthatnak fenn. E § második mondata az Alap kezelésével a Vasutasok Szakszervezetét bízta meg. A sérelmezett rendelkezés megszünteti a Vasutasok Szakszervezete kezelői jogát a vasút dolgozói által önkéntes megajánlás útján fenntartott, a segélyezés célját szolgáló alap tekintetében.
A jogalkotásról szóló törvény 19. §-a szerint az állampolgárok - közvetlenül, illetve képviseleti szerveik útján - közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. A 20. § pedig megállapítja, hogy a jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik. A jogalkotó a sérelmezett rendelkezés előkészítésébe a Vasutasok Szakszervezetét nem vonta be.
Az Alkotmánybíróság - döntése meghozatalánál - egyrészt figyelembe vette, hogy a Drtv. érintett rendelkezése korszerű szabályozást tartalmaz azáltal, hogy megszűntette a Vasutasok Szakszervezete kezelési jogát az önkormányzati jellegű ÖTA felett. E rendelkezéssel egyébként az indítványozó is egyetért. Másrészt arra volt tekintettel, hogy a Vasutasok Szakszervezete ÖTA feletti kezelési jogának megszűntetése nem azokat az érdekeket és társadalmi viszonyokat érinti, amelyek képviseletére és védelmére ez a szakszervezet jogosult. A Vasutasok Szakszervezete bevonásának mellőzése a sérelmezett rendelkezés elkészítésébe tehát nem jelent alkotmányellenességet.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
Az Alkotmánybíróság e határozatát az indítványozónak megküldi.
Budapest, 1990. szeptember 10.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró