1968. évi IV. törvény

a vasutakról

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Ez a törvény vasút létesítésének, korszerű működésének és megszüntetésének alapvető szabályait határozza meg a vasúti személy- és árufuvarozás biztonságos lebonyolítása érdekében.

2. § A vasútak és a vasúti közlekedés ágazati irányítását a közlekedés- és postaügyi miniszter látja el.

3. § (1) A vasút rendeltetése szerint

a) közforgalmú vasút vagy

b) sajáthasználatú vasút.

(2) A közforgalmú vasút országos vagy helyi vasút.

(3)[1] Országos közforgalmú vasút létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés) és azon személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére a Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt., a Fertő Vidéki Helyiérdekű Vasút Rt., továbbá a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései szerint e célra alapított koncessziós társaság jogosult.

(4)[2] Helyi közforgalmú vasút működtetésére és azon személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az önkormányzat vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetőleg a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései szerint e célra alapított koncessziós társaság jogosult.

(5)[3] Helyi közforgalmú vasútnak minősül a közúti (villamos), a földalatti (kéregvasút és metró), a helyi érdekű-(HÉV), a fogaskerekű vasút.

(6)[4] Helyi vasútnak kell tekinteni a siklót és a függőpályát, ezek a rendeltetésük szerint közforgalmúak vagy saját használatúak lehetnek.

3/A §[5] (1) Ha a közforgalmú vasút működtetésének (a létesítés kivételével) vagy azon a személyszállítási, árufuvarozási tevékenység fejlesztése indokolt, arra a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete a közforgalmú vasútat felhívja.

(2) Ha a közforgalmú vasút a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új szervezetet alapíthat, vagy koncessziós pályázatot írhat ki.

(3) A koncessziós pályázatot

a) országos közforgalmú vasút esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) a helyi közforgalmú vasút esetében az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázat kizárólag a működtetésre, a személyszállítási, árufuvarozási tevékenység végzésére, illetve e tevékenységekre együttesen vagy külön-külön vonatkozik.

(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az vasút működtetésére, illetve vasúti személyszállításra és/vagy árufuvarozásra az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrehozott gazdálkodó szervezet.

(6) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a közforgalmú személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások díjai megállapításának és megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

b) a (7) bekezdés szerinti kapcsolódó létesítmények üzemeltetésére vonatkozó jogosultságot;

c) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét,

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. révételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(7) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) kereskedelmi, vendéglátó, egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése;

b) szállítmányozási szolgáltatás végzése;

c) idegenforgalmi tevékenység folytatása.

3/B. §[6] (1) Nem minősül koncesszió-köteles tevékenységnek a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, a sikló, a függőpálya - ideértve a sífelvonókat is - az iparvágány, továbbá a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel a saját használatú vasúi működtetése és az azon végzett személyszállítás és árufuvarozás.

(2) E törvény hatálybalépése után saját használatú vasút közforgalmú személyszállítást és árufuvarozást abban az esetben végezhet, ha a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, illetve helyi személyszállítás és árufuvarozás esetében az önkormányzat képviselő-testületével kötött koncessziós szerződéssel erre jogot szerzett.

(3) Ahol a Vatv. vasútat, illetőleg közforgalmú vasútat említ, azon a koncessziós jogosultat, illetőleg a koncessziós társaságot is érteni kell, kivéve, a Vatv. 14., 17. és 18. §-ait.

II. Fejezet

KÖZFORGALMÚ VASÚT

A közforgalmú vasút üzemeltetése

4. § A közforgalmú vasút üzembentartójának feladata a vasúti személy- és árufuvarozási igények kielégítése, emellett a jogszabályok keretei között egyéb tevékenységet is folytathat.

5. § Jogszabályban és díjszabásban megállapított feltételek fennállása esetén a közforgalmú vasutat fuvarozás végett bárki igénybe veheti; a vasút üzembentartója a fuvarozást nem tagadhatja meg.

6. § A közforgalmú vasút üzembentartójának gondoskodnia kell a személy- és árufuvarozás biztonsági és közegészségügyi követelményeinek megtartásáról. A közforgalmú vasút üzembentartója köteles az utazás kényelmét megfelelő létesítményekkel és szolgáltatásokkal is előmozdítani.

7. § (1) Vasúti járművek a vasútvonalakon csak üzem- és forgalombiztos állapotban, műszaki felülvizsgálat eredményeként kiadott engedély vagy futási bizonylat alapján közlekedhetnek.

(2) Külföldi vasúti járművek belföldi vasútvonalakon akkor közlekedhetnek, ha nemzetközi egyezmény, illetőleg külön megállapodás előírásainak megfelelnek, vagy futási bizonylattal rendelkeznek.

8. § A közforgalmú vasút üzembentartója gondoskodik az utasok tájékoztatásáról, az állomásokon váróhelyiséget tart fenn, nagyobb állomásokon gondoskodik az útipoggyász megőrzéséről, a nagyobb állomásokon és a távolsági személyszállító vonatokon tisztálkodási és étkezési lehetőséget köteles biztosítani.

9. § Az utasok és a vasút területén tartózkodó más személyek kötelesek a vasút üzembentartója által közzétett rendelkezéseket, továbbá a szolgálatban levő vasúti dolgozóknak a vasútüzem rendjére és biztonságára, valamint a személy- és vagyonbiztonságra vonatkozó utasításait megtartani.

10. § (1) A vonatok közlekedésének rendjét menetrendben kell meghatározni. A közforgalmú vasút üzembentartójának a személyszállító vonatok menetrendjét, valamint a menetrend megváltoztatását közzé kell tennie.

(2) A menetrend szerkesztésénél - meghallgatva a lakosság véleményét - figyelembe kell venni:

a) a belföldi és a nemzetközi személy- és árufuvarozási igényeket,

b) a pálya, a járművek és a forgalmi berendezések teljesítőképességét,

c) a csatlakozásokat.

11. § (1) A közforgalmú vasút személy- és árufuvarozási feltételeit, továbbá a fuvarozásért, valamint az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokért fizetendő díjak és a díjkedvezmények megállapításának elveit és rendjét a Minisztertanács szabályozza.

(2) A fuvarozási feltételeket és a fuvarozásért fizetendő díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok a nyújtott szolgáltatással arányban álljanak, a közlekedési ágak munkájának összehangolását, valamint a szállítási kapacitás gazdaságos kihasználását és ennek révén a fuvarozási igények kielégítését szolgálják.

(3) A fuvarozásért, valamint az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat a díjszabások tartalmazzák. A díjszabásokba a fuvarozási feltételeket is fel kell venni.

(4) A díjszabásokat, azok módosítását és hatályon kívül helyezését a közforgalmú vasút üzembentartója köteles kihirdetni.

(5) Nemzetközi fuvarozásra a belföldi személy- és árufuvarozás szabályait annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ilyen fuvarozást nemzetközi egyezmény vagy nemzetközi díjszabás, illetőleg külön megállapodás nem szabályozza.

12. §[7]

A közforgalmú vasút dolgozói

13. § A közforgalmú vasút dolgozói egyenruha viselésére és rangjelzés használatára jogosultak.

14. § A közforgalmú vasút dolgozóit, nyugdíjasait és igényjogosult hozzátartozóikat utazási kedvezmény illeti meg; az országos közforgalmú vasút dolgozóit fuvarozási kedvezmény is megilleti.

15. § A vasúti forgalom lebonyolításában közvetlenül résztvevő dolgozót közerőként kirendelni nem lehet.

16. § A közforgalmú vasút végrehajtó szolgálatot ellátó dolgozóját fokozott büntetőjogi védelem illeti meg.

17. § Az országos közforgalmú vasutaknál a dolgozók egészségének megóvása érdekében saját vasúti egészségügyi szervezetet kell fenntartani, amely ezeknél a vasutaknál az állami egészségügyi szolgálat szerveivel együttműködve - az e szerveket megillető hatósági jogkört kivéve - közegészségügyi és járványügyi feladatokat is ellát.

18. §[8] Az országos közforgalmú vasút dolgozói, nyugdíjasai és ezek hozzátartozói nyugellátásának, baleseti nyugellátásának megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatokat a vasút üzembentartója látja el. Az állami egészségügyi szolgálat keretében járó természetbeni ellátásokat a vasúti és az állami egészségügyi szolgálat szervei nyújtják.

19. §[9] Az országos közforgalmú vasút dolgozói és nyugdíjasai a betegségi-anyasági ellátások kiegészítése, illetőleg a jogosultak körének kiterjesztése céljából önkéntes megajánlás útján alapot tarthatnak fenn.

20. §[10][11]

III. Fejezet

SAJÁTHASZNÁLATÚ VASÚT

21. § (1) a sajáthasználatú vasút valamely üzem szállítási szükségletét elégíti ki.

(2) A sajáthasználatú vasút üzemeltetésének részletes szabályait az üzemeltető szerv határozza meg és azt a vasút engedélyezésére jogosult hatóság hagyja jóvá.

(3)[12]

IV. Fejezet

VASÚT LÉTESÍTÉSE

Vasút létesítésének engedélyezése

22. § (1)[13] Vasút, valamint a hozzá tartozó építmények és egyéb berendezések létesítéséhez (építéséhez), bővítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez és megszüntetéséhez - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a közlekedés-és postaügyi minisztérium (országos hatáskörű szerv) engedélye szükséges. A létesítésre vonatkozó engedélyben a vasút rendeltetését és az engedély érvényességének időtartamát is meg kell határozni.

(2)[14]

23. § (1) A vasút létesítésének engedélyezésére jogosult hatóság elrendelheti a vasút átalakítását, lebontását vagy üzemének megszüntetését, ha azt engedély nélkül vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon építették vagy így üzemeltetik.

(2) Ha az engedélyező hatóság az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített vasút üzemeltetésének megszüntetését nem rendeli el, meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges üzemeltetési engedélyt adhat.

(3) Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített vasút üzemeltetésének megszüntetését vagy lebontását kell elrendelni, ha az az élet- vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

Idegen ingatlan használata

24. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a vasút üzembentartója az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetékeket, tartószerkezeteket, jelzőköveket és egyéb jelzéseket, valamint ideiglenes jellegű hóvédőeszközöket helyezzen el, ezeket javítsa és karbantartsa. Ha azok az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozzák, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) térítést nem igényelhet, egyébként az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(2) A vasút üzembentartója - kártalanítás ellenében - jogosult a közlekedés biztonságát veszélyeztető, továbbá a vezeték nyomvonalában levő fákat, bokrokat, ezek ágait, gallyait és gyökereit eltávolítani, ha azt üzemzavar megelőzése, vezeték létesítése, javítása vagy karbantartása szükségessé teszi.

(3) Idegen ingatlanon elhelyezett vezeték és tartószerkezet eltávolításáról, illetőleg áthelyezéséről a vasút üzembentartója - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) közlésétől számított 60 napon belül - saját költségén köteles gondoskodni, ha az az ingatlanon építmény létesítését, felújítását, átalakítását vagy lebontását akadályozza.

25. § (1) A vasút mentén azon a területsávon, amelyen a mozdonyszikra tüzet okozhat (tűztávlat), fokozott tűzvédelmet kell biztosítani.

(2) Vasút létesítése (építése), bővítése és átalakítása esetén a tűztávlatba eső építményeket a vasút üzembentartójának tűzbiztossá kell tennie. Ha ez aránytalanul nagy költséggel járna, az építmény tulajdonosa (kezelője, használója) - eltérő megállapodás hiányában - tűrni köteles, hogy a vasút üzembentartója az építményt kártalanítás ellenében lebontsa. Ha az építmény lebontása az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszünteti vagy súlyosan akadályozza, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlan kisajátítását igényelheti.

26. § A 24. és 25. §-ban említett kártalanításra - állami szerveknek okozott kár esetén is - a kisajátítási kártalanítás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A munkák végzése során jogellenesen okozott károkat a vasút üzembentartója a polgári jog kártérítési szabályai szerint köteles megtéríteni. A károk megtérítése felől - megegyezés hiányában - a bíróság határoz.

27. § A vasút építési munkáinak megkezdése után a tűztávlatba eső területen emelt építményben keletkezett tűzkárért a vasút csak a felelősség általános szabályai szerint felel.

28. § Vasúti célra szolgáló erősáramú vezetékeknek és tartószerkezeteiknek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzembentartására a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvény rendelkezései irányadók.

A vasutat keresztező és megközelítő létesítmények

29. § A vasúti közlekedés biztonsága érdekében, vasutat keresztező és megközelítő út, vezeték vagy egyéb építmény létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás végzéséhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vasút üzembentartójának hozzájárulása szükséges.

V. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

30. § Az országos közforgalmú vasút kezelésében levő ingatlanokat központi telekkönyvben kell nyilvántartani.

31. § (1) Ez a törvény az 1969. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a helyiérdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvény, az ennek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1888. évi IV. törvény, valamint a vasúti szolgálati szabályzatról szóló 1914. évi XVII. törvény még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára