A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20055/2009/5. számú határozata helytállási kötelezettség megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §] Bírók: Kollár Márta, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék P.20972/2006/59., Pécsi Ítélőtábla Pf.20124/2008/4., *Kúria Pfv.20055/2009/5.*

***********

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.055/2009/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Artner Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Artner Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljáró I.r. és a személyesen eljáró VIII.r. alperesek ellen helytállási kötelezettség megállapítása iránt a Tolna Megyei Bíróságnál 15.P.20.972/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.124/2008/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

I n d o k o l á s :

Az I.r. és a VIII.r. alperesek 1995. április 8-án kötöttek házasságot. Tudomásukra jutott, hogy 1995. július 18. napján árverésre kerül a perbeli ingatlan 2/8 tulajdoni illetősége. A VIII.r. alperes veszélyeztetett terhes volt, ezért helyette a férje, az I.r. alperes szerezte meg az árverésen az említett tulajdoni illetőséget, a vételárat azonban a VIII.r. alperes a különvagyonából biztosította. Árverési vevőként az ingatlan-nyilvántartásba az I.r. alperes tulajdonjoga került bejegyzésre. A VIII.r. alperes a 90-es években családi segítséggel az ingatlan többi tulajdoni hányadát is megvásárolta, az adásvételi szerződések tényleges megkötésére azonban 2000. év második felében és 2001 év elején került sor. A VIII.r. alperesnek a 6/8 tulajdoni illetőségre vonatkozó tulajdonjogát adásvétel jogcímén a földhivatal bejegyezte.

Az I.r. és a VIII.r. alperes között a házastársi kapcsolat 2000 évben megromlott, ezért a VIII.r. alperes kérésére az I.r. alperes 2000. szeptember 21-én házassági vagyonjogi szerződésben ismerte el, hogy a perbeli ingatlan teljes egészében a VIII.r. alperes különvagyona, ideértve az árverés keretében megszerzett 2/8 arányú tulajdoni illetőséget is. A házassági vagyonjogi szerződést ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.

Az U. és Társa Betéti Társaságnak az I.r. alperes apja volt a beltagja, az I.r. alperes édesanyja és az I.r. alperes a kültagja. A kültag családneve a társaság elnevezésében szerepelt.

A felperes mint bérbeadó és a betéti társaság között 2000. február 20-án bérleti szerződés jött létre, ennek alapján a felperes az S.-en található ingatlanát a felszerelési tárgyakkal együtt a betéti társaság használatába adta. A felperes 2004 augusztusában indított pert bérleti díj hátralék és járulékai megfizetése iránt. A Vas Megyei Bíróság G.40.045/2004/9. számú ítéletében kötelezte a betéti társaságot arra, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 7 547 098 forintot és kamatait. Az I.r. alperessel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetére egyetemlegesen kötelezte a tartozás megfizetésére az I.r. alperes apját és a jelen per I.r. alperesét is. A Győri Ítélőtábla a Gf.II.20.231/2005/4. számú ítéletével a betéti társasággal szembeni eredménytelen végrehajtás esetére egyetemlegesen kötelezte a tartozás megfizetésére az I.r. alperes anyját, aki a társaság kültagja volt, valamint a jelen per VIII.r. alperesét is. Az ítélet szerint a jelen per VIII.r. alperese a tartozásért a házassági közös vagyonból reá eső rész erejéig felel.

A betéti társaságot az I.r. alperes édesapja irányította, annak székhelye S.-en volt, míg az I. és VIII.r. alperesek D.-n éltek, a betéti társaság ügyintézésében semmilyen formában nem vettek részt. Az I. és VIII.r. alperesek a felperesnek a bérleti díjhátralék miatt 2004 augusztusában benyújtott keresetéből értesültek a velük szemben fennálló igényről. 2004. augusztus 27-én megújították a 2000. szeptember 21-én kelt házassági vagyonjogi szerződésüket és megállapodtak abban, hogy a perbeli ingatlan tényleges tulajdoni helyzetét az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetik. Ennek alapján az ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségére, amely korábban az I.r. alperes nevén szerepelt, a földhivatal a VIII.r. alperes tulajdonjogát 2004. szeptember 1. napján kelt határozatával bejegyezte.

A betéti társaság ellen végrehajtási eljárás indult, a bel- és kültagok, valamint a VIII.r. alperes ellen indított végrehajtás felfüggesztésre került, amíg a betéti társaság elleni végrehajtás be nem fejeződik.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen az I. és a VIII.r. alperesek között létrejött házassági vagyonjogi szerződések semmisségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint ugyanis a házasfelek csak a 105/1952. (XII.28.) MT rendeletben foglaltak szerint, bíróság előtt rendelkezhetnek a házastársi közös vagyon megosztását illetően. A házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatban a felperes másodlagosan a Ptk. 203. §-ában szabályozott fedezetelvonásra hivatkozott. Ennek alapján kérte, hogy abban az esetben, ha a követelés az I.r. alperesen nem hajtható be, úgy a VIII.r. alperes tűrje a perbeli ingatlan 2/8 tulajdoni illetőségéből a felperes kielégítését. Végül az elsődleges és a másodlagos keresete elutasításának esetére annak megállapítását kérte, hogy a VIII.r. alperes különvagyonát képező ingatlan forgalmi értéknövekedésének fele összege a közös vagyon része, mert a különvagyoni ingatlan forgalmi értéknövekedése álláspontja szerint a közös vagyont gyarapítja. A módosított keresetre tekintettel a bíróság a II.-VII.r. alperesekkel szemben a pert megszüntette.

Az I. és VIII.r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötésekor, 2000. szeptember 21. napján a felperesnek még nem is volt követelése a betéti társasággal szemben, de ha volt is, erről az I. és VIII.r. alperesek nem tudtak, így a szerződéskötéskor jóhiszeműen jártak el. Fenntartották azt az álláspontjukat, hogy a perbeli ingatlan teljes egészében a VIII.r. alperes különvagyonából került megvásárlásra, így nem tartozik abba a vagyoni körbe, amellyel a VIII.r. alperes helytállni köteles.