BH+ 2007.3.129 A felülvizsgálati kérelem hivatalból elutasítása, ha az sem konkrét jogszabályhely megjelölésével, sem körülírva nem tartalmazza, hogy a jogerős ítélet milyen jogszabályi rendelkezéssel ellentétes [Pp. 272. § (2) bek., 273. § (1) bek.].

A felperesek keresetükben a részítélettel elbírált körben a Z.-n 2003. november 19-én kelt alapító okirat érvénytelensége folytán a közös tulajdon társasház tulajdonná történő alakítását, az alapító okirat ítélettel történő pótlását kérték. Hivatkoztak arra, hogy az I. r. alperesnek nem volt joga a társasház egyszemélyes alapítására, a földrészek megjelölése nélkül az alapító okirat a társasházról szóló 1997. évi CLVII. tv. (továbbiakban: Tht.) 10. § b) pontjába ütközik a telek nincs megosztva, ezért nem lehetséges az épület alatti részt megosztás nélkül elidegeníteni és azt az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni. A felperesek az egész területet megvásárolták, így az alapító okiratnak ezt kellene tartalmaznia, a padlástér osztatlan közös tulajdonba került, ezért azt nem lehetett volna utóbb elidegeníteni. A parkolóhely kialakítása az építési engedély feltétele volt, ezért nem lehetett volna azokat utóbb értékesíteni.

Az I-IV. r. alperesek a kereset elutasítását kérték, a többi alperes érdemben nem nyilatkozott.

A megyei bíróság 2005. szeptember 19-én kelt részítéletében a Z., M. út 17. szám alatti társasház 2003. november 19. napján kelt alapító okiratának érvénytelensége a közös tulajdon társasház tulajdonná alakítása, az alapító okirat ítélettel pótlása tárgyában a felperesek keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, a Tht. 5. §-a értelmében felépülő épületre is lehet társasházat alapítani és egy személy alapítói elhatározással létesíthet társasházat. Az I. r. alperes alapító okirattal társasházat létesített, mert e jog a földrészlet tulajdonosát az építtetőt illette meg, és az egyes lakásokra megkötött adásvételi szerződés a vevőket ezzel ellentétes joggal nem ruházta fel. A földrészlet megjelölése nélkül nem lehet érvényes alapító okiratot szerkeszteni, de a perbeli alapító okiratban ez megtörtént, a felek számára a földhasználati jog alapítására került sor, melyre a Tht. módot ad. Ha az egész területre kivetítve meghatározott tulajdoni hányad kerül a telekingatlanból a vevők tulajdonába, nem szükséges a telek megosztása. Nem érvényességi feltétele az alapító okiratnak, hogy az egész telekingatlan a társasház tulajdonába kerüljön. A felperesek az egész területet vásárolták meg a szerződéskötéskor, ez az alapító okirat érvényességét nem érinti. A felperesek a Ptk. 369. § (1) bekezdése szerinti jogszavatossági igénnyel élhetnek, az azonban, hogy mi volt a vétel tárgya jelen részítélet keretében nem eldönthető kérdés. A padlástér önálló ingatlanként való értékesítésének akadálya nincs, mivel olyan időszakban került osztatlan közös tulajdonú helységből külön tulajdonba, amikor a rendelkezési jog az I. r. alperest megillette. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésekor a felek eltérően állapodtak meg, a felpereseket a jogszavatossági igény ugyancsak megilleti. A parkolóhelyek kialakítása, értékesítése szintén nem az alapító okirat érvényességét érintő kérdés. A felpereseknek kell majd bizonyítaniuk, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a gépkocsi beállóhely ingyenes biztosításában megállapodtak-e az I. r. alperessel.

Az ítélőtábla 2006. március 9-én kelt részítéletében a megyei bíróság részítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a bíróság az I. r. alperesnek új társasházi alapító okirat létesítésére vonatkozó kötelezésére, valamint az alapító okirat bírósági ítélettel való pótlására irányuló felperesi keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperesek az alapító okirat érvénytelenségének megállapítását, ennek jogi következményeinek levonását kérték, így keresetük nem megállapításra, hanem marasztalásra irányult. A másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját, és rámutatott a felperesek az adásvételi szerződés megkötésével nem váltak tulajdonosokká, így azzal az épület még nem lett közös tulajdon, csupán kötelmi-jogi igényük keletkezett a tulajdonjog megszerzésére.