A Fővárosi Törvényszék P.23002/2013/16. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 86. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 116. §, 137. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 48. §] Bíró: Császár P. Emőke

Fővárosi Törvényszék

... P. .../2013/16.

A Fővárosi Törvényszék

kezdetben személyesen eljárt, majd dr. Mayer Károly, illetve dr. Kussinszky Péter pártfogó ügyvédek, utóbb dr. Molnár István ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe)

f e l p e r e s n e k

kezdetben személyesen eljárt, majd dr. Zolnay Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.r. alperes neve (I.rendű alperes címe) I. r. és

II.r. alperes neve (I.rendű alperes címe) II. r.

a l p e r e s ellen

tulajdonjog megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg együttesen az alpereseknek 500.000,- (Ötszázezer) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a feljegyzett 900.000,- (Kilencszázezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címzetten ennél a bíróságnál lehet írásban, három példányban benyújtani. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy annak összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy csak a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A jogi képviselővel eljáró felek - vagyonjogi ügyben, amennyiben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja - a benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Ekkor a fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályoknak megfelelő alkalmazásával történik, a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, s a határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

város Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 1998. szeptember 21. napján meghozott .../1998. számú határozatával engedélyezte a 1-es cég neve Kft.-nek, hogy a város, szám hrsz. alatt felvett, természetben ingatlan címe szám alatt fekvő (továbbiakban: perbeli) ingatlanon kétlakásos lakóépületet és zárt szennyvíztárolót, továbbá gépkocsitárolót, nyitott színt és utcai kerítést építsen.

1-es személy és 2-es személy 1999. március 01. napján megalapította a 2-es cég neve Kft., amelynek utóbb Cg.... számon való nyilvántartásba vétele megtörtént. A gazdasági társaság 1999. március 05. napján megvásárolta a 1-es cég neve Kft.-től a perbeli ingatlant. Erre tekintettel az építésügyi hatóság 1999. március 24. napján kelt .../1999. számú határozatával tudomásul vette, hogy a perbeli ingatlanra kiadott építési engedély jogosultjának jogutódja a 2-es cég neve Kft.

Bár 1-es személy 1999. április 2-án a 2-es cég neve Kft.-ben fennálló üzletrészét eladta, ezen tény cégnyilvántartásba való bejelentését megelőzően, 1999. április 19. napján a cég képviseletében eljárva adásvételi szerződést kötött az alperesekkel. A szerződésben foglaltak szerint a felek az ingatlan vételárát - az építkezés készültségi fokának megfelelően - 3,5 millió forintban határozták meg; Rögzítették, hogy a vevők az ingatlant a szerződéskötés napján birtokba veszik, s ezen naptól kezdődően viselik a további építési költségeket, egyben vállalják, hogy az ingatlant négy éven belül lakóházzal beépítik.

A perbeli ingatlan tulajdonjoga átruházására a 2-es cég neve Kft. és 3-as személy között 2001. március 01-én újabb szerződés jött létre.

A 2-es cég neve Kft. az alperesekkel megkötött adásvételi szerződés létre nem jötte, érvénytelensége iránt indított pert, amelyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2003. október 02. napján meghozott ...P. .../2003/9. sorszámú ítéletében a keresetnek helyt adott. Az első fokú ítéletet azonban a Fővárosi Bíróság. mint másodfokú bíróság 2004. november 2-án meghozott ...Pf..../2004/6. sorszámú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban 2005. május 05. napján meghozott ...P. .../2004/9. sorszámú ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság a felperes keresetét elutasította, majd a döntést a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 2006. december 19-én meghozott ...Pf. .../2005/8. sorszámú ítéletével helybenhagyta.

város Körzeti Földhivatal alperesek tulajdonjogát - egymás között egyenlő arányban - .../2007(1999.04.19) határozatával az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte, míg 3-as személy tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme a .../2007(2001.03.05.) számú határozattal elutasításra került.

A felperes 4-es személlyel 1993. június 26-án megkötött házasságát a városi Városi Bíróság 2004. július 12. napján meghozott és aznap jogerős ...P. .../2004/6. sorszámú ítéletével felbontotta. Az ítélet indokolása szerint a felek életközössége 2003 augusztusában szakadt meg.

városon, 2006. december 21. napján kelt, teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglaltan a 2-es cég neve Kft. felperesre engedményezte az alperesekkel szemben fennálló "valamennyi követelését". A szerződésben rögzítésre került, hogy "az engedményező a követelések jogát az engedményes által a ingatlan címe alatti ingatlanra eszközölt beruházások fejében ruházza át engedményesre." A szerződés 2. pontja értelmében az engedményező feljogosította az engedményest, hogy az alperesekkel szemben "bármilyen jogcímen fennálló összes követeléseit teljes egészében követelje, így különösen a ingatlan címe alatti családi ház telkével, felépítményével (ráépítés, beépítés, egyesítés stb.) kapcsolatos beruházások, értéknövekedés stb. ellenértékét, az ennek eredményeképpen bekövetkezett tulajdonjognak a megállapítását és ingatlannyilvántartási bejegyzését".