A Szekszárdi Törvényszék P.20972/2006/59. számú határozata bérleti szerződés tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §] Bíró: Lukácsiné dr. Dudás Mária

TOLNA MEGYEI BÍRÓSÁG

15.P.20.972/2006/59.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Tolna Megyei Bíróság a B.Z. ügyvezető /./ valamint az T.S. alkalmazott meghatalmazott / képviselő által képviselt felperes Kft. /felperes címe székhelyű/ felperesnek - I.rendű alperes neve /I.r.alperes címe/ I.r., - a permegszüntetéssel érintett II.rendű alperes neve L.M. /II.r.alperes címe./ II.r., III.rendű alperes neve / III.rendű alperes címe sz./ III.r., IV.rendű alperes neve / IV.rendű alperes címe sz./ IV.r. és V.rendű alperes neve / IV.rendű alperes címe sz./ V.r., kk. VI.rendű alperes neve / IV.rendű alperes címe sz./ VI.r. és VII.rendű alperes neve / IV.rendű alperes címe sz./ VII.r. - valamint a permegszüntetéssel nem érintett U.K.V. /I.r.alperes címe/ VIII.r. alperes elleni kötelmi perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A megyei bíróság a keresetet elutasítja.

A felperes köteles az államnak az illetékügyekben eljáró állami adóhatóság felhívására 105.000.- /egyszázötezer/ forint feljegyzett eljárási illetéket megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához. A fellebbezést a Tolna Megyei Bíróságnál kell 3 egyező példányban benyújtani.

I n d o k o l á s:

A városi bíróság a peres felek előadása, a csatolt iratok tartalma és a perben meghallgatott tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az I.r. alperes és a VIII.r. alperes ..... napján kötöttek házasságot. A házastársak a VIII.r. alperes szüleinek ingatlanában éltek. A feleség tulajdonát képezte a házasságkötés előtt a frsz-ú és típusú személygépkocsi, melyet a házasságkötés előtt 1994-ben eladott a L. Autókereskedésen keresztül B.S. d-i lakosnak 180.000.- forint vételárért.

A fiatalok ingatlant szerettek volna vásárolni és tudomást szereztek arról, hogy 1995. július 18. napján árverezik a ......... alatti ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségét.

A VIII.r. alperes gyermeket várt, veszélyeztetett terhes volt, és többször kórházi kezelés alatt állt, ezért a férje az I.r. alperes ment el az 1995. július 18. napján tartott árverésre, ahol a VIII.r. alperes különvagyonát képező 180.000.- forintból, valamint a VIII.r. alperes édesanyja által adott 20.000.- forintból mindösszesen 200.000.- forintért megvásárolta a d-i 4829 hrsz. alatti, ...... alatti ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségét. Mivel az árverési vevő az I.r. alperes volt, ezért az ingatlan-nyilvántartásba árverési vétel címén az I.r. alperes tulajdonjoga került bejegyzésre a 2/8 tulajdoni hányadra, míg az ingatlan 4/8 tulajdoni illetősége Cs.Á., 1/8-1/8 tulajdoni illetősége K.J. d-i és S.A. d-i lakos tulajdonát képezte.

A VIII.r. alperes az ingatlan 6/8 tulajdoni illetőségét is meg kívánta vásárolni, ebben segítségére volt K-ban élő nagynénje K.E., aki 1996-ban 200.000.- forintot, majd 1998-ban 200.000.- forintot adott a VIII.r. alperesnek a ...... alatti ingatlan megvételéhez. A VIII.r. alperes édesanyja K.S. 1996-ban 300.000.- forint összegű végkielégítésben részesült, ezt az összeget is leányának VIII.r. alperesnek adta az ingatlan megvásárlásához. A VIII.r. alperes a különvagyonát képező pénzből 1996-ban 200.000.- forintot adott Cs.Á. és S.A., valamint 200.000.- forintot K.J.nek, majd 1998-ban újabb 200.000.- forintot fizetett Cs.Á., ily módon az ingatlan teljes vételára kiegyenlítésre került, az adásvételi szerződés megkötésére azonban csak a későbbiekben került sor.

Az I.r. és VIII.r. alperes között a házastársi kapcsolat időlegesen megromlott, mert az I.r. alperes házasságon kívüli kapcsolatot létesített, ezért a VIII.r. alperes kezdeményezésére a házastársak 2000. szeptember 21. napján házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, melyben rögzítették, hogy a ........ alatti ingatlan teljes egészében a VIII.r. alperes különvagyona, mivel mind a végrehajtási árverés keretében megszerzett 2/8 arányú illetőség, mind az adásvétel jogcímén megszerzett 6/8 arányú eszmei hányadrészek ellenértékének fedezete a VIII.r. alperes különvagyona. A házassági vagyonjogi szerződést dr.P.T. ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte 2000. szeptember 21-én.

A ........ ingatlan 6/8 tulajdoni illetőségére az adásvételi szerződést dr.P.T. ügyvéd készítette 2000. október 18. napjára keltezetten, az eladók azonban a szerződést különböző időpontokban írták alá, Cs.Á. és S.A. 2000. október 18-án, K.J. 2001. február 12-én. Az adásvételi szerződésben az ingatlan vételára a tényleges 600.000.- forinttól eltérően 360.000.- forintban lett feltüntetve. Az adásvételi szerződésben vevőként a VIII.r. alperes szerepelt, így a ........ alatti ingatlan 6/8 tulajdoni illetőségét adásvétel címén a VIII.r. alperes szerezte meg, tulajdonjogát a D-i Körzeti Földhivatal 2001. február 16. napján kelt 30997 számú határozatával jegyezte be.

A 2000. szeptember 21. napján kelt házassági vagyonjogi szerződésben a peres felek egymás közti vagyoni viszonyaikat rendezték, a házassági vagyonjogi szerződés megállapítja ugyan, hogy a 2/8 tulajdoni illetőség a VIII.r. alperes különvagyona, ám ennek ingatlan-nyilvántartási átvezetése elmaradt, így a perbeli ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint 2/8 részben az I.r. alperes, míg 6/8 részben a VIII.r. alperes tulajdonát képezte.

Az U.és T. Betéti Társaságnak az I.r. alperes édesapja III.rendű alperes neve a beltagja, míg az édesanyja II.rendű alperes neve, valamint az I.r. alperes a kültagja. A felperes mint bérbeadó valamint az U.és T. Bt. között 2000. február 20-án bérleti szerződés jött létre, minek alapján a felperes a tulajdonát képező s-i 611/7 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlant a felépítményben található gépekkel, berendezésekkel és felszerelési tárgyakkal együtt havi 150.000.- forint + ÁFA összegű bérleti díj ellenében határozatlan időre az U.és T. Bt. használatába adta. Az U.és T. Bt-nek bérleti díj tartozása keletkezett az I.r. felperes fele.

A felperes által 2004. augusztusában indított perben a felperes 7.547.098.- forint bérleti díj és ennek járulékai megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az U.és T. Bt-t, mint az akkori per I.r. alperesét, III.rendű alperes neve II.r., II.rendű alperes neve III.r., I.rendű alperes neve IV.r. és U.K.V. V. r. alperest.

A Vas Megyei Bíróság G.40.045/2004/9.számú ítéletében kötelezte az U.és T. Bt. I.r. alperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.547.098.- forintot és ennek 2002. szeptember 15. napjától a kifizetés napjáig járó kamatát. Arra az esetre, ha az I.r. alperessel szembeni végrehajtás igazoltan eredménytelen egyetemlegesen kötelezte III.rendű alperes neve II.r. és I.rendű alperes neve IV.r. alpereseket a tartozás megfizetésére.

A Győri Ítélőtábla Gf.II.20.231/2005/4.számú ítéletével az első fokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatta és az I.r. alperessel az U.és T. Bt-vel szembeni végrehajtás eredménytelensége esetén egyetemlegesen kötelezte II.rendű alperes neve III.r. és U.K.V. V.r. alpereseket arra, hogy az első fokú ítéletben írt marasztalási összeget III.rendű alperes neve II.r. és I.rendű alperes neve IV.r. alperesekkel egyetemlegesen - annak késedelmi kamataival együtt 15 nap alatt fizessék meg azzal, hogy U.K.V. V.r. alperes - a tartozásért a házastársi közös vagyonból reá eső rész erejéig felel.