BH 2008.1.1 A csempészet elkövetéséhez eszközül használt személygépkocsi nem kobozható el, ha az üzemanyagtartály átalakítása következményeként a birtoklása a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti [Btk. 77. § (1) bek. b) pont, 312. § (1) bek. a) pont].

Az elsőfokú bíróság 2005. április 11-én hozott ítéletében a terhelt bűnösségét csempészet vétségében állapította meg, ezért őt 1 év időtartamra próbára bocsátotta. Rendelkezett a terhelttől lefoglalt BMV 525 TDS típusú személygépkocsi, annak fogalmi engedélye és indítókulcsa elkobzásáról.

Az ítéleti tényállás szerint a terhelt 2004. április 14-én Ukrajna felől lépte át magyar határt személygépkocsival. A gépkocsi átalakított üzemanyagtartályából előkerült 60 ezer forint értékű magyar adójegy nélküli cigaretta. A Z.-i Vámhivatal észlelte a személygépkocsi üzemanyag-tartályának átalakítását is, ezért az autót a forgalmi engedéllyel és az indítókulccsal együtt lefoglalta. Az ítéleti tényállás rögzíti, hogy a lefoglalt gépjármű az átalakított üzemanyagtartálya miatt fokozottan tűzveszélyes, üzemeltetése az átlagosnál nagyobb, állandó veszélyt jelent a közlekedés más résztvevőjére. A személygépkocsi a hatályos jogszabályok szerint a közúti közlekedésben nem vehet részt. Az ítéletnek a bizonyítékok mérlegelésével összefüggő indokolása részletesen ismerteti az ügyben kirendelt két gépjárműszakértő műszaki vonatkozású megállapításait s ezeket összefoglalva rögzíti, hogy "az átalakított üzemanyagtartállyal a közlekedésben a kocsi nem vehet részt, és az átalakítás következtében a gépjármű minden közlekedési szituációban veszélyesebb a közlekedés más résztvevői számára, mint a gyári üzemanyag-tartállyal rendelkező gépjárművek. A közlekedésben részt vevő gépjárművek esetében számolni kell egy bármikor bekövetkező balesettel, "előzéses szituációra" - ezen helyzetekben ugyanakkor mindkét szakértő szerint a gépkocsi üzemeltetése az átlagosnál nagyobb, állandó veszélyt jelent a közlekedés más résztvevőire."

A másodfokú bíróság a 2005. november 4-én jogerős végzésében pontosította a terhelttől elkobzott jövedéki termék vámértékének megjelölését, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen a terhelt jelentett be felülvizsgálati indítványt, amelyben vitatta a gépkocsi elkobzásának jogszerűségét. Utalt arra, hogy az elkobzás közbiztonsági okból történt, vélekedése szerint azonban azt a körülményt, hogy az üzemanyagtartály átalakítása folytán a gépkocsi a közbiztonságra veszélyt jelent, a szakértői vélemények egyértelműen nem támasztották alá. A felülvizsgálati indítványban a terhelt az egyes szakértői megállapításokat kiemelve hangsúlyozta, hogy az üzemanyagtartály átalakítása jó minőségben történt, az üzemanyag-szivárgás minimális volt, a tartályból kilépő üzemanyag pedig szivárgás esetén is csak a körülötte elhelyezett cigarettát áztatta volna el. A terhelt szerint az átalakítás olyan szakszerűen történt, hogy a gépkocsi a közbiztonságra állandó veszélyt semmiképpen sem jelenthetett. A terhelt állította, hogy az átalakítás folytán esetleg előálló alkalmi veszélyhelyzet semmiképpen sem jelenthetett közvetlen veszélyt a forgalomra, a közvetett, feltételektől függő, esetlegesen bekövetkező távoli veszély pedig az elkobzás jogi alapja nem lehet.

A Legfőbb Ügyészség az átiratában hangsúlyozta, hogy a terhelt indítványában a szakértői vélemények tartalmát vitatja, ezzel közvetve az ítéleti tényállást támadja. Minthogy a felülvizsgálati eljárásban a tényállás nem vitatható, a Legfőbb Ügyészség az indítvány elutasítását javasolta.

A Legfelsőbb Bíróság a terhelt indítványának indokait vizsgálva a Legfőbb Ügyészségtől eltérően arra a következtetésre jutott, hogy nevezett - a perben beszerzett szakértői vélemények egyes részleteit kiemelve - valójában nem a jogerős ítélet tényállását, hanem a vele szemben alkalmazott elkobzás jogi feltételeinek hiányát sérelmezte. Ebben a körben az elkobzás alapjául szolgáló Btk. 77. § (1) bekezdés b) pontjára utalva állította, hogy a bűncselekmény elkövetésekor használt, általa átalakított gépjármű a közbiztonságra veszélyt nem jelentett, s ezt - valójában - a sérelmezett ítélet tényállása sem tartalmazza.

A Legfelsőbb Bíróság az ítéleti ténymegállapítást az elkobzás hivatkozott jogszabályi feltételeivel vetette össze.